Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-177

177 orsz&gos ülés november 28. 1879." 363 szerint pedig 7—8 millió piastert tett. Más for­rások, melyekből eddig merítettek, a Bosznia pénzügyeire vonatkozó adatok, egészen praecis számokban tüntetik fel az adatokat, de azok szinte lényegesen eltérnek. így Roskievies mun­kájában az 1868-iki év vämjövedelme 3Vs millió piasterrel szerepel, 1874-ben pedig Theodorovics a maga munkájában 8 millió piastert említ. Midőn ily eltérők a rendelkezésre álló adatok, nagyon merész dolognak tartom, hogy a t. kor­mány a törvényhozás elé lép azzal, hogy 600,000 arany forint praecipiumot bizonytalan időre, a nélkül, hogy a határidő megjelöltetnék, szavazzunk meg az occupált tartományok feneketlen pénz­ügyi hordójának. Én, t. ház, ezek után, minthogy nem látom e törvényjavaslatot eléggé előkészítve, minthogy én a közgazdasági előnyöket Magyarország szempontjából biztosítva nem látom; minthogy igenis szükségesnek tartom, ugy mint ezt Apponyi t. képviselőtársam kifejtette, hogy mi a legközelebbi jövőben érvényesülő közgazdasági politikánk egész rendszerét lássuk magunk előtt; minthogy részemről is komolyan számba veszem azon nehézségeket, melyek nemzetközi, valamint közigazgatási szempontból felhozattak, de különö­sen, minthogy közgazdasági érdekeinket kellőleg megóva nem látom; nem járulhatok ezen tör­vényjavaslat általánosságban való megszavazásá­hoz sem, hanem hozzájárulok a gr. Apponyi Albert t. képviselőtársam által benyújtott határozati javaslathoz. (Élénk helyeslés és tetszés a baloldalon.) Baross Gábor előadó: Szavaim félre­magyarázott értelmének helyreállítására emelek szót. Én tegnap a napló tanúsága szerint nem azt mondtam, hogy kereskedelmi politikánkat kizárólag kelet felé irányozzuk; de igen is azt mondtam, hogy főleg nyugat, de e mellett keletre is törekedjünk. A t. képviselő ur tehát olyasmit ezáfolt, a mit én nem mondottam. Elnök: Szólásra nem lévén feljegyezve senki, az általános vitát berekesztem. B. Kemény Gábor földmívelés-, ipar­és kereskedelmi minister: T. ház! Engedje meg a t. ház, hogy a mai és tegnapi vitában mondottakra — a mennyiben szükségesnek látom — lehetőleg röviden magam is refleetálhassak. (Halljuk!) Az ellenzéki szónokok közül tegnap hárman, t. i. b. Orbán Balázs, gr. Apponyi Albert és Mocsáry Lajos, ma pedig Ráth Károly kép­viselő ur szólalt fel a törvényjavaslat elfogadása ellen. B. Orbán Balázs a törvényjavaslatot nem annyira közgazdasági szempontból, mint a nagy politika szempontjából fogván fel, ismét volt egy kis boszniai vita, a melyet már annyiszor hallottunk annyi különböző alakban, hol csatta­nósabban, pattanósabban, hol kevésbbé csatta­nósan, pattanósan, hol ellaposodólag, hol ke­vésbbé ellaposodólag, hol helyesen, hol talán kevésbbé helyesen, de mindenesetre oly alak­ban, mely a t. háznak egyszer-másszor igen sok idejét elvette; de végre is a nagy politikán lovagoltunk, közgazdasági vita nem volt. Nem kivánok egyébiránt előadására hosz­szasabban reflectálni, mert ő maga kijelenté azt, hogy szellemi vakság által vannak megverve azok, a kik e törvényjavaslatot pártfogolják és oly szellemi éleslátással, a mely az én csekély tehetségeimen felül áll, kihozta a keleti kérdés egy egész új magyarázatát, hogy t. i. Bosznia és Herczegovina mindössze azért foglaltatott el, hogy a reactiónak katonai háttere legyen és elfoglaltatott Muszkaország érdekében, mint etappe. -—-— »» Nem kivánok erre reflectálni, hanem ;kivá­nok maradni a törvényjavaslatnak főleg köz­gazdasági irányánál. E tekintetben is Apponyi Albert gr. beszéde igen előnyösen ütött el b. Orbán Balázs nyilat­kozatától. Jgen jelentékeny okokkal támadta meg, analysálta, bonczolta, roncsolta a törvényjavaslat tételeit saját felfogása szerint. Háromféle aggodalmai voltak. Egyik nemzet­közi aggodalom, a mely szerint nincs megnyu­godva az iránt, nem következnek-e külpolitikánkra oly zavaros, bizonytalan napok, oly veszedel­mek, melyek Bosznia és Herczegovinának az osztrák-magyar monarchia vámkötelékébe való bevonásából származhatnának. Kérdést intézett a kormányhoz, vájjon létesített-e e tekintetben érint­kezést a külkormányokkal, megkérdezte-e azok nézetét, biztosította-e magának azok rokon­szenvét ? T. ház! Az álláspont, melyen a kormány akkor áll, midőn Bosznia és Herczegovina elfog­lalása tárgyaltatik, tisztán és határozottan a ber­lini congressus határozatainak szava, értelme és hatásköre. E szerint minden megszorítás nélkül adatott at határozatlan időre Bosznia és Hercze­govina belkormányzása, Ki adta ezen mandátu­mot ? Az európai congressus. Kik voltak abban ? A cziviíisált Európának fő államai, nagyhatal­masságai mindannyian s még azon kisebb hatal­masságok is, a melyek érdekelve voltak, igye­keztek, habár nem is döntő, de véleméayadó sza­vazatot nyerni, igyekeztek a maguk befolyását abbin gyakorolni. Elfogadták ezt nemcsak Török­országban, a melytől e tekintetben a t. képviselő ur nem fél, de Oroszország is ; respeetálják és respectálniok kell mindazon kisebb államoknak, 46*

Next

/
Thumbnails
Contents