Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-162

30 162. országos ülés aevember 8. 1879. A jelen kérvény a ház irattárába tétetni véleményeztetik. " Elnök: Méltóztatik elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Vécsey Tamás előadó (olvassa) : Kis-Küküllőmegye közönségének kérvényét, a Medgyes városin agy-küküllői hidon, vámmentességet igénylők igazolása iránti szabály megváltoztatása tárgyában. T. ház! Ez egy igen sajátszerű eset, t. i. a, vámmentesség igazolása bélyeges papiron kívántatik, ennélfogva az igazolás maga többe kerülne, mint a mennyi a hidvám. Ez által az illetőknek vámmentessége illusoriussá vau téve. A bizottságnak erre vonatkozó véleménye a következő: „Szabályszerű elintézés végett, kiadatik a pénzügyministernek". Itt vizsgálni kell a privilégiumot, hogy miben áll és annak értelmében kell intézkedni. (Helyeslés.) Elnök: A ház elfogadta a kérvényi bizottság véleményét. Vécsey Tamás előadó (olvassa): A zalamegyei gazdasági egyesület kérvényét, a vámkérdések tárgyalásánál, a magyarországi földmívelés érdekeinek megóvása tárgyában, melyre nézve a kérvényi bizottság véleménye észrevétel nélkül elfogadtatik ; továbbá olvassa Brassómegye közönségének kérvényét, melyben az Í87Ü: XLH-ik törvény 4-ik §-ának értelmezését kéri, t. i. hogy a küzgyülés határozata ellenében kit illet meg a fellebbezés. A kérvényi bizottság véleménye az, hogy a fellebbezés a határozat által közvetlenül érdekelt felekre nem korlátozható ; holott Brassónak az volna nézete, hogy csak az érdeklett felek élhetnek jogorvoslattal. Miután a bizoitság nézete az, hogy a törvény nem szorítja a fellebbezést csupán azon felekre, kik érdekelve vannak, hanem a közérdek szempontjából bárki is megteheti a fellebbezést, ennélfogva a bizottság azt véleményezi, hogy jelen kérvény az irattárba tétessék le. Zay Adolf: T. ház! Ugy hiszem, hogy a méltányosság azt követeli, hogy ezen kérvény ne tárgyaltassék az illető szakminister távollétében. E kérvény a belügyminister ur ressortjába tartozik. Nincs szerencsénk a belügyminister úrhoz e perezben, pedig az ő eljárásáról lesz szó. Azt tartom, tartsuk ineg a loyalitás szempontjából azon elvet, hogy távollétében ne tárgyaljuk ez ügyet, hanem adjunk neki alkalmat, hogy eljárását igazolhassa. Én már ezen szempontból is a kérvény elnapolását kérném. Különben is utalok arra, hogy Vál-re van s hátra van még 4 interpellatió, melyek négy negyed, tehát egy órát vesznek igénybe. Azután három minister akar válaszolni és három képviselő fog visszaválaszolni és pedig azt hiszem, hogy behatóan visszaválaszolni, ez ismét egy órát vesz idénybe ugy, hogy a nélkül is Vs3-ig itt kell ülnünk. Azért kérném a t. házat, határozza el, hogy ezen kérvény és a következő kérvények tárgyalása elhalasztatik a jövő szombatig. Gulner Gyula: Tiszt, ház! Nekem nincs észrevételem az ellen, hogy e kérvény tárgyalása elnapoltassék és ez esetben akkorra tartom fenn magamnak a hozzászólás jogát. Különben az ellen sincs kifogásom, ha a tárgyalás folytattatik. Vécsey Tamás előadó: Tisztelt ház! Én kérem, hogy folytassuk a kérvények tárgyalását, mert több sürgős kérvény is vár elintézésre. (Helyeslés.) Zay Adolf: Akkor lesz szerenesém érdemileg hozzászólni a kérvényhez, de én nem leszek az oka, ha a t. képviselő uraknak sokáig kell majd itt ülniök. T. ház! a bizottsági előadó ur nagyon röviden adta elő indokolását. Én azt hiszem, hogy a dolog érdemét nem merítette ki és hogy alaptalan az érvelése. (Halljuk!) Brassó megye közönsége azon kérdést teszi, hogy a megyerendezési törvény 4. §-a értelmében, kinek van felfolyamodási joga, a bizottság minden tagjainak-e, vagy csak azoknak, kik azon concret ügyben, mint magánfelek érdekeire vannak. Czélszerű lett volna, ha az előadó ur véleménye előadásánál, a kérdéses törvényszakaszt felolvasta volna. Én tehát bátor leszek azt tenni és reménylem, hogy a t. ház, már a törvény ezen §-ának szövegéből tisztán fogja kivenni, mi ennek az értelme. Az 1870. évi XLII. t. ez. 4. §-a következőképen hangzik: „Magánfelek, a törvényhatóságnak az önkormányzat körében hozott sérelmes határozatai ellen a kézbesítéstől, illetőleg a szabályszerű kihirdetéstől, 15 nap alatt az illető ministerhez folyamodhatnak." Jön azután a második bekezdés, mely a kérdésre nem tartozik. A harmadik bekezdés pedig azt mondja: „Azt, hogy a határozat csak birtokon kívül fellebezhető, magában a határozatban világosan ki kell fejezni." T. ház ! Szerény nézetem szerint ezen szövegben világosan van kimondva, hogy csak magánfeleket illet a felfolyamodási jog. Kik a magánfelek? Lehet-e a bizottsági tagokat magánfeleknek nevezni? Hogy nem ez az értelme a kérdéses szakasznak és különösen azon kifejezésnek „magánfelek", kitűnik abból is, hogy a határozat kézbesítéséről van szó. Kérdem a t. előadó urat, szokás-e a megyei bizottsági tagoknak, kik az ülésben jelen voltak, a határozatot kézbesíteni? Ugy hiszem, nem. Tehát nem vonatkozhatik a törvény ezen kifejezése reájuk. T. ház! Magánfeleknek a törvényhozói termi-