Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-176

176. országos ülés Bovemper 27.1879. 351 ugyanazon hivatalos közegnek, mely a meg­előző bekezdésben mint „országos pénzügyi igazgató" fordul elő és kit — vagy talán egy harmadik közeget — az 5. §. egész általános­ságban „országos igazgatás" neve alatt mutat be. T. ház! kérdem, lehetséges, képzelhető-e az, hogy a törvényhozás, törvény által bizonyos teendőket ráruházzon hivatalnokokra, vagy tiszt­viselői kollégiumokra, vagy egyáltalában bármi néven nevezendő közegekre, a melyekről először nem tudja, hogy egyáltalában minő szervezetben léteznek s melyeknek megnevezéséből azt sem képes megítélni, hogy két, vagy három hatóság­ról, vagy csak ugyanazon hatóságnak különböző név alatt ismételt fölemlítéséró'l, egyes tisztviselő­ről, vagy tisztviselői kollégiumról van-e szó, me­lyeknek egymás köztti competentiájáról, ennek kölcsönös határairól s az instantiák fokozatáról mégcsak a legmesszebb távolról derengő sejtelme sincs. Én, t. ház, az ily vaktában való törvény­alkotást nem tudora összeegyeztetni azon fogal­makkal, melyeket magamnak országgyűléseink múltjából egész a legközelebb múltig és a jelenig, a törvényhozási munka komolyságáról képeztem. (Helyeslés balfelöl) De nemcsak az a visszásság fordul elo köz­igazgatási tekintetben a törvényjavaslatban, hogy hatóságok ruháztatnak fel teendőkkel, melyek létezéséről és mikénti alakulásáról mit sem tudunk ; még azon hatóságoknak is, melyeket ismerünk, t. i. a monarchia közös ministeriumának és a monarchia s két állama kormányának hatáskörét az itt szabályzóit ügyekre nézve, sűrű homály­ban hagyja e törvényjavaslat. Leszek bátor, ismét csak példa gyanánt, újra a 4. §-ra hivatkozni. A 4. §-ban ugyanis ez van mondva: „A pénzügyi szolgálatnak legfelsőbb vezetésével Boszniában és a Herczegovinában megbízott hivatalnok, (országos pénzügyi igazgató), vala­mint helyettesének és a vámhivatalnokoknak ki­nevezése, a két pénzügyi minister befolyásával fog történni." De ki által? A közös ministerium által? Valószínűleg. De miben áll a két ministerium befolyása ? Abban-e, hogy az ő hozzájárulásuk nélkül sem A., sem B. pénzügyi igazgatóvá ki nem nevezhető, vagy csak abban-e, hogy a tanács­kozásokban, melyek ily hivatalnokok kinevezése iránt a közös ministeriumban valószínűleg folyni fognak, részt vesznek, a mint az a Bosznia köz­igazgatására szóló általános törvényben számukra reselváltatort? Az indokolás, t. ház, erre nézve nem nyújt felvilágosítást s a mennyiben nyújt, az nem igen kecsegtető. Az indokolás ugyanis egyszerűen azt mondja, hogy mind a vámhiva­talnokok, mind pedig a vámügy vezetésével Bosznia és Herczegovinában megbízott pénzügyi hivatalnoknak és helyettesének kinevezése, a két fél pénzügyministerének hozzájárulásával történik De miben áll az a hozzájárulás? Megmagya­rázza ezt némileg az indokolásnak további szö­vege; megmagyarázza t. i. abban az értelemben, melyben a megmagyarázás fogalmát a nálunk meghonosodott kormányzati és törvényhozási praxis szerint módosítanunk kell, a mely szerint megmagyarázni annyit tesz, mint összebonyolí­tani, zavarossá és érthetetlenné tenni. (Derültség) Megmagyarázza pedig e szavakkal: „ily módon lehetővé válik, hogy a közös jövedék kezelését, mely épen közös természeténél fogva az eddigi általános vámterület kormányait közvetlenül ér­dekli, általuk választott" eddig jó volna; de jön mindjárt: „vagy legalább tudtukkal alkal­mazott és igy alkalmasaknak talált hivatalnokok fogják vezetni." Én, t. ház! itt lényeges logikai hézagot látok, mert abban, hogy valaki az én tudtommal van alkalmazva, semmi garantiát nem látok arra nézve, hogy én öt hivatala vezetésére alkalmas­nak találom. Például nem tagadom, hogy a t. ministerelnök ur és a kormánynak valamennyi tagja az én tudtommal van alkalmazva, de saj­nálattal vagyok kénytelen kimondani, hogy én őket egyenkint és egyetemlegesen hivataluknak vezetésére alkalmasoknak épen nem találom, (De­rültség balfelöl.) Ha már, t. ház, e példákkal megmutattam, hogy az általunk nem ismert helybeli hivatalos közegeknek szervezése és az általunk ismert magyar kormány befolyása, mint egészen igno­tum aliquid áll a törvényjavaslatban: ugyanezt mondhatom a közös kormánynak hatásköréről is; mert — ismét példa gyanánt — ugyancsak a 4. §-ban a következőket találom: „harmadfokúan a közös ministerium utján a mindkét részbeli szakministerek, az ezek közit esetről-esetre történt megállapodás szerint, fognak határozni." Hát mit jelent az, hogy a közös ministerium utján fog­nak határozni? Annyit jelent-e az, hogy csak ők határoznak és a közös ministerium csupán az átmeneti bureaut képezi, mely által az ő el­határozásuk az illető országos igazgatásnak hozzá­alkalmazkodás végett tudtára adatik? Azt jelenti-e, hogy a közös minister és a két szakminister határoz, tehát a háromnak egyetértése szükséges? A törvényjavaslatban ezen kérdésnek megfejtésére semmi támpontot nem találok. Hasonlólag az ezt megelőző harmadik §. rendelkezése, melyben szó van a vámszolgálat szervezésére, a vámjövedéki áthágások megfenyí­tésére és ehhez hasonló ügyekre vonatkozólag kibocsátandó rendeletekről. Ezekre nézve is az mondatik, hogy az osztrák-magyar monarchia mindkét állama kormányai szükséges, hogy azok-

Next

/
Thumbnails
Contents