Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-175

358 175. firsy.iigos ülés noYemfeer 2Ä. 1879. törvényes intézkedés vétetik fel az iránt, hogy egy speciális esetben, melyre nézve, nézetem szerint kétség nem foroghat fenn, ezen initiativa joga fenntartatik: ez, ha egyáltalában bir valami hatással, csak azon hatással birhat, hogy a parlament initiativájára vonatkozó általános elTeket gyengíti. Ez az ok, t. ház, melynél fogva én ezen indítvány elfogadását inkább hátrányosnak, mintsem előnyösnek tartom a parlament jogaira nézve. Ez alkalomból talán nem lesz felesleges, ha némely észrevételekre, melyek a túlsó oldalról hozzánk intéztettek, megjegyzést teszek. (Halljuk!) Szilágyi t. képviselő ur figyelmeztet bennünket, hogy itt. mikor az újonczállítäsról van szó, ne zavarjuk össze ezt a hadi létszámmal. Én teljesen jogosultnak ismerem el a figyelmeztetést, csakhogy viszont azon észrevételt vagyok bátor erre tenni, hogy ezen két dolog összezavarása nem tőlünk származott. Mi a véderő bizottságban egyáltalában nem is gondoltunk arra, hogy ezen szakasz intézkedése úgyis volna magyarázható, hogy az egyszersmind a létszámra is vonatkozik. Ez az összezavarás az indítványban van, melynek első pontja igy szól: „Az idézett törvény í 3. §-nak rendelete, mely szerint az újonezilieték mennyisége és ennek folytán a hadi létszám" . . . . stb. így tehát, ha mi e két dolgot összekapcsoltuk és azután bizonyítani igyekeztünk, hogy e két dolog nem függ össze, nem vagyunk azzal vádolhatók, hogy a két dolog összezavarásának mi vagyunk az okai. A t. képviselő ur felszólít arra, is, miért nem vagyunk hajlandók, ha tehetjük, az ország aggodalmait megnyugtatni.

r Én. megvallom, nem látom ezen aggodalmakat. Én ezen aggodalmakról nem is tudtam mindaddig, mig az ellenindítványból nem láttam, hogy a 13. §-nak ezen értelem m volna tulajdonítható. Mert téved a képviselő ur, ha azt hiszi, hogy a létszámnak 10 évre való megállapításától azért félnek itt-ott, hogy ezen idő alatt az országgyűlés initiativája függőben maradna. Nem ezért tartják ezt veszélynek, hanem egyszerűen azért, hogy azoknak a javasolt initiativaknak sikere nem lenne, hogy ezen 10 évre való megszavazás kötelezi az országot és ezen kötelezettség csak ugy lesz feloldható, ha minden törvényes factor annak feloldásába beleegyezik. Én tehát nem osztozom azon aggodalomban, hogy ez az országgyűlés initiativa jogát veszélyeztetné. Én azt hiszem, hogy a t. képviselő ur azon kívánságának, hogy szerezzük meg az országnak azt a megnyugvást, hogy a parlamentnek ezen joga kétségbe vonva nincs, teljesen megfelelünk az által, ha ezen parlamentben teljes egyetértés jön létre a törvény magyarázatára nézve, ha a képviselő ur szives lesz álláspontját feladni és hozzájárulni azon magyarázathoz, melyet én adtam a törvény szavainak. Azt gondolom, hogy ez a leghelyesebb eszköze a megnyugvás szerzésének és nem az, ha azt a módosítványt elfogadjuk, a mely, mint mondtam, erős meggyőződésem szerint bár nem veszélyes, de inkább praejuditiosus a parlament jogaira nézve. Ajánlom tehát a t- háznak a véderő bizottság szövegezésének változatlan elfogadását. (Helyeslés jobbjelül.) Gr. Apponyi Albert: T. ház! Csak néhány szóval kívánok reflectálni azoki cl, 9L miket az előadó ur az általam beadott ellenindítványra nézve elmondott, midőn nem annyira ellenezte, mint inkább kimutatni igyekezett, hogy az tulajdonképen felesleges. Legyen szabad őt figyelmeztetnem arra, hogy ő igen sajátságos ellenmondásba jön önmagával, midőn egy lélekzetben vitatja azt, hogy az 1. §. azon zárszavai, melyeket én kihagyatni kivánok abból, czélszerüek azon szakaszban, azonban azon szavak, a melyet abba az ellenindítvány felvenni kivan. nem czélszerííek. Mert milyen szempontból indult ki a véderő bizottság, midőn ezen 1. §-ba felvette azon 13. §-ra való hivatkozást? Abból, hogy fontosnak találta a 13. §-ban az országgyűlésnek világosan fenntartott megajánlási jogát az újoncz-contingensnek fenntartani, midőn nem is e tárgyalásra nézve, hanem ezzel szomszédosán intézkedik a törvény. No már kérem a t. előadó urat, ha czélszerű volt csupán a tárgyaknak ezen eonnexiója miatt fenntartani és világos szavakkal kiemelni az ország e jogának fenntartását, melyet senki kétségbe nem vont, akkor, &YA hiszem, még nagyobb joggal mondhatjuk, hogy czélszerű, sőt szükséges, világos szavakba kifejezni az országgyűlés oly jogának fenntartását, mely több oldalról, a többek között a honvédelmi minister inaltál is — ámbár ma szavait másképen magyarázni iparkodott —- nemcsak kétségbe vontatott, de egyszerűen eltagadtatott. En azt hiszem, hogy ennek szükséges voltát és a másiknak káros voltát egy lélekzet alatt vitatni nem lehet,. (Élénk helyeslés baljaiul.) De az előadó ur érzelemteljes apellátát intéz hozzánk, hogy az országgyűlés jogát erre nézve semmi által sem biztosíthatjuk jobban, sőt csakis ez által, ha teljes egyetértés jön köztünk létre arra nézve, hogy e joggal a magyar parlament csakugyan bir. A t. előadó urat kérem, hogy ezen apellálát ne hozzánk méltóztassék intézni, kik az országgyűlés ezen jogát biztosítni, fenntartani és minden félremagyarázás ellen megóvni kivánjnk. Intézze azt, t. elvbarátaihoz a táloldalon,, (Helyeslés o baloldalon) mert az erre vonatkozó teljes egyetértésnek hiánya nem innen okoztatik, hanem onnan, mert a vita folyamán oly felszóla-