Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-175

175. országos ülés november 26. 1879. 329 lások, melyek az országgyűlés e jogát határozottan tagadták, melyek annak felesleges, sőt káros voltát vitatták, a kormánypadokról és a kormánypárt padjairól jött. Azon t. képviselő uraktól függ tehát a felfogás teljes egyetértését e házban ellőállítani. És miután én nem tudom annak más módját, legalább eddigi parlamenti életünkben nem volt szokásban, hogy névszerinti felhívás utján minden egyes képviselő megkérdeztessék a tárgy feletti véleménye iránt, ha csak a t. előadó ur ezen módozatot nem kívánja keresztül vinni, én nem látok a teljes egyetértés létrehozására és konstatálására a kifejezett kételyek és ellemnondások után más utat, mint hogyha szavazás utján az általunk javaslatba hozott szövegezést, mely egyedül fejezi ki világosan az országgyűlés ezen jogát, a képviselőház elfogadja és magáévá teszi. Én tehát elfogadom a t. előadó ur azon felhívását, hogy állítsuk helyre a parlament kebelén belül teljes egyetértést az országgyűlés kezdeményezési jogára nézve. Miután azonban én arra más utat nem tudok, miután végre nem csupán e parlamentből fog örökké állni az országgyűlés, hanem legkésőbb két év múlva a mi helyeinket fel fogja váltani más parlament, melyet a törvény igenis, de a törvényhozó teremben felmerült nézetek egyáltalában nem kötnek: nem látok egyéb módat az egyetértés létrehozására. mint azt, hogy a mi indítványunk elfogadtassék és azért újból ajánlom a t. háznak annak elfogadását. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: T. ház! A vita be lévén fejezve, mielőtt, a kérdést feltennem, megjegyzem, hogy az 1. §-ra nézve a bizottsági szövegezéssel szemben gr. Apponyi Albert képviselő ur módosítást ajánl. A módosítás azt mondja, hogy az 1. §. végszavai kihagyatnak. Én azt hiszem, hogy a végszavak alatt ezeket értette „az 1868. évi XL. t. czikk 13. §-a intézkedései különben érintetlenül maradnak." (Gr. Apponyi Albert helyeslőleg int.) Ez kimarad s azután következnék egy új szakasz, mely igy szól: „Ezen létszám megváltoztatását az országgyűlés a 10 éven belül is kezdeményezheti." Felteszem tehát a kérdést: (Halljuk!) méltóztatik-e a t. ház az 1. §-t elfogadni a bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? Ha a t. ház nem fogadja el, akkor következnék Apponyi képviselő ur módosítványa, mely a két szakaszt egybefoglalja, t. i., hogy az első szakaszt a t. ház az ő indítványa értelmében fogadja el és hogy elfogadja-e az általa indítványozott új második szakaszt. Méltóztatnak a kérdésnek ily föltevését elfogadni ? (Elfogadjuk!) Fölteszem tehát a kérdést: méltóztatik-e ä t. ház az 1. §-t a véderőbizottság szövegezése szerint elfogadni, igen-e, vagy nem ? (Felkiáltások: Igen! KÉPVH. NAPLÓ. 1878 — 81. VIII. KÖTET. Nem!) Kérem azokat, a kik az 1. §-t a bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség az 1. §-t a bizottság szövegezése szerint fogadja el, E szerint gr. Apponyi Albert képviselő ur indítványa elesett. Baross Gábor jegyző (olvassa a 2. és a 3. §§-r/í, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: T. képviselőház! A törvényjavaslat végig tárgy altatván, annak harmadszori felolvasása a holnapi ülésben fog megtörténni. Következik^ a jategáífeíífRFff napirend szerint az 1880-ik évben kiállítandó újoncz- és póttartalékí jutalékok megajánlásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ha a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik venni, (Felolvasottnak vesszük!) az első szó az előadó urat illeti, Mocsáry Lajos: T. képviselőház! A napirendhoz vagyok bátor szólni. (Halljuk!) Az igen t. elnök ur által épen most tárgyalásra kitűzött törvényjavaslat, nézetem szerint, a jelen stádiumban nem tárgyalható és nem tárgyalható mindaddig, mig az épen most letárgyalt törvényjavaslat, inert az még csak törvényjavaslat a létszám megállapításáról, a törvényhozás különböző stádiumán keresztül nem megy és mint szentesített törvény, annak rendje szerint kihirdetve nem lesz. (Helyeslés a szélső balon) A most tárgyalásra kitűzött törvényjavaslat indokolásában azt mondja a benyújtó honvédelmi minister ur: „Azon feltevésben terjesztem elő a törvényjavaslatot, hogy az utóbb említett törvényjavaslat, t. i. a létszám megállapítására vonatkozó, alkotmányos utón törvény erejére fog emelkedni és igy a magyar korona országainak újoncz-jutaléka nem fog változni." Igen természetes, mert micsoda alapon lehet kívánni az újonczjutalék megajánlását, micsoda alapon lehet azt megszavazni ? Egyedül azon alapon, hogy a létszám meg vau állapítva, illetőleg meg van állapítva Magyarországnak ahhoz mért jutaléka. És mikorra kéretik a 40,000 ujoncz ? Kéretik a jövő 1880-ik évre. Ámde a jövő évre a létszám és ennek folytán Magyarország jutalékának nagysága megállapítva sínes. Nem létezik tehát azon alap, melyen az újonczokat megajánlani lehetne. Nem akarok, t. ház, annak fejtegetésébe bocsátkozni, hogy miként történhetett ezen tévedés, mert csakis tévedésnek tekinthetem azt, hogy ezen törvényjavaslat már ma tárgyalásra kitíízetett. Bátor vagyok csak felhívni a t. ház figyelmét ezen tévedésre és kérni, hogy méltóztassék ezen törvényjavaslatot a napirendről levenni és méltóztassék azt akkora halasztani, midőn a létszám megállapítására vonatkozó törvény annak rendje szerint, mint szentesített tör42