Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-175

3 £6 l'ä. orsnágos ülés kétértelmű magatartást tanúsítanának azok, kik a t. előadó ur szavait helyeselték, azt sem most, sem később fel nem tehetem róluk. Ajánlom tehát a módosítvány elfogadását. És ne méltóztassanak azt gondolni, hogy ennek elfogadása talán a monarchia másik álla­mában, az ottani országgyűlésen fogna nagy ne­hézséggel találkozni, mert én meg vagyok győ­ződve, hogy a kormányzatnak érdekei abban összpontosulnak: nem fosztani meg a monarchiát a védelem eszközeitől, de fenntartani a lehetősé­get arra, hogy a teherviselésre nézve, hogy azon védelem szükséges mérvére nézve, legalább kíván­ságait minden időben érvényes kezdeményezési alakban előadhassák. Mielőtt bevégezném beszédemet, mert több­ször fel nem szólalhatok, egy félreértés ellen, mely felmerülhet, akarnám a t. házat megóvni. Meglehet, hogy megkísérthetik azon érvelési, hogy a háznak úgyis jogában áll felirat utján megkérni o Felségét, hogy az őt megillető ked­vezményezési joggal éljen. {Ellenmondások jobb­felöl.) En hiszem, hogy ezzel önök közül senki sem ért egyet és hogy mindnyájan egyet értünk a kezdeményezési jog azon értelmezésében, hogy az abban áll, hogy törvényjavaslatok alakjában — a jelen kérdésre alkalmazva ezt — a létszám leszállítása az országgyűlés részéről kedvezmé­nyeztessék. Ezen alapon ajánlom a t. háznak Apponyi Albert gr ót indítványát elfogadásra. (Helyeslés halfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Minthogy a t. képviselő ur szükségesnek tar­totta, hihetőleg nékünk, gyengébbeknek meg­magyarázni, hogy miben áll a kedvezményezési jog, szükségesnek tartom én is az ő félreértése után röviden megmondani, hogy mint fogom fel én a kezdeményezési jogot. (Halljuk! Halljuk') Szerintem minden ügyben, minden egyes kép­viselőnek van joga nemcsak interpellátió utján hatni a ministeriumra és feliratot ajánlani ő Fel­ségéhez, hanem van joga teljesen szerkesztett törvényjavaslatot benyújtani és ezen az utón az initiativát gyakorolni. De hol és miben van és fekszik a parlamentarismus mellett az eredmény ? (Halljuk! Halijuk!) Fekszik abban, hogy ha például azon időben, míg én vagyok ezen a helyen, a t. képviselő ur benyújt egy törvény­javaslatot, teszem ezen tárgyra vonatkozólag, ha én azt fogom látni, hogy az nézetem szerint időszerű, magamévá fogom tenni azt; de ha azt iátom, hogy az nem időszerű, ellenezni fogom azt. A többség, vagy a képviselő ur nézetét, vagy pedig az én nézetemet fogja osztani. Ha a képviselő úrét osztja, akkor szépen helyet cserélünk és én fogok talán kezdeményezni egy törvényjavaslatot és a képviselő nr jön abba a i'PMber iii. 1878. helyzetbe, a melyben én vagyok. De mindaddig, a mig a parlamentarismus azon alapelvét, mely szerint a kormány a többségnek kormánya, fel­forgatni valakinek nem sikerül, addig máskép czélszerű initiativa nincs, mint megszerezni a többséget, a többség utján a kormányt és igy a kormány befolyását. (Ugy van! jobbjelöl.} Ezeknek alapján kérem a t. házat, méltóztassék az t-ső §-t úgy, a mint az a bizottság által előterjesztetett, elfogadni. (Helyeslés jobb/elöl.) Szende Béla honvédelmi minister: Mily szempontból kiindulva, t. ház, elleneztem én Pulszky képviselő urnák azon indítványát, hogy e clausula a törvénybe fölvétessék és kimon­dassék, hogy a háznak initiativa joga megvan? Beismerem, hogy midőn replicáztam, azokat a szavakat mondottam, a melyeket Szilágyi kép­viselő ur fel is olvasott; de azoknak nem lehet más értelmük, mint az, hogy feleslegesnek tartom e elausulát felvenni, mert az initiativa jogát, a mely különben a törvényben is megvan, elisme­rem. Természetes, hogy az in'ttatiiva, akár a kormány, akár pedig a ház részéről ragadtatik is meg bármely módon, a tett javaslatnak a törvény által megállapított alkotmányos retortá­kon kell keresztül mennie. Ily értelemben, mert a törvényt hiába változtatni és egyes eseteknél speeificálni nem tartom czélszerünek és szükséges­nek, mondottam azt, hogy e clausula felesleges és ebből kiindulva szintén kérem, ne méltóztas­sék gr. Apponyi urnák módosítványát elfogadni. Az indítvány másik része azt kívánja, hogy az utolsó sorból ezen szavak: „az 1868: XLi. 13. §-a érintkezése különben érintetlenül marad­ván" maradjanak ki s ezt a képviselő ur azzal indokolja, hogy törvényt, ha az meg nem vál­toztatik, úgy kell venni, mint fenntartottál. De itt ezen eset nem áll elő. Épen ;<z 1868: XL. 13. §. hatályának meghosszabbításáról van szó. A 13. §. egyes rendelkezései megváltoznak, tehát igen természetes, hogy meg kell mondani, hogy a többi intézkedések, melyek a törvényben foglaltatnak, mint pl. azon arány, mely Ausztria és Magyarország köztt a két állam népességé­nek számarányához képest állapítja meg a lét­számot, mely a póttartalék magasságát határozza meg, szóval mindazon intézkedések, melyek ezen módosítvány által nem érintetnek, fenntartatnak. Kérem ezért, ne méltóztassék az indítvány ezen részét sem fogadni el. (Helyeslés jobb/elől.) Molnár Aladár: T. ház! Mindenekelőtt a ministerelnök úrhoz vagyok bátor egy kérdést intézni. A t. ministerelnök ur azt monda, hogy gr. Apponyi módosítványának elfogadása nem­csak felesleges, de káros is volna, mert hiszen az országgyűlés kezdeményezési joga minden tárgyra nézve megvan; ha tehát az egyik tör­vényben kimondatnék, a másikban nem, abból az

Next

/
Thumbnails
Contents