Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-175

175. országos ülés n igen tetemes megnyugtatást a monarchia másik felében eszközöljön. De a ministerelnök ur azt mondja, bog)' a kezdeményezés csak akkor síkeres, ha a kormány karolja fel az ügyet, ez a parlamenti, ez a képviseleti kormány természetében van. Ugyan kérem, ne homályosítsuk el a kérdést ezzel, hiszen teljesen igaza van a ministerelnök urnák abban, hogy a ministerium kezdeménye már előre biztosítja a korona sanctióját, a niiuisferium kezdeményezése nélkül kétes a korona sauetiójának hozzájárulása, ez igaz; de itt nem arról van szó, hogy mily módon lehet gyakorolni e kezdeményt, hanem arról, hogy általában bármely módon lehet-e azt gyakorolni. Ha a minister ur ide tereli a kérdést, mely, mint mondám, nem tartozik a tárgyhoz és ha nem ezélja félrevezetni a véleményeket, akkor kérem, ne homályosítsa el azt mellék dolgok beleké verésével. A ministerelnök ur második érve abban áll, hogy veszélyes lenne itt kimondani, hogy a kezdeményezési jog megilleti az országgyűlést. Én t. ház, nagyon kíváncsi voltam, hogy miféle nagy veszély az, melytől a minisrereinok ur a parlamentet meg akarta óvni, mert eddigelé mindig azt tapasztaltam, hogy a jogok megóvásában valami különös seréuységet, buzgalmat nem tanúsított. Most azt mondja a ministerelnök ur, hogy veszélyes ezt itt kimondani, mert minden tárgyban megilleti az országgyűlést a kezdeményezési jog és ha ez itt kimondatik, abból az következnék, hogy a hol ki nem mondatik, ott nem illeti meg. De egyet figyelem nélkül méltóztatott hagyni a ministerelnök ur, kétség kivül önkénytelenül, azt t. i., hogy itt van egy szakasz, mely a honvédelmi minister ur által és utána a túloldalon ülő több képviselő által ugy magyaráztaíott, mintha a kezdeményezés csak a koronát illetné meg. A hol tehát egy ily §. foglaltatik, a mely legalább is félreérthető, legalább is kételyt gerjeszthet az iránt, vájjon nierilleti-e az országgyűlést a kezdeményezés, vagy nem: akkor azt hiszem, hogy annak, a ki az országgyűlés jogait biztosítani akarja, annak kötelessége a kételyek irányában tisztaságra törekedni; de azt állítani, hogy a kétségtelen jogok megóvására törekszik valaki és az épen erre ezélzó indítványt visszautasítani, ez oly eljárás, melyről elmondható: hogy itt a tettek nincsenek összhangzásban a szavakkal. (Ugy van! a baloldalon.) Itt figyelmeztetem a túloldalon ülő t. képviselő urakat, hogy, ha csakugyan hiszik — a mit én is hinni akarok, — hogy midőn a ministerelnök ur minden fenntartás nélkül hozzá járult az előadó ur szavaihoz, akkor ez az ő meggyőződése is, akkor kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak azon összeköttetésnél fogva, melyben némber 26. 1879. 35 j a ministerelnök úrral állanak, oda hatni, hogy a tisztaságot e kérdésben ezen indítvány alakjában, vagy onnan jövő bármely más indítvány alakjában hozza létre. En képzelem, hogy Jókai í. képviselő urnák milyen nagy megnyugvást szerezne az, ha ezen kérdésben az országgyűlés kezdeményezési joga félremagyarázás ellen biztosítva lenne: Jókai Mór (közbeszól): Honnan képzel rólam valamit ? (Derültség.) Szilágyi Dezső; Mert a t. képviselő ur beszédében, melyet azon határozati javaslat ellen intézett, a melyet mi benyújtottunk, az öt év ellen érvül azt hozta fel: hogy azon öt év vége, lejárása azon időpontra esik. midőn a választások lesznek s midőn az ő nézete szerint egy háborúba már be leszünk bonyolódva és félő, hogy, — mint Ő magát kifejezni méltóztatott, mert nem az én szavaim, — egy még nagyobb mamelukokból álló parlament fog előállani s az aztán nem tiz évre, hanem örök időkre fogja a létszámot megszavazni. (Derültség a baloldalon*) Én azt hiszem, hogy a t. képviselő ur megnyugvása nagyban elő lesz mozdítva, ha tudni fogja, hogy nincs egyetlen esélyre szorítva ezen létszám leszállításának lehetősége s nem attól függ, hogy ezen létszámot megváltoztathatjuk-e, hogy épen, midőn az öt, vagy tíz év végét éri, hogy nincs-e valami felhő a politikai horizonton s hogy nem kell tartani attól, hogy azon felhőnek befolyása alatt, Qgj talán nagyon is loyalis parlament nem lesz-e kész hosszú időkre lekötni meddő és szükségtelen módon az ország erejét. Ha önök biztosítják ezen, önök szerint már meglevő jogát a parlamentnek, hogy az időközben is indítványozhatja a létszámnak az állapotoknak megfelelő leszállítását, akkor legalább annak lehetősége, hogy olyan terhet veszünk magunkra, melytől csak hosszú évek után menekülhetünk, némileg meg van gyengítve. Mert ha állandó béke van és van egy kötelességét érző többség, mely nélkül ugy sem lehetne semmi reformot keresztül vinni, — meg vagyok győződve, hogy a parlament kezdeményezési jogával fog élni és ennek meg lesz a hatása minden felé. Ez tehát a t. képviselőház aggodalmait, ha el nem is oszlatná, de mindenesetre csökkentené. Én őszintén megvallom, nem látok komoly, érthető alapot arra, hogy ezen, legalább is vitássá vált értelme a kezdeményezési jognak, ne tisztáztassék. Mert azon gyanúsítást nem akarnám magamnak megengedni, de senkinek sem, hogy csak azért érvelnek egy bizonyos jognak megtétele mellett, csak azért tűnik fel kifelé, mintha ezen jogot nem akarnák ellenezni, mint ha meglevőnek tekintenék, mert azt nem akarják megvédeni, mert annak határozati javaslat alakjában való elismerésétől vonakodnak. Hogy ily