Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-174

124, orazáges ülés november 25. 1879. 237 évek előtr, még a boldogult Tegetthoff idejében, egy ideális hadihajó-létszámot állapítottak meg. Jízen hadihajó - létszám alapján eszközölték Polában az építkezéseket, a szertárak felállítását, melyek 18 millióba kerültek s melyek még tejesen befejezve, felépítve máig sincsenek. Ez ideális állapot alapján szerveztetett a tengerészeti katonai tiszti iskola; ez ideális létszám szerint erődittetett meg Pola, a melynek erődítési költségei, hozzávetőleg tíz millióba kerültek s ez oka annak, hogy a hadi tengerészet évi költségei, a rendes és rendkívüli kiadásokat beleértve, 8—9 millió közti mozog. Ezzel szemben szükséges, hogy kimutassam, hogy áll a hadihajók állaga.Van nekünk hadihajónk, beleértve a munkában levőket, összesen 10 pánezélos hajó, 12 nagyobb és 8 kisebb fa-hadihajó, van 4 darab szemlész hajó, 2 darab kéjhajó, 1 darab műhely-hajó és 2 darab dunai monitor, összesen körülbelől 95,000 tonnával s el van látva 222 nagyobb, 68 kisebb ágyúval. Ezen Összes szervezet, összes mai értéke, ötven milliónak fele] meg. Ezen állag oly annyira távol áll azon ideális megállapított hajólétszámtól, hogy figyelembe véve azt, hogy e hajók közül négy teljesen korhadt és csak rövid ideig használható, bátran, minden túlzás nélkül merem mondani, hogy mi azon létszámot a legvirágzóbb pénzügyi állapot mellett is elérni, egy fél század múlva sem leszünk képesek. Kell tehát, hogy a törvényhozás a hadihajók létszámát megállapítsa, mert ha a tényleges állapothoz mérten szabjuk meg a kiadásainkat, magánál a haditengerészetnél is képesek leszünk körülbelől másfél milliót megtakarítani. Különben t. ház, tudom, hogy az eszme nem új. Már a múlt évi deiegatió utasította erre a hadíigyministeriumot, azonban a delegationalis határozat annyiban csonka maradt, mert a lajthántúli delegatiók nem fogadták el; én tehát szükségesnek tartom a törvényjavaslat beadására a kormányt felhívni. {Helyeslés.) Van még egy pár apró módosítás a véderő törvénynél, melyeket én nem ugyan ily feltétlenül, de czéíszerííség szempontjából mégis szükségeseknek találok s melyeket a t. ház becses engedelmével, igen röviden érinteni fogok. {Halljuk!) Ilyen a védtörvény 44. §-ának módosítása, a melyben én, különösen magyar szempontból, a nőslilési tilalmat teljesen eltörölném. Családi életünk alkotására ez igen nagy befolyással bir, de, hogy ez eltörölhető és hogy a honvédelmi minister ur e szempontból indul ki, igen készségeseu elismerem, mert nincs eset, hogy valakitől a nősülési engedély megtagadtatott volna. Ha ez így van, kérdem, miért terhelni az illetőket a sok utánjárással s oly tetemes költségekkel, melyek az államnak nemcsak semmi hasznot nem hoznak, hanem kárára vannak, főleg azért, mert egy egyszerű nősülési engedélynek négy fórumon kell keresztül mennie, még vég-elintézést nyer. ÍJgaz! Ugy van! a haloldalon.) Azon jövedelem tehát, meh'et mi a folyamodók bélyegeiből beveszünk, nem pótolja azon költségeket, a melyeket ezen szervezés keresztülvitelénél megtakarítani lehetne. Nem tartozik tüzetesen a honvédelmi törvény keretébe, de mégis igen fontos e törvény végrehajtása is és itt azért megemlítem, illetőleg a honvédelmi minister figyelmét kell, hogy felhívjam a sorozäsi módra. {Halljuk!) Nemcsak én. de mint különösen a legutóbbi időkben láttuk, a sajtó is. mondhatom pártkülönbség nélkül, oly feltűnő eseteit közölték a sorozásnál előforduló visszaéléseknek, hogy azok előtt immár, r a képviselőház szemet nem hunyhat. {Igaz!} Es itt a honvédelmi ministerium tájékoztatása végett csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a rendes bizottságnál a felelősség, az érdem, de a vád súlya is azon arányban terheli az egyes közegeket, a mely arányban ők magánál, a sorozás fényénél befolyással bírnak. Befolyással bir a polgári küldöttség is kétségtelenül, de csak anynyiban, a mennyiben az előállított ujonez ugyanazonosságát szokta megállapítani. A felszólamlásoknál az elnök annyiban bir befolyással, hogy a határozatot ő mondja ki; de ezen határozat ellen, ugy a honvédelmi, mint a katonai képviselőnek nemcsak joga, hanem kötelessége is felszólalni. Valamivel több befolyást gyakorol a honvédelmi közeg, a fősúly azonban magát a katonai közeget illeti, mert ez feltétlenül határoz minden egyes kérdés eldöntésénél. Tehát csak jelezni akartam, hogy változtatás esetében ezeket a honvédelmi ministerium vegye figyelembe és a sorozási módozatokat ezek figyelembe vétele mellett állapítsa meg. Az egész ház által pártkülönbség nélkül elfogadtatott az, hogy magunk vagyunk okai annak, hogy a magyarok altiszti létszámban oly kevéssé vannak képviselve. Én, t. ház, ezt magam is elismerem, de csak a múltra nézve. Hogy jelenben más nézpont uralkodik nálunk is, igazolja ezt azon körülmény, hogy épen ezen év folyamában százakra ment azon szülők száma, a kik áthatva attól, hogy ma már csak képzett katona tehet előmenetelt a tiszti pályán, folyamodtak gyermekeiknek a katonaiutézetekbe való felvételéért. Hogy mégis csekély százaléka lett a magyar ifjaknak az intézetekbe felvéve, azt hiszem, senki sem fogja állítani, hogy ez a mi hibánk. {Helyeslés) Minket ezen törekvésünkben akkor, mikor helyesebb irányban megváltoztattuk meggyőződésünket, istápolni kellene. Azért azt gondolom, hogy több katonai alreál és legalább egy katonai felreál és tiszti iskolákat kellene Magyarországon felállítani, kiválólag azért, hogy a magyar ifjak a katonai pályára képjzzék magukat.