Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.
Ülésnapok - 1878-171
171. országos ülés november 21. 1879. 235 nem tiz évet, hanem csak öt évet kivan határozati javaslatában. A harmadik kérdés, melyet ő inplicite benne találni akar a 13. §-ban, az, hogy ő a 13. §. hatályát oda akarja kiterjeszteni, hogy a törvényhozásnak is legyen, illetőleg tartassék fönn azon joga —- mert inplicite fenntartatott magában a 13. §-ban, hanem tétessék oda egy clausula, mely a törvényhozás kezdeményezési jogát a 10 éven belől határozottan és világosan kimondja. Mikor a stabilitás s az idő meghatározásáról beszélt a képviselőm', felhozta, hogy 1868-ban okvetlenül szükséges volt a tíz év megállapítása és fő motívumul azt hozta fel, hogy a tíz évet azért kellett akkor megállapítani, mert az egy cyclust képezett, mert a szolgálati idő is tíz év és az eo-ész cvclusoi) keresztül kellett e rendszert vezetni, hogy eredménye eléressék; most már azonban erre nincs többé szükség. No ezen motívum alig áll t. képviselő ur; mert tíz év akkor is csak azért volt megállapítva, mert az akkori törvényhozás szintén érezte akkor a stabilitás szükségességét s ebből a szempontból isidult is ki. Mert, ha azon szempontból akart volna kiiadulni, hogy a szolgálati idő hány év, akkor 12 évié kellett volna kiterjeszteni a szakasz hatályát; {Helyeslés jobhfelöí) mert a szolgálati idő 12 év, még pedig 3 év a hadseregben, 7 a tartalékban és 2 a honvédségben s igy, ha az egész cyclust be akarta volna tölteni, akkor nem 10, hanem 12 évre kellett volna a létszám megállapításának idejét megszabni. Ezek szerint azon egyetlenegy motivum, melyet a t. képviselő ur arra nézve felhozott, hogy miért kellett 10 évet megállapítani, szerintem legalább nem egészen helyes. De a mi már a 13. §-t illeti, én erre nézve azt hiszem, t. ház, hogy a képviselő ur által kívánt clausulára nincsen szükség; mert a 13. §. határozottan fenntartja a törvényhozás jogát. A törvény szavai ugyanis ezek: „Ha ő Felsége az illető felelős kormányok utján a hadseregnek időközben emelését, vagy leszállítását kívánná." Tehát ő Felsége a neki és az országgyűléseknek felelős kormány utján fogja ez iránt kívánságát előterjeszteni. A. törvényjavaslat, e törvényt szigorúau fenntartja s elismeri a törvényhozás jogát, mely befolyást gyakorol a felelős ministeriumra és a ruinisterium tanácsa folytán ő Felségére; ennélfogva nem tartom szükségesnek a kívánt clausulát Egyébiránt igen különös is e határozati javaslat, mert az szorosan véve megtagadása az egész törvényjavaslatnak. Igaz, hogy az van mondva benne, hogy ne tíz, hanem öt évre állapittassék meg a hadsereg létszáma; hanem csak úgy, ha a törvénynek épen említett szakasza megváltoztattatik, ha a véderőről szóló törvénynek megfelelő szakaszaiban változtatások eszközöltetnek és ha ezek azonnal ezen törvényjavaslattal együtt fognak tárgy altatni, a mi pedig lehetetlenség, mert nem kész és a két kormány között a megegyezés nem jött létre, tehát nem terjeszthető elő. Ha tehát a t. képviselő ur határozati javaslata szerint a törvényjavaslatot csak azon föltételek alatt fogadja el, a melyek most, vagy általában teljesíthetlenek : akkor tulaj donképen nem is fogadja el a törvényjavaslatot. Ez tehát egyszerű visszautasítása az egész törvényjavaslatnak ; minthogy pedig az előadottaknál és az indokolásban kimerítőieg felhozott okoknál fogva a czélszerüség és a szükség a törvényjavaslat mellett szól, kérem a t. házat, hogy ne méltóztassék Pulszky képviselő ur határozatijavaslatát elfogadni, hanem a törvényjavaslatot úgy, a mint van tárgyalás alá venni. (Helyedé.? jobbfelöl.) Ugron Gábor: T. ház! Az 1868: XL. t. ez. azon intézkedése a kormány által nem tartatott meg, hogy a tíz év leforgása után a véderőről szóló törvény revisió alá vétessék. A múlt évben egy évi meghosszabítást kért a kormány és midőn ezt a t. ház megadta, azt kellett hinni, hogy a kormány tisztáitan van a kérdések iránt úgy magával, mint közös hadügyminister társával és azért kérte ezen egy évet, hogy ezen idő alatt bizonyosan be fogja terjeszteni javaslatát. Én már a hanyagság vádját akartam emelni a t. minister ur ellen, vagy azt akartam vádul emelni, hogy talán nem akarták a törvényhozás rendelkezését foganatosítani és annak eleget termi már csak azért is, hogy megmutassák, hogy a a hadügyi kormányzat az, a mely a parlament tekintélyének nem mindenben veti alá magát. A minister ur előbbi nyilatkozata meggyőzött engem arról, hogy sem hanyagság, sem nem a nem akarás, hanem egyszerűen ajelen közös ügyes rendszerből következik a nagy hátrányos baj. Ugyanis a minister ur azt mondja, hogy a tíz év után, a mely meg volt rendelve, még egy év hozzáadatott és ezen egy év alatt a minister ur és a közös hadügyminister nem tudott ezen kérdésre nézve egyetértésre jutni. Azon rendszer, a hol magok a kormányférfiak ilyen huzamos idő alatt ezen fontos kérdések felett nem tudnak megállapodásra jutni, ezen rendszert az ilyen nyilat kozat határozottan elitéli. (Helyeslés a szélső balfelöl.) Azt mondja a minister ur, nem lehetett várni ezen törvényjavaslatnak beterjesztésével. mert még a másikkal nem készülhetett el és ezt mondja indokául annak, liogy tíz évre állapittassék meg a hadilétszám. Tavai egy évre kérték 30*