Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-169

190 169. ersnág'os ülés noTember 18. 1879. nyen fog alapulni és nem az 1867: XII. törvény­czikken. Én tehát egy módosítást bátorkodom a t. ház figyelmébe ajánlani az első szakaszra nézve, a melyet minden bővebb indokolás nélkül felolvasok. (Olvassa.) „Bosznia és Herczegovina ideiglenes közigazgatására, a monarchia közös ügyeire nézve fennálló törvények értelmében fel­hatalmaztatik a közös ministerium, mely ezen ügyek vezetésére nézve a monarchia mindkét felének ministeriumával egyetértve, alkotmányos felelősséggel tartozik." Tehát mintegy mandá­tumot nyerne a közös ministerium ugy a magyar állam, mint a lajthántúli tartományok részéről ezen közigazgatás vezetésére. Ajánlom módosít­ványomat a t. ház elfogadás végett. Beöthy Algernon jegyző (olvassa Ddrday Sándor módosíiványát). Szilágyi Dezső' : T. ház! Ha a t. ház el­határozza, hogy az első szakasz szövege a bizottsághoz visszautas!ttatik, akkor én őszintén megvallom, nem értem, mi a t. ház ezélzata, valamint azt sem tudom, hogy mi a t. minister­elnök urnák a ezélzata? Dárday Sándor kép­viselő úrra nézve mindenekelőtt megjegyzendő, hogy midőn a javaslatot pártolta, ezeket az aggodalmakat, melyeknek most kifejezést adott, a törvényjavaslatnak ezen hiányát egy szóval sem említette; hanem időközben felvilágosodott, hogy a törvényjavaslatból a legfontosabb hiány­zik. (Derültség a baloldalon.) Mikor a törvény­javaslatot általánosságban elfogadta, nem jutott eszébe, a mit ma mondott, hogy a legfontosabb dolog hiányzik belőle, hogy hiányzik az, ki ruházíatik fel Bosznia közigazgatásával; akkor nem jutott eszébe az, a mit ma mond, hogy nincs körülírva, nincs biztosítva a magyar kor­mány befolyása; akkor pártolta a törvényjavas­latot, ma pedig utólag bele akar tenni olyas valamit, a minek elfogadását a ministereinök ur, A bizottságban határozottan ellenezte és a mit most is ellenez. Ugyan kérem, ha elfogadtatik azon indít­vány, hogy a szakasz a bizottsághoz vissza­utasittatik, mondják meg, miért utasittatik oda? Mondja meg a ministereinök ur, miért kívánja ezt, mert hisz a ministereinök ur kijelentette, hogy Éles képviselő ur módosítványát nem fogadja el; tehát e miatt nem kívánhatja, hogy e §. oda utasittassék. (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Dárday képviselő ur indít­ványát sem fogadja el, mert ez parapbrasisa Kies képviselő ur módosítványáuak, csakhogy annál homályosabb és kevésbé szabatos. Hogy •s ministereinök ur minő irányban kivárja módo­síttatni a szöveget, arról egy szót sem szólott. Most kérdem, t. ház, lehet-e egy szakaszt a bizottsághoz utasítani a nélkül, hogy megmondat­nék, hogy miért és lehet-e indítványozni egy szakasznak a bizottsághoz utasítását, a nélkül, hogy a bizottság csak sejtené is, hogy mi irány­ban kell dolgoznia. (Helyeslés a baloldalon.) Mikor e szakasz a bizottságban tárgyal­tatott, Taray Endre képviselő ur „kötelességévé" akarta tétetni a ministeriumnak azon befolyást. a mely itt a szakaszban felhatalmazás alakjában van megadva. Akkor a ministereinök ur kijelen­tette és Jókai, Ivánka és több képviselő urak teljesen meggyőződtek róla, hogy a szakasz azoii csekély irályi módosításon kivül, melyet a ministereinök elfogadott, a leghelyesebben, leg­üdvösebben van szerkesztve. Már most, ha nem változott e meggyozödésök, tegnap semmi jelét nem adták, hogy változott volna s a minister­einök ur sem adta ennek jelét — miért vissza­utasítani e szakaszt? Vagy bevallják, hogy eddig kendőzve volt az 1867: XII. t. ez. megváltoz­tatása? eddig el volt leplezve és most magukba szállnak és azt gondolják, tán illik, tán czéi­szeríí ezt világosan kimondani? Érzik-e szűk ségét annak, hogy nyíltan kell a nemzet ele lépni s érzik, hogy nyíltan meg kell jelölni azon változtatást, melyet alaptörvényeinken termi szándékoznak ? Ha ezt ma sem érzik, ha ma sem ismerik el, akkor miért visszautasítani a bizottsághoz? Mire való e játék e törvényjavas­lattal ? (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ha arra várnak, hogy minő módosításokat fogad­nak el a Lnjthán tál, akkor várjanak a főrendi ház tárgyalásaival. De ne hozzák azt a bizott­ságot furcsa helyzetbe, mely az ellenzék két tagját kivéve, az ott lefolyt vita után meg­állapodott abban, hogy ennek a §-nak, a szer­kezete ugy a mint van, a legbölcsebb a leg­helyesebb s ide a házba küldötte az előadót, a ki elfogadván a ministereinök urnák indokait, a törvényjavaslatot megdicsérte. Most a minister­einök ur azt mondja, hogy e §-t mégis kell módosítani, de nagy bölcsen óvakodik annak kimondásától, hogy minő irányban. Majd tán a bizottságban fogja megmondani. Erre aztán ismét ide küldik az előadó urat és ez előadja s bizottságnak az ellenzéki két tag kivételével hozott megállapodását. Vissza akarják küldeni e §-t a bizottsághoz módosítás végett, a melynek irányát sem akarja a ministereinök ur sejtetni, felteszem azért, mert maga sem tudja. (Elénk derültség balfelŐl.) Mert ha tudná, megmondaná, legalább kötelessége lenne megmondani. Ilyen búj ósdira nem állhatunk rá. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Azért én nem pártolom e szakasznak a bizottsághoz való visszautasítását, melyre nézve a ministereinök ur nem képes, vagy nem akarja megmondani a módosítás irányát, azt azonban kijelenti, hogy azon irányban, a melyben Éles és Dárday képviselő urak javasolják, nem akarja módosíttatni. Én ezen kendőzést, e bujósdir. e

Next

/
Thumbnails
Contents