Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.
Ülésnapok - 1878-167
158 !<>(. országos ülés november 14. 1879. Áttérve magára a tárgyra, méltóztatnak emlékezni, hogy Simonyi Ernő t. képviselő ur interpellatiót intézett hozzám egy kérdésre nézve. Azt hiszem, hogy az interpellatió lényege és tartalma ismeretes a t. ház előtt és hogy nem szükséges az interpellatiót újból szórói-szóra fölolvasni. T. ház! Bármily tárgyban intéztetik is a kormány egyik tagjához interpellatió, az illető minister erre a házszabályok 135. §-a értelmében nyilatkozni köteles. Hogy azonban az a kérdés, a melyet a t. képviselő ur hozzám intézett, olyan-e, a melyre tüzetesen és részlesen válaszolni lehessen, aanak megítélését a képviselőház minden tagjának bírálata aiá bocsátom. Simonyi Ernő képviselő ur hivatkozott egy képviselő által f. évi november hó 6-án hozzám intézett interpellatióra. Ezen interpellatiónak egy részére, nevezetesen arra , a mely hivatalos eljárásomra vonatkozik, e helyről válaszoltam és a képviselőház e válaszomat tudomásul venni méltóztatott. Kijelentettem azon alkalommal továbbá azt is, hogy, minthogy a képviselő ur, hivatalos eljárásomon kivüli más, szerintem magánügyekre is kiterjeszkedett, ezen kérdésére a képviselő urnák a felvilágosítást magánúton megadni kötelességemnek ismerem. Ez, t. ház, megtörtént és általánosan bevett szokás az, hogy ha ily magánjellegű dolog a maga rendes utján be van fejezve, erre visszatérni, azt feleleveníteni nemcsak nem lehet, hanem nekem felfogásom szerint nem is szabad. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Es ezért a jelen esetben arra kérem a t. képviselőházat, hogy méltóztassék engem ez alkalommal a v részletes válasz megadása alól felmenteni. (Élénk helyeslés jobbfelöl, ellenmondás a szélső balfelöl. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Simonyi Ernő: T. ház! Engem interpellatióm megtételében semminemű személyes indok nem vezetett, mert nekem azon ügyhez, a mely a t. pénzügyminister ur és Pázmándy Dénes képviselő ur köztt lefolyt semmi közöm és hozzájárulásom nem volt. Én egyedül a parlament kiváltságainak megóvása tekintetében intéztem kérdést a pénzügyminister úrhoz, mert a hírlapokban azon hír volt közölve, hogy a pénzügyminister Pázmándy képviselő urat azért, hogy őt itt interpellálta, párbajra hívta ki. Engedelmet kérek, de én ezt magánüg-vnek nem tekintem. Ez nem magán jellegű dolog. ! Helyeslés a szélső halon.) Én nem kérdek magán jellegű dolgokat és nem vonom azokat ide. Hanem ha egy képviselő, képviselői kötelességének teljesítése miatt — akár helyesen cselekszik, akár nem — egy minister által, a kit ellerőrizni akar, kit felelősségre akar vonni, párbajra hívatilí ki: evvel megszűnik minden parlamenti ellenőrzés, megszűnik minden ministeri felelősség s megszűnik a parlament tekintélye, függetlensége ég szólásszabadsága. (Helyeslés és tetszés a szélső balon.) Hiszen hova vezetne az, ha akárki, a ki törvényszék elébe állíttatik, a közvádlót párbajra hívná ki? (Mozgás jobbfelöl.) Erre nem az a felelet, hogy párbajra hírja ki, hanem az, hogy bűnös-e vagy nem? Erre egyedül ez a felelet: de itt a párbajnak egyáltalában helye nincs. Azért, a mi a parlamentben mondatik és a parlamentben történik, a párbajnak helye nincsen, jelesül nincs akkor, mikor köztisztviselő felelősségre vonásáról van szó. Ha valamely képviselő oly dolgokat mond f a melyek azon köztisztviselők magán jellemére nézve is sértők és később meggyőződik arról, hogy állítása alaptalan volt, akkor kötelessége neki a parlamentben oly nyilatkozatot tenni, a mely a sértett magánbecsületét is kielégíti. Ha ezt nem teszi, akkor hamarább van a párbajnak helye. De ha képviselő a parlamentben nyilatkozik és köztisztviselőt felelősségre akar vonni, ha azt kérdezi, hogy igaz-e, vagy nem, a mi állitta tik és ha igaz, hogyan egyeztetheti ezt össze a minister ur hivatalos állásával, kötelességével : hogy erre a minister avval feleljenr én az urat párbajra hívom ki — ez az összesparlament minden működését, tekintélyét lerontja, semmivé teszi, {ügy van! a szélső balon.) Én annálfogva a minister ur ezen válaszát tudomásul nem vehetem és kérem a t. házat, méltóztassék ezen ügynek tárgyalását napirendre tűzni. (Helyeslés a szélső balon.) Elnök: Felteszem a kérdést. A kérdés az; Méltóztatik-e a t. háznak a pénzügyminister ur által az imént, Simonyi Ernő képviselő ur interpellátiójára adott válaszát és nyilatkozatát tudomásul venni, igen, vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Méltóztassanak azok, kik a választ tudomásul veszik, felállani. (Megtörténik.) A többség tudomásul veszi a minister ur nyilatkozatát, Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház É ! Ugyancsak a tegnapelőtti ülésben Simonyi Ernő képviselő ur a következő interpellatiót is tette; „Pázmándy Dénes képviselő ur f. hó 6-án egy sürgősnek jelzett interpellatiót intézett a pénzügyminister úrhoz, a melyre ez rögtön válaszolt is. Kérdem tisztelettel a kormányt, hogy ezen választ kielégítőnek tekinti-e és miképen képes azt a ministeri felelősséggel Összeegyeztetni?" Én, t. ház, azt kérdezhetném viszont Simonyi Ernő képviselő úrtól, hogy miután a ház az interpellatióra adott választ tudomásul vette és igy az iránt már határozott, vájjon hogyan
