Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-165

110 166. országos ülés < alapot, ezen túl pedig bátor leszek két megjegy­zést tenni. Lukács Béla t. képviselő ur felsorolván az 1878. évi zárszámadások eredményét, a hiányt 24.600,000 írtban állapítja meg, holott a hiány az 1878-ra elkészült zárszámadások szerint, a melyek még kiosztva nincsenek s a melyekről a t. képviselő urnák tudomása nem lehetett, 27.063,000 frtot tesz és igy e két összeg köztt 2.400,000 frt különbözet van. Igaz, hogy a t. képviselő ur azt állítja, hogy nem az jő figye­lembe, hogy mennyi volt a tényleges deficit, ha­nem az, hogy mennyi volt az előirányzott deficit, mert ennek fedezésére volt felhatalmazva a kor­mány. — De vájjon igazoltak-e azon túlkiadások, vagy jövedelem visszamaradások, a melyek 1878. év végén mutatkoztak? Erre vonatkozólag bírálatot mondaui, azt hiszem, ma még korai volna, mert ez helyén lesz akkor, midőn a zárszámadások felett fog véleményt mondani a t. ház. Ezen kivül még egy második észrevételem van és ez az, hogy azon összegek köztt, a melyeket a kormány négy év alatt felvett, a t. képviselő ur felszámítja azon összeget is, a mely kamatozó pénztári jegyek kibocsátása által fedez­tetett, de itt, azt hiszem, ha a t. képviselő ur igazságos akar lenni és ha ezen hiteimiveletekről és a négy év alatt felvett kölcsönökről szól, azon összeget, mely 1875-ben tényleg megvolt, kama­tozó pénztári jegyekben, ezen összegből le kell vonni, ami ismét 2.900,000 frtot tesz. Ez a két összeg, t. ház, összesen 5.321,000 frtot tesz. Ha tehát a t. képviselő ur az egész különbözetet i 9 és fél millió írtban állapítja meg, igazolandó még kerek összeg 13.600,000 frt. A t. képviselő ur interpellatiójában elősorolja azon törvényeket, melyekkel a kormány felhatal­maztatott azon összegek felvételére. De ha ezen törvényeket végig nézi a t. képviselő ur, vagy a képviselőház valamely tagja, azokban a leg­különbözőbb eljárást és felhatalmazást fogja találni. így az 1875: XLIX. t. ez. meghatároz egy bizonyos összeget, mely kölcsön utján fedezendő és meg­állapítja az abból teljesítendő fizetéseket. Áz 1875: LV. t. ez. azt mondja, hogy a 8 millió frtnyi költségvetési hiány, nem hitelművelet, ha­nem pénztári készlek által fedezendő. Az 1875. évtől, az 1879. évig terjedő időszakban egész sora hozatott a törvényeknek, melyek a rente kibocsátására vonatkoznak, de melyek egymástól eltérnek és egymással semmiféle összefüggésben nincsenek. Ezen törvényekre alapított egyöntetű eljárást követelni és kívánni a kormánytól, nem lehet. A t. képviselő ur egyet elfelejtett és ez az, hogy az 1875 : XLIX. t. czikk világosan szól arról, hogy mi czélra fordítandók az újonnan felveendő kölcsönök. Fordítandók nevezetesen a kincstári november 12. 1S7». utalványok beváltására, vasúti társulatoknak adandó előlegekre és a mi az első pont: pénztári készlet alkotására. Ez azon tétel, t. ház, melyet a t. képviselő ur teljesen ignorál. Pedig, mint már voltam bátor felemlíteni, ezen pénztári készlet szüksége az év végén, most már nagy mérvben állott elő, midőn ma 21 millión felül kell január elsején fizetni. így tehát felfogásom szerint, hibázni! mindazon pénzügyminister, ki nem gondoskodnék arról, hogy ezen nagy fizetéseket teljesíteni annak idejében képes legyen. És épen, részben ezen pénztári készletekben is találja fedezetét azon különbség, melyet előbb felemlítettem, mert bár­mily gyarló is az összehasonlítás, de részben mégis kimutatja, hova fordíttatott a hitelműveletek által beszerzett összeg. 1875. október 1-én 11 millió 447,470 frt volt a pénztári készlet, ellenben 1879. október 1-én 28.988,681 írt, tehát 17 540,000 frtnyi különbség, a mi által bőven van fedezve a 13 és fél millónyi különbözet. De ezenfelül még, t. ház, összesen — mint a t. képviselő ur is elősorolja — a kormány ezen négy évi időköz alatt fel volt hatalmazva 335.442,000 írtnak kölcsön útjáni beszerzésére, hozzávéve azon 2 milliónyi zárszámadási külön­bözetet is, melyet említettem. Ezen összeg erejéig kibocsátott aranyjáradék - kötvényekből befolyt 316 millió forint, később eladottakból 13.000,000 frt, a kamatozó pénztári jegyekből, a 2.900,000 frtnyi különbözet levonásával, befolyt 18.000,000. A központi állampénztár maradványa tett 11 millió frtot, ez összesen 360 millió frt. A kettő közötti különbözet szerint, kellene lenni a pénztári maradványnak október lén 25.306,000 frt. Van pedig tényleg 28.000,000 írt, tehát tényleg 3 millióval több, mintsem az összehason­lítás szerint lenni kellene. Es ha akár az 1875, akár az 1879. eredményeket vesszük, az év végén körülbelől ugyanazon eredményre jutunk. De, mint mondottam, t. ház, nem ezt tartom alapnak arra nézve, a mire válaszomat fektetem; hanem főleg a zárszámadások eredményeit. A t. képviselő ur beszél négy évről: 1876, 1877, 1878 és 1879-ről. Az 1876 és 1877-iki évek eredményei a zárszámodásokban ki vannak mu­tatva, a zárszámadások a törvényhozások által helyben hagyattak s ha itt, vagy ott valami túlkiadás történt volna, vagy oly hitelművelettel élt volna a minister, melyre nem volt felhatal­mazva, ezen kérdést ott lett volna helyén meg­tenni, de ezen kérdés, a két évi zárszámadás által superálva van. 1878. évre fennállhat azon különb­ség, melyet jeleztem a t. képviselő ur és az én felfogásom köztt és mely különbözet 2.400,000 frtot tesz. Hogy ezen különbség helyes-e, vagy sem és helyesen járt-e el a kormány a kiadások fedezésénél, annak megítélése akkor lesz helyén, midőn az 1878-iki zárszámadás fog tárgyaltaink

Next

/
Thumbnails
Contents