Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.
Ülésnapok - 1878-161
161- országos ülés november 6. 1879. 5 egyik fő különbség az én indítványom és a bizottság indítványa köztt. Az én indítványom azon elvet perhorrescálja, hogy lehessen valaki a magyar országgyűlésnek tagja s ugyanegy ídejüleg egy másik államnak is polgára, miként tegnap volt szerencsém kifejteni; az első, a mit a magyar törvényhozás bármely tagjától meg kell követelni, az, hogy mind énekel őtt és kizárólagosan a magyar állam érdekeit, a magyar állam javát hordozza szivén és mozdítsa elő. Már pedig azon ember, a ki, midőn a magyar törvényhozás tagja s egyszersmind más államnak is polgára, kell, hogy azon más állam iránt érezzen kötelességeket és szemelőtt tartsa azon állam érdekeit is és ezen kötelesség érzete nem képzelhető, hogy ne befolyásolja a magyar törvények alkotásához való közreműködését. Ez azon elv, a melyért kértem tegnap és kérem ma indítványomnak fenntartott azon szerkezetében elfogadását, a mely a most hozott törvény értelmében honosítottakra nézve jövőre kizárja, hogy azok más állam polgárai is lehessenek. A t. előadó ur azt mondja, hogy igazságtalanság foglaltatik indítványomban azért, mert ezen elvet keresztülviszi azokra nézve, a kiknek módjukban van a másik államtól elbocsátásukat kieszközölni; de azokra nézve, a hol az illető állam törvényei szerint elbocsátás nem eszközölhető ki, ezt nem érvényesíti; s mig tehát egyik kötelezve volna elbocsátását kieszközölni, a másik erre nem volna kötelezve. Erre először is megjegyzem, hogy az igen ritka eset, hogy hozzánk jöjjön honosítás végett oly távolabbi állam polgára, a hol az elbocsátás nem volna eszközölhető, mert azok, a mint tudjuk, a velünk kevésbé érintkező távolabb levő államok. De másodszor, ha ez elfogadtatik, itt az egyenlőséget igen könnyen helyreállíthatjuk az által, hogy azon honosítottak, kiknek elbocsátása nem eszközölhető ki, vagy eskületétellel, vagy egyéb nyilatkozattal köteleztetést vállaljanak arra, hogy más államban polgárjogukat nem veszik igénybe. Ez által az elvbeli egyenlőség teljesen helyreállittatnék azok között, kiknél az elbocsátás kieszközölhető s azoknál, kiknél ez ki nem eszközölhető. A t. szomszéd oldalon többször kijelentették, különösen tegnap Helfy képviselő ur, hogy ők a kettős állampolgárságot nem ellenzik, még Ausztriával sem, de ellenzik a közös állampolgárságot. Ugy látszik nem vették észre, hogy a kettős állampolgárság megengedésével Ausztriát illetőleg is, a közös állampolgárságot teszik lehetővé, legalább azokra nézve, kiknek kettős állampolgárságok van'; mert igy, ezen törvény szerint akárhány tagja lehet a magyar országgyűlésnek, a ki egyszersmind tagja az osztrák birodalmi tanácsnak. Ámde, a ki tagja a magyar törvényhozásnak és egyszersmind az osztrák birodalmi tanácsnak, ez már tényleg közös állampolgárságot gyakorol. így van, hogy önök, midőn a kettős állampolgárság elvét védték, tulaj donképen Ausztriában és Magyarországon, a közös állampolgárságot segítettek megállapítani; mert hiszen épen a kettős állampolgárság az, melyből kifejlődik a közös állampolgárság. Ennek is elkerüléséért igen kérem a t. házat, méltóztassék beadott indítványomat elfogadni. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Én tökéletesen elhiszem az előttem szólott t. képviselő urnák, még ha fel nem olvasta volna is tegnapi beszédét, hogy az ő szándoka az volt, a mit most elmondott. De engedelmet kérek, midőn a hosszúra nyúlt tárgyalások folyamán, igen sokszor a nyilatkozatokat kellően érteni nem lehetett, nem maradt más hátra módosítványa horderejének megítélésére, mint magát a módosítványt venni ngj r elembe, a melyet el lehetett utólagosan is olvasni. És igy teljes joggal lehetett valaki azon véleményben és ezt a tisztelt képviselő ur sem fogja tagadni, módosít ványának szerkezete szerint, hogy ő csakis a 17. §-ban foglalt kitételre nézve tesz ellenvetést. Én is, a magam részéről ezen nézetben voltam és nem tagadom, hogy csak ezen nézetből kiindulva járultam ahhoz, hogy ezen kérdés a bizottsághoz visszautasittassék és esetleg némi módosításokkal az ő indítványa, illetőleg új szakasz vagy pótlás elfogadtassák; mert az, a mit a tisztelt képviselő ur, a mint most már tudjuk, indítványával elérni akart, hogy egyáltalában, a ki más állam kötelékeiből elbocsátva nincs, vagy más állam polgára lenni formailag meg nem szűnt, az itt politikai jogokat ne gyakorolhasson, én szerintem a törvényben annyiszor megvitatott elvekkel határozottan és homlokegyenest ellenkezik. Én részemről hozzájárultam a jelzett félreértés miatt ahhoz, hogy e szakasz a bizottsághoz utasittassék a végett, hogy lehetőleg a nézetek kiegyenlittessenek s a bizottság által beterjesztett szövegben elfogadtassanak; de nem kése.m kijelenteni, hogy miután ugy látom, hogy a czéí el nem érhető, én ma első sorban azt óhajtanán), hogy az egész szakasz maradjon el. Másodsorban, ha ez nem volna lehetséges, igenis kész vagyok a bizottság szövegezését elfogadni. De egy oly szöveget, a mely Molnár Aladár képviselő ur magyarázatának felel meg, a magam részéről el nem fogadhatok és kérem a t. házat, hogy azt elfogadni ne méltóztassék. {Helyeslés a jobholdal'm.) Szederkényi Nándor: Ha Molnár Aladár t. képviselő ur nem reflectált volna azon észrevétellel reám, hogy mi talán elvi ellentétbe jövünk öimagtiukkal és mi a kettős állam-
