Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-165

m léä. országos üies Mvember 12. 187i>. lések, a törvényhozások maguk administráljanak, vagy pedig a törvényhozás küldjön ki egy bizottságot az ottani administrativ elvek megállapítására nézve, a mi magában véve nem volna még oly absurd; de ő azután ezen bizottság munkálkodását szükségkép 5—6 évre terjedőnek mondja, pedig tudjuk, hogy voltak regnieolaris bizottságok, melyek ennél nagyobb ügyeket 5—6 évnél tetemesen rövidebb idő alatt és legalább a két kormány teljes megelégedésére megoldották és valószínűleg azon regnicolaris bizottság, mely jelenleg ülésezik, sem fog 5—6 évig várakoztatni, hogy a Magyar- és Horvátország köztti pénzügyi egyezmény iránt jelentését beterjessze és nem kételkedem, hogy az operatum szintén meg fogja nyerni a kormány jóváhagyását, Az országos bizottság terve maga nem oly impossibilis valami, ámbár megvallom részemről észszerűbb módját ismerem a feladat megoldásának. Azután a felosztást terjeszti elő harmadik módozatúi, a felosztás oly módját, a mely mellett kétségkivül igen sokat lehet mondani, de a mely ellen is igen súlyos és nagy tekintetek szólnak. Nem akarom itt e tekinteteket részletezni, egyszerűen azért, mert ebben nem mi vagyunk a hibásak, hogy ezt nem bírálhatjuk meg kellően, nem egyszerűen azért, mert nem vagyunk az adatok birtokában s kétlem, hogy bárki is az adatok birtokában legyen, a melyek alapján e felosztást javasolni, sőt megítélni lehetne. Az igen t. képviselő ur, a felosztás ellen felhozta a financzialis terheket, a melyek a monarchia egyik, vagy másik felére haramiának. Kétségkivül egy jogos tekintet a felosztás kérdésénél ; de kételkedem és erre épen az igen f. képviselő ur szolgált például, mondom kételkedem, hogy azon adatok, melyekből ő kiindult, helyesek; én legalább úgy hallottam, nem tudom helyes-e, vagy nem, hogy Boszniának administratiója nem kerül sokkal többe, mint Herezegovináé és hogy Herczegovina passiv állapotához képest, Bosznia kevésbbé passivnak, talán activnak mutatkozik. Nem tudom, mondom, ezt megítélni, csak felhozom, hogy az ő adataiból, az o szempontjából a kérdést megítélni nem lehet. És itt ismételnem kell a kérést a ministerelnök úrhoz, a mely tegnap s már többször hozzá intéztetett, hogy legyen szíves a háznak az adatokat előterjeszteni Bosznia és Herczegovina állapotáról s jelenlegi administratiójáról, mert ha csakugyan áll az, a mit Éber Nándor t. képviselő ur kifejtett, hogy a törvényjavaslatban foglalt megoldás a jelenleg fennálló állapotnak némi biztosítékokkal való fenntartása, akkor múlhatatlanul szükséges, hogy megismerjük, melyek ezen jelenlegi állapotok. Megvallom, a törvényjavaslat szövegével, annak nemcsak kifejezéseivel, hanem részleteivel, még ha elfogadnám is azon álláspontot, a melyet Jókai Mór és Éber Nándor t. képviselő urak védtek, egyáltalában nem tudnék egyet érteni. Hiszen hemzseg az a sok pontatlanságtól, határozatlanságtól, kétértelműségtől, nemcsak a delegatiók hatáskörének meg nem említése tekinteteben, nemcsak azon kérdésben, midőn megmondja ugyan, hogy bizonyos rendkívüli költségek az országgyűlés által állapítandók meg, de nem mondja meg, hogy mi a rendes és rendkívüli budget, erről egyáltalában nem szól; hanem a tekintetben is, hogy például egyszerűen a közös ministeriumra bizza ez intézkedéseket, a közös ministeriumra bizza az administratiót. Engedjen meg a t. ministerelnök ur, hanem közös ministeriumot, mint ilyent, törvényeink eddig nem ismertek. Ismernek közös ministereket és még nagy kérdés, hogy ezen közös ministereknek egymásért való jótállása minden tekintetben odáig terjed-e, mint a mennyire egy parlamentáris ministerium közös jótállása, és egymásért való szavatossága terjed. Közös ministereket ismernek a mi törvényeink; sőtaz 1867-ki törvény sokkal tovább megy. Minden egyes közös ministernek hatáskörét szorosan körülírja. Külön §. szól a közös pénzügyminister teendőiről, külön §. a közös külügyminister és külön §. a közös hadügyminister teendőiről. És most kérdem a t. ministerelnök úrtól, melyik közös minister lesz Boszniában az ur, melyik fog ott administrálni ? Eddig, ugy tudjuk, hogy egy bizottság áll fenn Bécsben, a mely Bosznia administrátiójának ügyeiben a legfőbb fórum. Ezen bizottság igen kitűnő, az állami szolgálatnak igen számos, különböző ágaiban jeles érdemeket szerzett tagokból áll; áll egy konzulból, a ki a felkelés előtt Boszniában volt és a ki sok tekintetben vádoltatik azzal, hogy a felkelés előjeleit merőben félre értette; áll egy állásában igen tekintélyes férfiúból, a hadügyi justic-osztálynak főnökéből, a ki alapos jurista, a ki kétségtelenül ottani teendőit igen helyesen ellátja, de a ki soha sem Boszniát, sem — azt hiszem — még egy bosnyákot sem látott, sem az ottani törvénykezés, sem az ottani állapotoknak egyáltalában bárminemű részét nem ismeri; áll továbbá a közös pénzügyministeriumnak egy magyar tanácsosából, a ki a delegatiók tárgyalásai alkalmával mindenesetre nagy szolgálatokat tett a közös kormánynak, de a kiről szintén teljes lelkiismerettel elmondhatjuk, hogy előbb soha Bosznia állapotával, akár törvénykezési, akár közigazgatási, akár pénzügyi organismusával sóba nem foglalkozott. És ezen bizottság, a mely ily különböző elemekből van alkotva, a közös pénzügyminister elnöklete és befolyása