Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.
Ülésnapok - 1878-165
06 165. országos ülés október 12. 1879. minket kötelezhetne. Ez csak kisebb kiadása azon tévedésnek, melyet Szilágyi Dezső t. barátomtegnapi beszédje alkalmával ostorozott. Akkor, a Eeichsrathban hozott törvényre történt hivatkozás, a törvény hatályának megállapítása végett. Most a magyar szövegre, mint különösre, történik hivatkozás. De hát ez nem oly fontos, hanem egy fontosabb kijelentést tett a képviselő ur és ezt í'ontosabbnak azért mondom, mivel részletes magyarázattal kisérte: ő nem a magyar kormányzat, hanem a magyar állami önkormányzat szavait fejezte ki, mintha a magyar állami jogokat, az önkormányzat fogalmának keretében lehetne kifejezni és a kommentárt is megmondta hozzá, a mennyiben kifejezte, hogy akármi a boszniai administratiö, de nem belügy s ebből következteti, hogy nem tartozik a magyar országgyűlés hatáskörébe. Mintha a magyar országgyűlés csak belügyeket ismerne hatáskörében. Ha nem győződtünk volna meg annyiszor a múltból arról, hogy mily könnyű, ha egyszer a meredekre rá léptünk, azon végig lecsúszni, meggyőződhetnénk a t. képviselő ur kijelentéséből, a ki ilyen könnyen devalválja a magyar országgyűlés hatáskörét és ilyen könnyen gondol ilyen alkotmányos kérdést kivághatónak, azért, mivel a magyar önkormányzat hamis kifejezést elfogadta és annyira lesülyedt, hogy csupán a belügyeket mondja a magyar országgyűlés competentitájába tartozóknak, ügy van! balfelöl. Mozgás jobb fel&l.) Egyébiránt t. ház, szükségképen ugyané gondolatra kel], hogy Éber t. képviselő ur beszédje is vezessen minket, mikor e törvényjavaslatot részben azon alapon védte, hogy az nem egyéb, mint a jelenlegi állapotok törvénybe iktatása, melyeket elismertünk és melyek ellen eddig kifogást nem tettüok. Valóban meg kell rettennünk attól, hogy bármi csekély észrevételt hagyjunk kifogás nélkül, midőn abból jogaink ellen kovácsoltatik fegyver és hogyan kováesoltatik e fegyver? azt ismét Jókai és Éber Nándor t. képviselő urak beszédei igazolják. Éber t. képviselő ur, midőn kifejti, hogy az 1867 : XII. t. ez. értelmének elferdítése nem rejlik e törvényben, hivatkozik a 43. §. ezen szavaira : „hasonló eljárás követendő minden egyéb tárgyakban is". És ebből azt következteti, hogy, minthogy itt egyéb tárgyakról van szó, ezzel bennfoglaltatik a törvény szövegében, hogy nemcsak az ott taxatíve felsorolt kérdések képeznek közös ügyeket, hanem mások is. Hanem elfeledi a t. képviselő ur a két előző §-t szemügyre venni, melyekre ezen szavak vonatkoznak. Két előző §. ugyanis részletezi a delegatió eljárását akkor, mikor a budget megállapításáról és mikor a zárszámadások feletti végleges határozatról szól. Azonban minthogy a taxative elsorolt ügyek a budget megszavazása és a zárszámadások megvizsgálásán kivül egyebeket is tartanak fenn a delegatió hatáskörének, a hadsereg administratióját, a hadsereg vezérletére vonatkozó határozatokat, azt mondja, hogy ezen határozatok tekintetében követendő eljárás is ugyanaz, mint, a mely a budget és a zárszámadások tekintetében szabályoztatott. íme, a mit a t. képviselő ur kiokoskodott megdől, ha a két előző §-ra vetjük szemünket. Ha Jókai t. képviselő ur megállapítja azt,. hogy, ha a törvényjavaslat világosan nem is mondja ki, hogy a közös ministerium a delegatiónak felelős, de a delegatió ezt usus által meg fogja szerezni, mert hisz, mi mindenről nem volt ott eddig szó, mi minden jogokat nem élvez a közös ministeriummal szemben. Akkor erre csak azzal felel 5 hogy itt rámutatott ezen törvényjavaslatnak fő' veszélyére, azon főveszélyre, melyet Szilágyi Dezső t. barátom részletesen kifejtett, mert a dele gatió nem parlament és nem szerezhet semmi jogokat usus által. A delegatió eddigi hatáskörében egy szoros és szűk szabályzatok által körülirt hatósági testület, a mely semmi módon tovább nem terjeszkedhetik, mint a mennyi alapot nyújt azon törvényezikk, azon szabályzat, a melyen épülete emelkedik. De a jelenlegi törvényjavaslatnak épen az a főbűne, hogy ezen szűk korlátokat elveszi a delegatió lába elől, hatáskörét kiterjeszti, a tényleges administratió minden ágát alája rendeli. Mihelyt a delegatió egy, Boszniára vonatkozólag teljes parlamentnek helyzetébe juthat, ebből az következik és pedig szinte a természet törvényeinek erejével, hogy ezen hatáskörének megfelelő igényeket fog támasztani, hogy centrai-parlamentté lesz; s higyje meg a t. képviselő ur, ha tiltakozik is az ellen, hogy ezen törvényjavaslat alapján, akár absolutismus, akár central parlament nőhesse ki magát, nekünk ezen tiltakozását nem lehet elfogadnunk. Mert a delegatió azon sokszeríí agendákban, — mert az agendák sokfélék — és azon sokféle viszonyokban, melyekbe a közös ministerrel jut, vagy meg fog felelni feladatának és akkor a delegatió nem fog mozoghatni a mai formák köztt, akkor a controlt nem fogja gyakorolhatni mai alakjában, akkor erre új formákat fog találni, és akkor a control jelentősége olyannemü lesz, hogy általánosan fog nyilvánulni az óhaj, hogy a delegatiónak a közös kormánytól függetlenebb, a monarchia egyes államaiban fennálló majoritástól függetlenebb szerkezet, valóságos control adassék. És ugyanazon törvény szerint, mely szerint fejlődött a parlament a budget-jog alapján oly területté, mely mindenféle ügyek felett határoz, ugyanazon törvény szerint fog a delegatió szintén egy korlátolt testületből olyanná fejlődni, a mely a
