Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-137
137. országos ülés május 30. 1879. 69 sok kijelölése, valamint általában az állaadó békeelhelyezésnek minden megváltoztatása, tudniillik azon állandó békeelhelyezésuek megváltoztatása, mely a 21. §-han elfogadtatott. T. ház! Midőn az 1867: XII. t. ez. megalkottatott, akkor közjogunknak legza% r arosabb része, t. i. a katonai viszonyokra vonatkozó elvek egy bizonyos elvi megjelölést és elvi szabályozást nyertek és ezen elvi megjelölés és elvi szabályozás összefoglalható abban a két pontban, hogy országunknak azon alaptörvénye köriiiirja, melyek azon jogok, melyek a fejedelemnek alkotmányos jogai, a melyeket királyi kormányzat hatalmával intéz és azután a törvény ezektől elkülönítve, ezekkel ellentétben világosan megjelöli azokat a teendőket a katonai viszonyok körében, a melyek elintézése a magyar kormány és a magyar országgyűlés befolyásának fenn vannak tartva. Már most, t. ház, minden későbbi törvény, mely a katonai viszonyokat szabályozta, kell, hogy ennek a két §-nak keretén belül mozogjon; kell, hogy minden későbbi törvény, a mely kivételt és részletes szabályokat foglal magában, azon alapelvek részletes meghatározását tartalmazza, a melyek e két §-ban lefektetve vannak. Már most mit mond e két §. ? A kir. kormányzat alkotmányos hatalmával elintézendő jogok és viszonyok közé hármat számít a hadsereg körében: a vezérletet, vezényletet és beiszervezetet. A mi ettől különbözik, a mi ettől eltér, annak elintézését az országgyűlés és a magyar kormány befolyásának tartja fenn és ezek köztt világosan felemlíti a katonaság elhelyezését és élelmezését illető intézkedéseket. És hogy minden más katonai viszonyok szabályozására nézve az országgyűlés befolyását fenntartotta a XII. t. ez., azt ezen törvényezikk létrejöttét megelőzött 65-ös bizottsági tanácskozások naplói bizonyítják, a hol épen az akkori balközép egyik tagjának felszólalására, hogy bővebb részletezésekbe kellene boesátkozni, Deák Ferencz kijelentette, hogy a mi fenn nem tartatott királyi reservált jognak és királyi kormányzati hatalommal elintézendőnek, minden egyéb viszonyokra az országgyűlés befolyása statuáltatott e §-bau. {ügy van! a baloldalon.) Ez az alaptétele az alkotmánynak. Es hogy ha egy kormány előáll es alkotmányunknak ezen alaptételén akar változtatást tenni, a legelső, a mit az országgyűlés megkívánhat, hogy részletesen indokolja, hogy miért. (Tetszés a baloldalon.) De ilyen elkésett időben és az országgyűlés több mint fele részének távollétében alkotmányunknak ily fontos módosítását keresztül hajtani akarni, annyit tesz, mint a kormány részéről nem eléggé kötelességszerű megóvása az ügy fontosságának és az ország jogainak. (Helyeslés balfelöl.) De ez nem tartóztathat vissza bennünket attól, hogy mi higgadtan, a körülményeknek teljes számba vételével, de míg erőnk tart, erélyesen ellentálljunk ezen törekvéseknek és akarjuk legalább kényszeríteni a kormányt, hogy ez intézkedésekn ek horderejét és okait magyarázza meg, mielőtt az országgyűlés által elfogadtatni akarja. Már most, t. ház, az 1887: XII. t. ez. óta Qgy egész serege keletkezett a katonai viszonyokra vonatkozó törvényeknek és ezen viszonyoknak törvényhozás utján történt szabályozása lassan épült dualistikus szerkezetünkben; de ennek a kiépítése, a mint eddig történt, mindig alkotmányunk alaptörvényének keretén belül történt és ez az első nagy és fontos kísérlet arra, részletes rendezés által mintegy mellesleg és észrevétlenül, mintegy magában értetődő módon magát az alaptörvényt módosítani akarni. Mert azt állítom és kíváncsi vagyok a kormány részéről az ellenkezőnek bebizonyítására, hogy a 22. §. tartalma ellentétben van az 1867: XII. t. ez. világos rendelkezésével; hogy azon okok, a miket erre nézve a t. honvédelmi minister ur és valamivel jobbakat a t. előadó ur felhoztak: egyáltalában elegendő nyomatékkal nem bírnak; és kíváncsi vagyok azon megnyugtatásra, a melyet a kormány azon aggodalmak eloszlatására adhat, a melyeknek részben Ernuszt képviselő ur adott kifejezést és a melyeknek kifejezést én vagyok bátor adni. Miről van itt szó? Arról, hogy az új elhelyezési állomások kijelölése és az állandó békeelhelyezés minden megváltoztatása, egyenesen kizárólag a fejedelmi jogok közé igtattassék. Az mondatik, hogy az ellentét alaptörvényünk köztt, mely a katonaság elhelyezésére mind a törvényhozás, mind a kormányzat körében teendő intézkedésekre nézve az ország jogát fenntartja: az mondatik, hogy az ellentét ezek köztt csak látszólagos. Meg is kisértették ezt igazolni először a t. honvédelmi minister ur, azután a t. előadó ur. A t. honvédelmi minister ur igazolása abban áll, hogy ez királyi reservált jog, hogy azon jogok közé tartozik, a melyeket az 1867 : XII. t. ez. 11. §-a királyi alkotmányos hatalommal elintézendőnek. az országgyűlés befolyása nélkül elintézendőknek kimondott. De a honvédelmi minister urnák ezen nyilatkozata ellenkezik a dolog természetével; ellenkezik az 1867: XII. t. ez. nyilt szavaival; ellenkezik önmagának a kormánynak eddigi eljárásával. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Tisza Kálmán: A kormány eddigi eljárásával ! Szilágyi Dezső: Lesz alkalma a t. ministerelnök urnák megezáfolhatni. A törvény világos szavaival ellenkezik azért, mert ha a belszervezethez tartozó volna ez, akkor kérdem, miért különbözteti meg világosan és ki -
