Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-137

137. országos ülés május 30. 1879. 69 sok kijelölése, valamint általában az állaadó békeelhelyezésnek minden megváltoztatása, tudni­illik azon állandó békeelhelyezésuek megváltoz­tatása, mely a 21. §-han elfogadtatott. T. ház! Midőn az 1867: XII. t. ez. meg­alkottatott, akkor közjogunknak legza% r arosabb része, t. i. a katonai viszonyokra vonatkozó elvek egy bizonyos elvi megjelölést és elvi szabályo­zást nyertek és ezen elvi megjelölés és elvi szabályozás összefoglalható abban a két pontban, hogy országunknak azon alaptörvénye köriiiirja, melyek azon jogok, melyek a fejedelemnek alkot­mányos jogai, a melyeket királyi kormányzat hatalmával intéz és azután a törvény ezektől elkülönítve, ezekkel ellentétben világosan meg­jelöli azokat a teendőket a katonai viszonyok körében, a melyek elintézése a magyar kormány és a magyar országgyűlés befolyásának fenn vannak tartva. Már most, t. ház, minden későbbi törvény, mely a katonai viszonyokat szabályozta, kell, hogy ennek a két §-nak keretén belül mozogjon; kell, hogy minden későbbi törvény, a mely kivételt és részletes szabályokat foglal magában, azon alapelvek részletes meghatározá­sát tartalmazza, a melyek e két §-ban lefektetve vannak. Már most mit mond e két §. ? A kir. kormányzat alkotmányos hatalmával elintézendő jogok és viszonyok közé hármat számít a had­sereg körében: a vezérletet, vezényletet és bei­szervezetet. A mi ettől különbözik, a mi ettől eltér, annak elintézését az országgyűlés és a magyar kormány befolyásának tartja fenn és ezek köztt világosan felemlíti a katonaság elhelyezését és élelmezését illető intézkedéseket. És hogy minden más katonai viszonyok szabályozására nézve az országgyűlés befolyását fenntartotta a XII. t. ez., azt ezen törvényezikk létrejöttét meg­előzött 65-ös bizottsági tanácskozások naplói bizonyítják, a hol épen az akkori balközép egyik tagjának felszólalására, hogy bővebb részletezé­sekbe kellene boesátkozni, Deák Ferencz kijelen­tette, hogy a mi fenn nem tartatott királyi reser­vált jognak és királyi kormányzati hatalommal elintézendőnek, minden egyéb viszonyokra az országgyűlés befolyása statuáltatott e §-bau. {ügy van! a baloldalon.) Ez az alaptétele az alkotmánynak. Es hogy ha egy kormány előáll es alkotmányunknak ezen alaptételén akar változ­tatást tenni, a legelső, a mit az országgyűlés megkívánhat, hogy részletesen indokolja, hogy miért. (Tetszés a baloldalon.) De ilyen elkésett időben és az országgyűlés több mint fele részé­nek távollétében alkotmányunknak ily fontos módosítását keresztül hajtani akarni, annyit tesz, mint a kormány részéről nem eléggé kötelesség­szerű megóvása az ügy fontosságának és az ország jogainak. (Helyeslés balfelöl.) De ez nem tartóztathat vissza bennünket attól, hogy mi higgadtan, a körülményeknek teljes számba véte­lével, de míg erőnk tart, erélyesen ellentálljunk ezen törekvéseknek és akarjuk legalább kény­szeríteni a kormányt, hogy ez intézkedésekn ek horderejét és okait magyarázza meg, mielőtt az országgyűlés által elfogadtatni akarja. Már most, t. ház, az 1887: XII. t. ez. óta Qgy egész serege keletkezett a katonai viszo­nyokra vonatkozó törvényeknek és ezen viszo­nyoknak törvényhozás utján történt szabályozása lassan épült dualistikus szerkezetünkben; de ennek a kiépítése, a mint eddig történt, mindig alkot­mányunk alaptörvényének keretén belül történt és ez az első nagy és fontos kísérlet arra, rész­letes rendezés által mintegy mellesleg és észre­vétlenül, mintegy magában értetődő módon magát az alaptörvényt módosítani akarni. Mert azt állítom és kíváncsi vagyok a kormány részéről az ellenkezőnek bebizonyítására, hogy a 22. §. tartalma ellentétben van az 1867: XII. t. ez. világos rendelkezésével; hogy azon okok, a miket erre nézve a t. honvédelmi minister ur és vala­mivel jobbakat a t. előadó ur felhoztak: egy­általában elegendő nyomatékkal nem bírnak; és kíváncsi vagyok azon megnyugtatásra, a melyet a kormány azon aggodalmak eloszlatására adhat, a melyeknek részben Ernuszt képviselő ur adott kifejezést és a melyeknek kifejezést én vagyok bátor adni. Miről van itt szó? Arról, hogy az új elhe­lyezési állomások kijelölése és az állandó béke­elhelyezés minden megváltoztatása, egyenesen kizárólag a fejedelmi jogok közé igtattassék. Az mondatik, hogy az ellentét alaptörvényünk köztt, mely a katonaság elhelyezésére mind a törvény­hozás, mind a kormányzat körében teendő intéz­kedésekre nézve az ország jogát fenntartja: az mondatik, hogy az ellentét ezek köztt csak lát­szólagos. Meg is kisértették ezt igazolni először a t. honvédelmi minister ur, azután a t. előadó ur. A t. honvédelmi minister ur igazolása abban áll, hogy ez királyi reservált jog, hogy azon jogok közé tartozik, a melyeket az 1867 : XII. t. ez. 11. §-a királyi alkotmányos hatalommal elinté­zendőnek. az országgyűlés befolyása nélkül el­intézendőknek kimondott. De a honvédelmi mi­nister urnák ezen nyilatkozata ellenkezik a dolog természetével; ellenkezik az 1867: XII. t. ez. nyilt szavaival; ellenkezik önmagának a kor­mánynak eddigi eljárásával. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Tisza Kálmán: A kormány eddigi eljárá­sával ! Szilágyi Dezső: Lesz alkalma a t. minister­elnök urnák megezáfolhatni. A törvény világos szavaival ellenkezik azért, mert ha a belszervezethez tartozó volna ez, akkor kérdem, miért különbözteti meg világosan és ki -

Next

/
Thumbnails
Contents