Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-137
137. országos ülés május 30. 1873. 67 ellene kérvény adatott volna be s ennélfogva ő véglegesen igazolt képviselőnek nyilvánittatik. B> Kemény Gábor kereskedelmi minister: T. ház ! A múlt napokban két interpellátió intéztetett hozzám: az egyik Gál Jenő képviselő nr által, a másik Gyurgyik Gyula képviselő nr által. Ha a t. képviselő urak itt lesznek, a holnapi ülésben bátor leszek ezen interpellátiókra válaszolni. Elnök: Következik a napirend szerint: a magyar büntető-törvénykönyv, a rendőri kihágások czímű törvényjavaslat harmadszori felolvasása e's végmegszavazás alá való bocsátása. Baross Gábor jegyző (olvassa a fórvényjavaslat 1—41-ik §-ait). Pauler Tivadar igazságügyminister: T. ház! A házszabályok 63. §-a értelmében, a mely a harmadszori felolvasásnál az ellentétek kiegyenlítését és a hibák kiigazítását megengedi, van szerencsém figyelmeztetni, hogy miután a büntető-törvénykönyv a kihágásokra nézve az elzárást szabja büntetésül, itt pedig a41.§-ban nyomdahibából bennmaradt a „fogság" szó. méltóztassanak a hozott határozat értelmében ezen „fogság" szót az „elzárás" szóval helyettesíteni. (Helyeslés.) Baross Gábor jegyző: E szerint e §. második bekezdése 2-dik sorában levő e szó „fogság" e szóval cseréltetnék föl „bezárás." (Helyeslés.) Elnök: E nyomdahiba ki fog igazíttatni. Baross Gábor jegyző (olvassa a 42—145. %%-okat). mt Elnök: Felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház az imént harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végleg, — igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Elfogadtatik s alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a mélt. főrendekhez fog átküldetui. Következik az 1878. évi közösügyí rendkívüli kiadások fedezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Baross Gábor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Elfogadja a t. ház az imént harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végleg, | igen vagy nem ? (Igen! Nem !) A kik elfogadják méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja s igy e törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a mélt. főrendekhez fog átküldetni. Következik az 1873. évi IX. t. ez. 15. és 16. §§-nak módosításáról szóló törvényjavaslatnak harmadszori felolvasása. Baross Gábor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Elfogadja-e a t. ház az imént felolvasott törvényjavaslatot végleg, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja s igy e törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a mélt. főrendekhez fog átküldetni. Hogy e három, végleg elfogadott törvényjavaslat a mélt. főrendekhez még ma átküldethessék, méltóztassanak a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó pontját hitelesítés végett meghallgatni. Horváth Gyula jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: A jegyzőkönyv felolvasott pontja ellen nem lévén észrevétel, az hitelesíttetik. Következik a megállapított napirend szerint a közös hadsereg és honvédség beszállásolásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 22. §-t). Ernuszt Kelemen: T. ház! A néhány nap előtt az általános vitáinál a háznak tisztelettel tett azon bejelentésemhez képest, hogy néhány módosítványt fogok előadott beszédem szellemében tenni, engedjék meg, hogy ezen §-nál első módosítványomat megtehessem. (Halljuk!) Ha kegyesen vissza méltóztatnak emlékezni, a 21. és 22. §. ellen kifogást tettem, hogy mint teherviselés, a beszállásolás csak az országgyűlés hozzájárulásával történhetik meg. A 21. §. megemlíti az 1870-ben elrendelt békeelhelvezést, mely az országgyűlés hozzájárulása nélkül történt. Ugy látszik, pótlólag akarják itt az országgyűlésnek jogát helyreállítani. A 22. §. ellen azon kifogást tettem, hogy ha elfogadom is, mint kényszerűséget, jelenleg az 1870-iki békeelhelyezést, de nem egyezhetem bele, hogy jövőre akármily elhelyezési teher hárittassék az országra, illetőleg azon arány, mely a mostani katona-elszállásolásra nézve Ausztria köztt és közttünk létezik, megváltoztassák a nélkül, hogy az országgyűlés hozzájárulása erre kikeressék. Megemlítettem akkor, hogy a harczászatí viszonyokat, melyek egy évtized óta Európában oly roppantul változtak, kellőleg méltányolni akarom s méltányolta is ezeket mindig az országgyűlés; de egyúttal kijelentettem, hogy ha ez által ő felségének, mint a hadsereg feletti rendelkezőnek az elhelyezésben némi befolyása természetessé válik is, ez csak az országgyűléssel együttesen történhetik. Nem is értem, miért ne történjék az országgyűlés hozzájárulásával, mert nem hiszem, hogy bárki e házban valaha kétségbe merné vonni a magyar törvényhozásnak azon helyes érzékét, hogy midőn a haza védelméről való szükséges intézkedésről van szó, ehhez hozzá ne járuljon. Csakhogy akkor, a 9*
