Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-136

u 136. országos ülés május 29. 1879. hogy a katonaság is biztosítva legyen azon jogában, hogy cantinariust tarthasson a maga számára és továbbá a regale-jog tulajdo­nosa is biztosítva legyen jogaiban, nekem ezen szerkezet ellen nincsen kifogásom. (Élénk helyeslés.) Elnök: A képviselőház a 17. §-t Juhász Máhály képviselő ur módosítványával elfogadta. Baross Gábor jegyző (olvassa a 18. és 19. %§-hat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 20. %-t). Pulszky Ágoston: T. ház! Ez azon §. melynél a közigazgatási hatóságok sorozata és az ezek által elintézendő folyamodások és ren­delkezések kérdése, szóval az egész közigazgatási és felfolyamodási rendszer tárgyalandó, mely a törvény határozmányainak végrehajtása szem­pontjából elfogadandó. Felfogásom szerint, a mint ezt tegnap is bátor voltam kifejezni, de a mint már a mai discussióban előfordult példák is mutatják, ezen szakasz rendelkezései egy­általában ki nem elégítők. Ezen szakasz rendel­kezéseiből sem azt nem lehet tudni, mely ható­ságokat minő hatáskör illeti, sem azt nem lehet tudni, hogy a felfolyamodások a hatóságok vég­részei ellen kihez intézendők. E tekintetben az intézkedés alapjául, az 1870: XLII. t. ez.-nek az alispánról szóló intézkedései közt foglalt l) pontja szolgál. Azonkívül azon körbe, melyet a jelen szakasz említ, vág az 1876: VI. t. ez. 58. szakasza is, mely azonban, mint a bizott­sági tárgyalások alkalmával kitűnt, ez esetekre vonatkozólag eddigelé alkalmazásban nem létezik. Minthogy tegnap e tekintetben több külön­féle felszólalás és Ígéret történt; minthogy azon kivül azt hiszem, hogy ez alkalommal az utolsó eset az, a melyben módunk van a törvény ezen hiányain segíteni; bátor vagyok azon indítványt tenni, hogy mondassék ki először, hogy a köz­ségek felügyelete közvetlenül a katonai beszál­lásolási ügyet, illetőleg a szolgabirákat illeti, másodszor a felfolyamodások, a melyek e tekin­tetben ily végzések ellen tétetnek, a közigaz­gatási bizottsághoz intézendők. Egyébiránt,mivel a horvát hatóságokra vonatkozó intézkedéseket is e szakasz keretébe kell foglalni, oda terjed ezúttal indítványom, — s azért nem nyújtok be irott indítványt, — hogy e szakasz ezen szem­pontok tekintetbe vétele és sürgős tárgyalás végett a véderő bizottsághoz utasittassék, a mely holnapig jelentést tehet a t. háznak. (Helyeslés balfelöl.) * Baross Gábor: Tisztelt ház! Minthogy én tegnapi felszólalásom alkalmával bátor voltam engedelmet kérni a t. háztól árra, hogy az illető szakasznál a közigazgatási hatóságokra vonat­kozólag módosítványomat megtegyem; és mint­hogy Pulszky Ágost t. képviselőtársam mostani felszólalásában mintegy utalt ezen Ígéretemre: kötelességemnek tartom ezen igéretemet beváltani és módosítványomat annyival inkább beterjesz­tem, mert az által egyfelől a czélnak vélek szolgálatot tenni, a melyet pedig én semmi esetre sem akarok veszélyeztetni és mert másfelől köteles Ígéretemnek teszek eleget. Annyit azon­ban nem tagadhatok meg magamtól, hogy ki ne jelentsem, miszerint administrativ szempontból ezen törvényjavaslatnak igen sok, már elfogadott intézkedését hibásnak tartom és hogy ennélfogva módosítványom előterjesztésében kénytelen vagyok azon niveaura emelkedni, a melyet maga ezen törvényjavaslat a már elfogadott szakaszaiban is elfoglal. Ezen 20. szakasz szabályozza a felébb­vitelt a nélkül, hogy megmondaná a felebbviteli hatóságokat, megjelölné a panasz beadásának határidejét; szabályozza általában az egész eljá­rást, a mely a községek különféle természete, által indicáltatik a nélkül, hogy szabályozná a felügyeleti jogot a megyékben, harmonice azon intézményekkel, melyek ott léteznek. Megengedem, hogy vannak általános kifeje­zések, a melyeket használni lehet és megengedem. hogy a törvényhozásnak szabad is általános kifeje­zésselélni: de méltóztassanak elhinni, hogy akkor, mikor törvényekbe foglalt institutiókkal bírunk. a melyeket már a közigazgatási hatóságok álta­lános kifejezésével megjelölt, furcsa színben tűnnek fel, ha egy ily nem csekély sőt inkább fontosnak tekinthető ügyben, általános kifejezés­sel élnénk akkor is, midőn a felfolyamodási jogról szólunk. De másfelől itt a községi és közigazgatási hatóságokról ugy beszélünk, mintha azok egymástól merőben eltérő valamik volnának. Daczára annak, hogy a t. ház elfogadta azt, hogy a községek elnevezése alatt a szab. kir. városok is értendők, mégis meg fogják engedni azt, hogy épen a fennálló községi törvény értel­mében a községnek, mint olyannak közigaz­gatási hatósága egészen más, mint a milyen a törvényhatósági joggal felruházott városoké. És végül, t. ház, az sem kerülte ki a figyel­memet, hogy ezen törvénynek hatálya kiterjesz­tetik a horvát-szlavón országokra és a polgáro­sított határőrvidékre, tehát oly országrészekre, melyekben más közigazgatási beosztás létezik. Elismerem azt, hogy ezen különféleségeknél fogva bizonyos kifejezésektől nem szabad idegen­kednünk, annyival kevésbé, mert hiszen már a közigazgatási hatósági kifejezést a t. ház meg­jelölésül elfogadni méltóztatott. En tehát arra kérem a t. házat, ne méltóztassék ezen §-t újabb tárgyalás végett a bizottsághoz vissza­utasítani és az által ezen törvényjavaslat meg­alkotását akadályozni; annyival kevésbé, miután én a t. képviselő ur által kifejezett intentiónak

Next

/
Thumbnails
Contents