Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-136
186. országos ülés május 29. 1879. 53 joga, hogy az italmérést bárhol, tehát laktanyákban is vagy maga házilag, vagy embere által gyakorolja. Megengedem, t. ház, hogy e tekintetben a közérdek szempontjából lehet korlátokat szabni, de itt nézetem szerint ennek szüksége fenn nem forog, mint ezt a jelenleg fennálló állapot igazolja. Ma minden ily laktanyában az illető regale-tulajdonos állítja oda a bérlőt, igy van ez nálunk Kassa városában, a bol több laktanya van s mindenikben a város mint regale-tiilajdonos szerződik a bérlővel s állítja be őt a laktanyába a nélkül, hogy a több évtizeden keresztül fennálló gyakorlat folytán a legkisebb összeütközés vagy súrlódás történt volna akár a bérletre, akár a bérlő személyére nézve a katonai hatóság és a város köztt v Én tehát azt tartom, t. ház, hogy ezen fennálló gyakorlatot, a mely az érdekeket kiméli s a mely minden tekintetben jónak bizonyult, e szakaszban is fel kellene tartani, ki kellene mondani: hogy az eddig fennállott gyakorlat szerint is, az illető regálé-tulajdonos jogosítva van a bérlőt beállítni. Sokat lehetne még erről mondani, t. ház, de én kiméivé az időt, egy pár megjegyzést leszek csak bátor tenni. (Halljuk!) Én azt hiszem, hogy azon regale-tulajdonosnak, és a mennyiben városokról van szó, ezek a városok sokkal jobban fogják ismerni a viszonyokat, sokkal jobban fogják ismerni az egyéneket, kik ugy a katonasággal szemben, mint a bérfizetés iránt garantiát nyújthatnak. Már pedig ezt nekünk figyelmen kivül hagynunk nem lehet, mert azon városokban, melyekben laktanyákat építettünk, vagy a melyekben laktanyáiul a már meglevő épületeket berendeztük, ezen városokban az italmérési jog gyakorlata igen tekintélyes jövedelmi forrás s a kormánynak nem lehet sem szándéka sem akarata az, hogy ezen jövedelmet csökkentse, különösen most, a midŐD ezen városokat buzdítani akarjuk még több laktanyának építésére és midőn elismerjük, hogy bizony a városok katona - beszállásolással nagyon meg vannak terhelve. Már, t. ház, ha ezen intézkedés ugy fogadtatik el, a mint ezt a 17. §. proponálja, én kijelentem, hogy ezen jövedelme ezen városoknak sok tekintetben csökkenni, sőt számos esetben kérdésessé fog tétetni. Méltóztassék csak felvenni, az illető regale-tulajdonos kénytelen a katonai igazgatás által kinevezett cantinariussal minden áron a fizetendő bér iránt megegyezni. Már ez magában is kétségtelenül nyomasztólag fog hatni. De vegyük a másik kérdést. Én elhiszem, hogy a katonaság garantiákat fog keresni, hogy a katonasággal szemben az ellátás jó legyen. De ki fogja a biztosítékot nyújtani arra nézve, hogy ezen markotányosoknál meglegyen a garantia a regale-tulajdonosokkal szemben is, hogy meg fogják fizetni a bért? Még csak egy kérdést vagyok bátor felvetni. (Halljuk!) Az áll e szakaszban, hogy ha regale-tulajdonos és a bérlő között az egyezség létre nem jön, az esetben vagy a közigazgatási hatóság, vagy a bíróság fog határozni. Már pedig ezen évi bér bizonyos hullámzásnak van alávetve, mert a laktanyában beszállásolt katonaság létszáma is változik. Mik ép fogja tehát megállapítani a bért akár a közigazgatási hatóság, akár a bíróság, egy évre vagy két évre ? Vagy mi fog történni akkor, ha a regale-bérlő azt mondja, hogy én äzt a bért, a mit a közigazgatási bizottság reám szabott, nem vagyok képes megfizetni. Ebből oly kellemetlenségek származhatnak, melyeket én tovább fejtegetni nem akarok. Egyszerűen csak indítványomat fogom felolvasni, kérvén a t. házat, hogy méltóztassanak az eddigi gyakorlatot és az eddigi módot fenntartani. Az első §. elébe én egy kikezdést kívánnék betétgtni. (Halljuk! Olvassa): ,.A 17. §7 következőképen módosíttassák: A katonai igazgatás fölhívására a regale-jog tulajdonosa köteles a katonaság által megszállott minden laktanyában és fiókíaktanyában markotányost tartani. A markotányos a laktanyai rend és fegyelem tekintetében a laktanyai parancsnokság alatt áll. Ha a regale-jog tulajdonosa ezen kötelezettségnek eleget nem tenne, a katonai igazgatásnak leend joga a katonaság által megszállott minden laktanyában és fióklaktanyában, de csakis a csapat kizárólagos szükségletérc markotányosokat tartani. A markotányosok alkalmazását a fönálló értelmezési jog stb. maradna." Ajánlom^ a t. háznak ezen módosításom elfogadását. (Elénk helyeslés a balon és a szélső balon.) Szende Béla honvédelmi mmister: T. képviselőház! Az előttem szólott t. képviselő ur a gyakorlatra hivatkozott. Megengedem, hogy ez a hivatkozás, érvényes Kassára nézve; de épen ebben a kérdésben országszerte mindenütt másmás gyakorlat van. Utoljára is azonban nem ez a dolog lényege. A dolog lényege csak az, biztosítani a laktanyát, hogy legyen olyan cantinarius, a ki a czélnak megfelel, de egyúttal nem adni fel a regale-jog tulajdonos jogaiból semmit. Ezt a két érdeket kell szem előtt tartani; és ennek a két érdeknek, azt hiszem, megfelel a törvényjavaslat akkor, a midőn intézkedik, hogy a cantinarius jöjjön tisztába a regale-jog tulajdonosával; ha pedig egyetértés nem jön létre, akkor meg van állapítva, minő eljárás követtessék. Ha azonban az a szerkezet, a melyet az előttem szólott képviselő ur ajánlott, inkább megfelel a czélnak és inkább eléri azon cselt.
