Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-136
52 180. országos ülés május 29. 1879. kozólag kifejeztem, elfogadván, méltóztassék elhatározni, hogy ezen két §. új tárgyalás végett a bizottsághoz utasittassék vissza. Pulszky Ágost: Mielőtt a t. honvédelmi minister ur felszólalna, szabadjon egy kérdést iutézni hozzá. Ha, mint a t. minister ur a 12. §-t magyarázta, a felszólítás az illetékes közigazgatási hatóságokhoz intéztetik, — mit én ugy magyaráztam, hogy az a községhez volna intézendő, a mit azonban a honvédelmi minister ur ugy értelmez, hogy nem a községhez, hanem az alispánhoz intézendő felszólításról van szó: — akkor bátor vagyok most a 13. §-nál kérdezni, hogy miután itt a községhez törvényes alakban intézett szállás-követelésről van szó, az ő előbbi magyarázata szerint pedig nem a községhez ntéztetik a szállás-követelés, hanem a törvényhatósághoz, ha ezen interpretatió csakugyan áll : vájjon nem volna-e szükséges határozottan megmondani, hogy „a törvényhatóság utján" a községhez intézett szállás-követelésről van itt szó ? Szende Béla honvédelmi minister: Mikor világosan meg van mondva a 12. §-ban, hogy mit értünk a „közigazgatási hatóság" alatt, hogy az alatt az alispánt értjük, akkor azt hiszem, hogy önkényt értetik, hogy törvényes utón és alakban a község más felszólítást nem kaphat, mint a közigazgatási hatóság részéről s ha ezen utón nem kapja, akkor egyszerűen nem ád szállást, a mi által ki van zárva az is, hogy a katonaság nem fog kénye-kedve szerint szállást kérni, ha oda rendelve nincsen. Csodálkozom, hogy a jogok kiterjesztése iránt ép azon oldalról jönnek panaszok, s hogy a t. képviselő urak nem akarják még e tekintetben sem a községek jogát kiterjeszteni, holott különben ilyféle követelésekkel azon oldal részéről szoktunk találkozni. De nincs is erről szó, ha e szakasz elfogadtatik, a község a saját hatáskörében mozog. A 13. §. azt mondja, hogy a község a hozzá törvényes alakban intézett meghagyásnak köteles megfelelni, ez más szóval azt teszi, hogy a parancsot megkapja az alispántól s azután kiválasztja a helyiséget. Én tudok különbséget tenni a kis község és nagy község köztt s meg vagyok győződve, hogy minden község elöljárósága ugy fogja eszközölni a beszállásolást, a mint az a fennálló körülmények köztt intézhető lesz s megvallom, uem félek visszaéléstől sem az egyik, sem a másik részről. Ha az az előljáró — nem tudom micsoda szempontból — korteskedni akar, annak megvan az orvoslása és ha az szigorúan kezeltetik, nem fog senki korteskedni. Ha a községi elöljáróság kitűzte a lakást és a katona bemegy s a lakást adó fél nincs megelégedve, természetes dolog, íelebbezi ügyét, a miről a 20 §. intézkedett; de inig az illető a szolgabíróhoz, vagy alispánhoz megy, addig a katona nem maradhat az utczán s azért történik a felebbezés extra domínium, míg az illető hatóság kimondja, hogy a község túllépte-e hatáskörét vagy sem. Kérem a t. házat, méltóztassék e két szakaszt változatlanul elfogadni. {Helyeslés.) Csanády Sándor: T. ház! A honvédelmi minister ur nyilatkozatából arról győződtem meg, hogy o nem méltóztatott jól megérteni a Mocsáry Lajos t. képviselőtársam kifejezését, midőn őt azzal méltóztatott vádolni, mintha a népjogok kiterjesztése ellen nyilatkozott volna. T. barátomnak czélja ellenkezőleg az volt, hogy az egyes polgárok jogai megvédessenek az önkénykedő községi birák ellenében s ép azért óhajtotta volna e szakaszban kimondatni azt: hogy a magát az elszállásolás által sértve érző polgárnak joga legyen a végrehajtás előtt is az ügyet felebbezni, illetőleg orvosolni a községi elöljárók által elkövetett törvénytelen eljárást. Ugyanazért én a Mocsáry Lajos t. barátom által beadott módosítvány elfogadása mellett nyilatkozom. {Helyeslés a szélső baloldalon). Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Mocsáry Lajos képviselő ur a 13. és 14. §-t a jogügyi bizottsághoz akarja utasítói. Miután ez elhalasztó indítvány, ezt bocsátom először szavazás alá és kérem azon képviselő urakat, kik ez indítványt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el s igy a 13. és 14. §. elfogadtatnak. Baross Gábor jegyző (olvassa a 15. 16. %%-ait) melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa a 11. §-£). Juhász Mihály: T* ház! E szakaszra vonatkozólag nekem egy a magán érdeket óvó és biztosító indítványom van s tisztelettel kérem, méltóztassanak annak indokolását meghallgatni. (Halljuk!) E szakasz akként rendelkezik, hogy a katonai igazgatásnak jogában áll a laktanyában markotányosokat tartani, vagyis más szóval a katonai igazgatás feljogosítva leend a laktanyákban az illető regálé-tulajdonos megkérdezése nélkül korcsmát tartani és másodsorban utasítja e javaslat oda a bérlőt, hogy a regale-tulajdonossal egyezkedjék, és ha ez nem egyezkedik a neki fizetendő bér iránt, a közigazgatási hatóság, esetleg a bíróság fog határozni. Én ugy találom, t. ház, hogy ez intézkedés sérti egyrészről az illető regale-tulajdonos jogait és érdekeit és azon intézkedések, melyek ezen sértett érdekek megóvására tétetnek, oly complicáltak és nehézkesek, s a mellett nem szabatosak, s bizonytalanok, hogy részemről azokhoz nem járulhatok. (Helyeslés a baloldalon.) A regálé-tulajdonosnak megvan a
