Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-136

50 136. országos ülés májas 29. 1879. A harmadik ponthoz Baross Gábor képviselő ur adott be módosítványt. Baross Gábor jegyző (olvassa saját módosítványát). Elnök: Méltóztatnak elfogadni az eredeti szöveget? (Nem!) Méltóztatnak elfogadni a szöveget Baross Gábor képviselő ur módosítványával? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. A 4. ponthoz Molnár Aladár és Thaly Kálmán képviselő urak adtak be módosítványokat. Baross Gábor jegyző' (olvassa Molnár Aladár és Thaly Kálmán mődosítványait). Elnök : Méltóztatik az eredeti szöveget elfogadni? (Nem fogadjuk el!) A 4. pont, úgy látszik, az eredeti szövegben nem fogadtatik el. Szavazásra kell bocsájtanom a házszabályok értelmében azon módosítást, mely az eredeti szöveghez legközelebb áll, t. i. Molnár Aladár képviselő ur módosítását, mely szerint ezen szó után „nevelő-intézetek" teendő „iskolák" s ezen szó után „könyvtárak" teendő zárjegy közé „és levéltárak". Felkérem azon képviselő urakat, kik a 4. pontot Molnár Aladár képviselő ur módosításával elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik) A többség a 4. pontot Molnár képviselő ur módosításával fogadja el, s e szerint Thaly képviselő ur módosítása elesett. Az 5. és 6. pont ellen észrevétel nem tétetvén, azok elfogadtatnak. A 7. pont ellen szintén van Thaly képviselő urnák egy módosítása. Baross Gábor jegyző (olvassa a módosítást). Elnök: Felkérem azon képviselő urakat, kik a 7. pontot az eredeti szövegezés szerint fogadják el, szíveskedjenek feláílani. (Megtörténik.) A többség az eredeti szövegezés szerint fogadja el a 7. pontot, s e szerint Thaly képviselő ur módosítása elesett. Most még szavazásra kell bocsájtanom Csanády képviselő ur módosítását, mely abból áll, hogy a 4. pont tétessék első pontnak. Felkérem azon képviselő urakat, kik ezen indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállam. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el az indítványt, (Derültség.) Baross Gábor jegyző (olvassa a 11. §-í, •mély észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 12. §-í). Pulszky Ágost: T. ház! Ezen és a következő szakasz intézkedéseiből kitűnik, hogy közigazgatási hatóság alatt itt csakugyan semmi esetre sem lehet mást érteni, mint a községet. Módosításom tehát oda terjed, hogy ezen szavak helyébe, „közigazgatási hatósághoz" tétessék „községhez", mert itt semmiuemű más hatóságról nincs és nem is lehet szó. Molnár Aladár jegyző (olvassa a módosítási): A 12. §-ban előforduló „közigazgatási hatósághoz" szavak helyett tétessék „községhez". Szende Béla honvédelmi minister: Tiszt. ház! Felfogásom szerint itt nem lehet községet érteni. Ennek az az értelme, hogy ha pl. a katonaság menetközben ideiglenesen megszáll valahol, ne fordulhasson egyenesen a községhez, hanem a beszállásolás mindig a törvényhatóság, a megye, az alispán tudtával történjék' Azért van itt közigazgatási hatóság fölvéve, mert a menetrend eddig is mindig a közigazgatási hatósághoz, az alispánhoz tétetett át s az alispán teszi meg a szükséges intézkedéseket. Kivételek vannak ott, a hol rövid kis menetek tétetnek, pl. ha kiküldetik egy félszakasz, vagy egy altiszt egy pár emberrel küldetik ki, akkor azok csak a községhez fordulnak, de midőn csapatok masíroznak, ott már azon czélt akarjuk elérni, hogy a menet mindig a törvényhatóság tudtával történjék, nem lehet községről, hanem csakis a közigazgatási hatóságról, tehát itt csakis az alispánról szó. (Helyeslés a jobboldalon.) Pulszky Ágost: Szabad legyen szavaim félremagyarázása következtében felszólalnom, s egyszersmind a szakaszt felolvasnom, mert itt mindenesetre félreértés forog fenn. A 12. §. igy szól: „A katonaság a szállások és mellékszükségletek átengedése végett, a felhívást sohasem közvetlen az épület- vagy földbirtokoséhoz, hanem a fennálló törvények értelmében illetékes közigazgatási hatósághoz intézze." Ez annyit tesz, hogy nem egyes birtokoshoz, — és én ezt akartam kifejezni módosítványommal — nem az egyes birtokoshoz kell, hogy intéztessék a felhívás, hanem az egyes birtokos felett közvetlenül álló hatósághoz, a községhez ; mert ha ez azt jelentené, a mit a honvédelmi minister ur felhozott, akkor nem azt kellene mondani, hogy nem a föld- vagy épület birtokosához, hanem a megyéhez. Épen azért, ezen szakasz értelmében, ha a katonaság a községhez intézi felszólítását, a törvénynek teljesen eleget tesz. Ennélfogva ezen félremagyarázás kikerülése végett, mely már is kitűnt, hogy előfordulhat, voltam bátor módosításomat megtenni. (Helyeslés balfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: A 12. §. azt mondja: „a fennálló törvények értelmében illetékes közigazgatási hatósághoz." No már, hogy a fennálló törvények szerint nem a községi elöljáróság illetékes ezen ügyben, azt Magyarországon minden ember tudja, tudja az utolsó falusi jegyző, s a falusi kisbíró is. (Derültség jobbfelöl.) Épen azért nem látom szükségesnek, hogy ezen szakasz módosittassék. (Helyeslés jobbfelöl.)