Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-136
138. országos ülés május 29.1S79. 49 hogy könyvtár alatt levéltár nem értetik. Levéltár minden, még csekélyebb városban is van, holott könyvtár nincs. A mi pedig a tanítónők szállásának kivételét illeti, ezt is ildomosnak és szükségesnek tartom, mert nemzetünk lovagias jellemével össze nem férne ezen kivétel meg nem állapítása. Mindezeknél fogva Thaly Kálmán képviselőtársam módosítványát pártolom s annak elvetése esetében hozzájárulok Molnár Aladár képviselőtársam módosítványához. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Szende Béla honvédelmi minister: Nem tudom felfogni, hogy a t. képviselő ur hogyan tudott azon meggyőződésre jönni, hogy az általános védkötelezettség behozatala óta sokkal durvábbak a katonák, mint az előtt voltak. Ha vissza akarunk menni az előbbi időkre, látni fogjuk, hogy akkor a tömlöczök ajtait nyitották meg a toborzáshoz. Hogy az általános védkötelezettség behozása e tekintetben még rosszabbulást idézett volna elő, azt nem tudom felfogni. Épen ellenkezőleg, most midőn a nemzet minden fia alá van vetve a katona-kötelezettségnek, sokkal kevésbé kell félni attól, hogy kihágások történnek. Kihágások történtek, történnek és fognak is történni, mindaddig, mig a katonák emberek lesznek. De a sértések megtalálják orvoslásukat is s azon esetben, melyet méltóztatott felhozni, talán jó lett volna az orvoslást is megemlíteni. De nem ezért szólaltam fel. Ha a t. házat megnyugtatja Molnár Aladár képviselő ur módosítványa, én részemről annak elfogadásába belenyugszom. Én ugyan részemről a képző- és nevelő-intézetek alatt nem tudok mást érteni, mint iskolát és a nyilvános használatú könyvtárak alatt a levéltárakat is értem, de ha méltóztatnak különbséget látni a kettő köztt, nem ellenzem Molnár Aladár képviselő ur módosítványának elfogadását. Tisza Kálmán ministerelnök : Főleg csak két ponthoz kívánok szólni, mely kevésbé érintetett, a magam részéről is kifejezvén azt, hogy ép úgy, mint előttem szólott ministertársam kijelentette, azon módosítványt, melyet Molnár Aladár képviselő ur az iskolákra és levéltárakra vonatkozólag beadott, elfogadni én is kész vagyok. Az idő iránti tekintetből csak két dologra akarok kiterjeszkedni. Egyik azon figyelmeztetés, hogy ezen törvény béke idejére készíttetik, s igy abból, hogy minő exeessusok történtek akár a németek részéről, akár a mi hadseregünk részéről, akár az orosz hadsereg részéről háború idején, ezen törvényre vonatkozólag következtetéseket vonni nem lehet. (Közbeszólások a szélső balról.) A képviselő KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. VI, KÖTET. urak nem képesek hallgatni, pedig mi annyit hallgatunk. Madarász József {közbeszól): Mi sok jót mondunk! (Derültség.) Tisza Kálmán ministerelnök : Kivált mikor az istent is az aristokratismus mérvével kezdik mérni, sok okosat mondanak. (Élénk derültség a jobboldalon.) A mit az excessusokról méltóztatott felhozni, arra nézve megmondta már a honvédelmi minister ur, hogy addig, mig emberek lesznek, egyes exeessusok is elő fognak fordulni, akár mit irunk a törvénybe. Az eddigi törvényben és gyakorlatban sem volt az megengedve, hogy a járásbirót szabad kilökni lakásából; ennek épen az ellenkezője volt megszabva és mégis megtörtént. Akármit tesznek, az exeessusok teljesen kizáratni nem fognak. Másrészt nem lehet következtetést vonni a béke idejére abból, a mi a háborúban történt, pláne ellenséges csapatok részéről; ne méltóztassanak tehát másrészről provideálni akarni, mint a miről provideálni ezen törvény hivatva van. (Helyeslés jobb/elöl.) Másik, a miről szólni akarok, a consulok kivétele. Elmondatott már előttem is, hogy a consulok sok esetben nem egyebek, mint ép oly házbirtokosok, mint bárki más. A consulok nem tartoznak a külhatalmak képviselői közé, tehát reájok azt, a mi a külhatalmak követeire alkalmaztatik, egyáltalában alkalmazni nem lehet. Csak még a civilizált államok sorába fel nem vett, a hatalomnak igen gyenge fokán álló államokban birnak a consulok politikai képviseleti joggal. S hogy mi a magunk Magyarországát a mi magunk törvényében akarjuk odaalacsonyítani, hogy a consuloknak azon tekintélyt adjuk, a mi minden tisztességes civilizált államban csak a politikai képviselőnek, a követnek van meg, ahoz én semmi viszonyok köztt hozzájárulni nem fogok. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök : A 10. §. különböző pontjaihoz adatván be módosítvány, pontonként fogom szavazás alá bocsátani. A bevezetéshez és az első ponthoz nem adatott be módosítvány, ezt tehát elfogadottnak jelentem ki. (Közbeszólás: Csanády!) Csanády képviselő ur módosítványát utoljára fogom szavazásra kitűzni, minthogy ezen módosítvány csak két pont kicserélését czélozza. (Helyeslés.) A második ponthoz Thaly Kálmán képviselő ur adott be módosítványt. Baross Gábor jegyző (olvassa Thaly módosítványát). Elnök I A kik a második pontot az eredeti szöveg szerint elfogadják, méltóztassanak felállani (Megtörténik.) A többség az eredeti szöveget elfogadta és ezzel Thaly Kálmán képviselő ur módosítványa elesett.
