Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-136

186. országos ülés május 29. 1879. 41 a törvényes hatáskör korlátain belül megszavaztatott; miután az 1867 : XII. t.-cz. 41. §-a azt mondja, hogy a delegatiók által törvényes hatáskörükben megállapított összegek a magyar költségvetésbe felveendők, és mennyiségükre nézve többé tárgyalás alá nem vehetők, de csak a fedezés módjáról gondoskodni illetékes a törvényhozás ; miután az előttünk fekvő törvényjavaslatban foglalt fedezési mód ellen különös észrevételem nincs : kénytelen vagyok — bármennyire sajnálom is, hogy ezen költség arra fordíttatott, a mire fordíttatott; bármennyire követtem légyen is el annak idejében mindent, hogy az illetékes fórumnál ezen összeg megszavazása mellőztessék, — a dolog mai állásában a törvényből kifolyólag hozzájárulni azon javaslathoz, melyet a pénzügyi bizottság előadója most indokolt. (Helyeslés.) Helfy Ignácz: T. ház! Az előttem szólott t. képviselőtársamnak csak egy kifejezésére van megjegyzésem. A t. képviselő ur ugyanis azt monda, hogy kénytelenségből járul e javaslathoz ; mert az 1867. évi XII. t. ez. szerint a delegatiók által megszavazott összeg a delegatiók által a budgetbe felveendő. Az igaz, hogy felveendő és hogy a törvényben világosan az van mondva, hogy az vita tárgyát nem képezheti. Azonban a törvény azt is rendeli, hogy szavazás utján veendő fel. Mihelyt tehát a törvény azt mondja, hogy szavazás utján; mihelyt tehát nekem szavaznom kell és én szavazhatok: akkor igennel vagy nemmel is szavazhatok, mert különben nem lenne értelme a törvénynek. Nem fogadhatom tehát el a képviselő urnák azt a felfogását, hogy ezt kényszerűségből szavazza meg. Én tehát az általa felállított elmélet ellen tiltakozom, és pedig az 1867. évi törvényezikk értelmében is. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Szilágyi Dezső: T. ház! Azt tartom, hogy azon elmélet, a melyet Apponyi t. barátom felállított, a törvény helyes értelmén és a melyet Helfy képviselő ur felállított, a törvény teljes félreértésén alapul. A közös költségek meghatározására nézve országunk alaptörvénye egyenesen rendeli: hogy a törvényesen közöseknek nyilvánított költségek összege a delegatiók által határoztatik meg és a monarchia mindenik állania tartozik az ott megállapított összegből a tör^ vényes arány szerint reá eső részt fedezni. És ha ez iránt kétely lenne, a 41. §. első bekezdése ezeket mondja; „Az ily módon megállapított költségvetés többé az egyes országok által tárgyalás alá nem vétethetik, hanem köteles mindenik azon arány szerint, mely a törvényben meg van határozva, a közös költségvetésből reá eső részt viselni". Helfy Ignácz (közbeszól): Tessék tovább olvasni! EÉPVH NAPLÓ 1878 — 81. VII. KÖTET. Szilágyi Dezső: Ennélfogva Magyarország köteles a közös költségvetésből reá eső részt viselni, és Magyarország képviselőházának bármely tagja sem kívánhatja azt, hogy saját felfogása szerint, az országot törvényesen terhelő kötelesség alól magát az országgyűlés kivonja; mert a képviselő a maga szavazatában nemcsak belátása által kénytelen magát vezettetni, de kénytelen szavazatát ugy intézni, hogy az országot, mint ilyent terhelő törvényes kötelesség az országgyűlés által sem egy, sem más ürügy alatt ki ne játszassák. En megengedem, hogy a t. képviselő urnák más felfogása van; de az a felfogás annyira téves, hogy ha az való volna, akkor a közös költségvetés közös megállapításának semmi értelme sem volna. Lehetne azt kérdezni, mire való hát még is az a tárgyalás, mire való az országos budgetbe való beigtatása ezen tárgyalás alá nem vehető közös költségeknek? Arra való, hogy ezen országgyűlés az őt mindig megillető ellenőrzést gyakorolja: arra nézve, hogy vájjon a delegatió akkor, midőn a közös költséget megállapította, nem lépett-e túl törvényes hatáskörén ? Erre nézve megilleti az országgyűlést az ellenőrzés. Ha az országgyűlés azt látja, hogy a delegatió törvényes hatáskörén belül maradt és az országnak alaptörvényei értelmében határozott : akkor az országgyűlésre nézve az a kötelessége áll elő, hogy az országra elvállalt ünnepélyes kötelezettséget szavazatával teljesítse. Ez volt értelme Apponyi Albert gr. t. képviselőtársam motiválásának, a melyhez én is csatlakozom, és ebben az értelemben én is elfogadom a törvényjavaslatot. (Helyeslés.) Madarász József: Nem csodálkozom legkevésbé sem, hogy kényszerűségből is megszavazzák itt balunkon ülő t. képviselőtársaim, az egyesült ellenzék tagjai a jelen törvényjavaslatot; azon nem csodálkozom, mert hiszen e napokban már kimondtam, és ugy hiszem, hogy helyes is meggyőződésem, hogy ők testvéries viszonyban vannak a közösügyes alapra nézve a jelen többséget képező kormánypárttal, mi ellenében akkor a mi balunkon ülő t. barátaink oly hangosan visszatetszésüket mutatták. (Egy hang a balközépen: Nem!) Annál inkább örömest fogadjuk, ha nem tetszik vissza önöknek. En azon sem csodálkozom, hogy t. barátaim itt okoskodnak a felett, hogy mi már a magyar képviselőház összesége, vagy egyenkint itt nem is szólalhatnánk fel és nem is adhatnék szavazatunkat ellene vagy mellette. Hivatkozom az eddigi törvényes gyakorlatra, a legelső delegatiótól kezdve végig. Midőn a legelső közösügyes költségvetés a ház elé került s itt megtámadtatott az akkor e helyen ülő balközép néhány egyénei által: akkor a kormánypárt tagjai közül néhányan felemelkedtek 6