Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-136

42 136. országos ülés május 29. 1S79. és ugyanazon érvekkel okoskodtak, mint most t. barátaink, a mi baloldalunk; azt mondották, ez ellen nem lehet szólni, hiszen itt a törvény, világos, hogy végre kell hajtani. S az akkori kormánypárt, velük Deák Ferencz, helyeselte, hogy igenis csak a mennyiségre nézve nem lehet; de egyáltalában, mivel meg van adva a képviselőháznak a jog, hogy a fedezet módozatáról gondoskodjék, e jogban beuue van az a jog is, hogy a mennyiséget vita alá nem véve, ha azon közösügyes bizottság eljárását nem tartaná a képviselőház a törvénynyel megegyezőnek, beleegyezését megtagadhatja. A vita akkor folyt két-három napig. Ha itt volna nálam a politikai következetességek kátéja, melyet ritkán szoktam elhagyni, [Elénk derültség a szélső halon) mindjárt ráutalnék. Néhány napi vita után közmegegyezéssel elhatároztatott; s hivatkozom a házra, hogy azóta rendesen a közösügyi költségvetések tárgyalása után ugy tétetnek fel a kérdések: hogy elfogadja-e a ház, hogy az itt ajánlott összeg stb. az ország költségvetésébe felvétessék, igen vagy nem '? Kész vagyok beváltani szavamat, hogy ez igy történt. Tehát, mert igy van, mert e gyakorlatot megállapította a ház; és mert mi mindig azt mondjuk és mondtuk, hogy e delegatió akkor, mikor Bosznia és Herczegovina elfoglalásáról és más ily kérdésekről volt szó, — nem pedig a haza védelméről, és nem Ausztria védelméről, mely elhiszem, hogy az 1867: XII. t. czikkben meg van állapítva: — akkor, mondom, a delegatió túllépte hatáskörét, melyet az 1867: XII. t. czikk^ kiszabott neki. (Elénk helyeslés a szélső balon.) És mert a határt túllépte, és mert óvakodnia kell a képviselőháznak, hogy engedjen egy ugy is magát centralparlamentté kinőni akaró testületet a képviselőház, hogy Magyarország képviselőháza rovására terjeszkedjék jogkörében ; ez adja meg a jogot és kötelességet, (Élénk helyeslés a szélső balon) hogy ne szavazzuk meg e törvényjavaslatot, azért is, mert e jogot az 1867: XII. t. ez. az önök nézete ellenében is megadta a képviselőháznak. En tehát ragaszkodom Csanády t. barátom kijelentéséhez. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Gr. Apponyi Albert: Félremagyarázott szavaim értelmének helyreállítása végett fel kell szólalnom; a mennyiben Madarász képviselő ur nekem azt imputálta, mintha én tagadtam volna az országgyűlés azon jogát, hogy a fedezet módjának megállapítására nézve igennel vagy nemmel szavazhasson; holott én felszólalásomban világosan nemcsak azzal indokoltam elfogadásomat, hogy a kérdéses összeg a delegatiók által az én meggyőződésem szerint törvényes hatáskörükben megszavaztatott, de azzal is, hogy a fedeizetí mód ellen, mely ezen javaslatban proponáltatik, kifogásom nincs. (Ugy van: a balközépen.) Miben benne van az, hogy ha a fedezeti mód ellen kifogásom volna, feljogosítva érezném magamat, nem fogadni el. (Helyeslés.) Madarász József: Szavaim értelmének helyreállítása végett (Derültség) csak annyit jegyzek meg, hogy előttem szólott t. képviselőtársamat nem neveztem meg. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, felteszem a kérdést: méltóztatik-e a t. ház általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni az 1876. évi közösügyi rendkívüli kiadásokfedezéséről szóló törvényjavaslatot? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Baross Gábor jegyző' (olvassa a czímet; olvassa az 1. §-/). Hegedűs Sándor előadó : Az első §. negyedik sorában „10.368,705 frt 24 kr." és az „értékű" szó közé be kell igtatni e szót: „névszerinti". Elnök: Azt tartom, hogy ezen igazítással a t. ház az első §-t elfogadja. (Helyeslés.) Baross Gábor jegyző (olvassa a 2., 3., 4., 5. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat végig tárgyaltatván, a holnapi ülésen fog harmadszor felolvastatni s végleges szavazás alá bocsáttatni. Következik a pénzügyi bizottság jelentésé az 1873: IX. t. ez. 15. és 16. §§-nak módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Hegedűs Sándor előadó : 1873-ban Kerkápolyi Károly akkor pénzügyminister ur indítványára, a törvényhozás az illetékszabási törvényen azon módosítást tette, miszerint a késedelmi kamatok félévenként egy százalékkal növekedjenek. Ezt tartalmazza az 1873. évi IX. törvény 15. §-a. A pénzügyminister ur ezt, t. i. a késedelmi kamatok ezen fokozatos növekedését, megszüntetni kívánja s e végett nyújtotta be a törvényjavaslatot, mely a késedelmi kamatok összegét állandóan hat százalékban állapítja meg. A pénzügyi bizottság annál inkább hozzájárult ezen törvényjavaslathoz, mert különben is a késedelmi kamatok fokozása nem csak az adózóknak jár nagy terheltetésével, de az államnak is nagy hátrányával az evidentiában tartás, a végrehajtás és más eféle nehézségek miatt. Ajánlom ennélfogva a törvényjavaslatot elfogadás végett a t. háznak. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, ugy hiszem kimondhatom, hogy a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Baross Gábor jegyző (olvassa a czímet és az első §-*, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 2. §-í). Hegedűs Sándor előadó: A második