Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-136

•38 136. országos ül ég május 29.1879. lása ellenében, az igazságügyi bizottság szerkezetének megvilágítására némelyeket a t. ház; figyelmébe ajánlani. A mint a felolvasott jelentésből is látható, a jogügyi bizottság nem hallgathatta el, hogy némi aggálya van még azon megszorított szerkezetben is a törvényjavaslat elfogadása ellen, a mint azt a háznak ajánlja; mert kétségtelen, hogy ezen büntető szabványnak a kihágásokról szóló büntető törvénykönyvbe való felvétele némi zaklatásokra, sok esetben igen kellemetlen súrlódásokra is vezethet, de ezen aggályát legyőzte a jogügyi bizottság az által, a mi megint a jelentésben hangsúlyozva van, hogy a részegség lehető meggátlására szóló intézkedésnek a törvénybe való felvételét ép azért, hogy a meggátlás lehetőleg eszközöltessék, czélszerünek tekinti. Azonban odáig menni, mint Irányi Dániel képviselő ur eredeti indítványa, hogy mi a vendégszerető házigazdát is, a ki névnapja vagy születésnapja alkalmával vendégeit szándékosan lerészegíti, megbüntessük: ez, t ház, azt hiszem, hogy messzebb vezetne, mint a mit a ezélszerü törvényhozás igényei követelhetnek. A másik kifogása •— s úgy látszik erre Irányi Dániel képviselő ur nagyobb súlyt fektet — az, hogy a bizottság szövegezése szerint az, a ki részeg embernek még több italt ad, nem feltétlenül büntettetik; hanem ezért büntettetik csak a korcsmáros, illetőleg az, a ki szeszes italok eladásával iparszerüleg foglalkozik és büntettetik ezeknek megbizottja. Ennek indokolására bátor vagyok a t. háznak csak azt figyelmébe ajánlani, hogy ha az erkölcstelen lerészegítések nem a korcsmában történnének, ha Magyarországon korcsmákban nem részegeskednének : akkor bizonyára Irányi Dániel képviselő urnák sem jutott volna eszébe e részben még csak indítványnyal is fellépni. Az a részegeskedés, melyet a korcsmáros mozdít elő, az a depraváló; ennek ellenében kell a szigorú büntető jogszabvány szerinti intézkedés s ezért én a bizottság szövegezését ajánlom elfogadásra. (Helyeslése) Helfy Ignácz: T. ház! Véghetlenül sajnálom, de én sem Irányi Dániel t. barátom sem a jogügyi bizottság javaslatát el nem fogadhatom, s kérem a t. házat, maradjunk meg az eredeti szöveg mellett; nem fogadhatom következő szerintem igen egyszerű oknál fogva. Először azért, mert az én felfogásom szerint arra, hogy bűnös cselekmény végrehajtassák, szükséges, hogy az az illető akarata ellenére, vagy akaratának eró'szakolásával követtessék el. En azt állítom, hogy erőszakkal valakit lerészegíteni nem lehet, mert senkit arra kényszeríteni nem lehet, hogy igyék, s ha nem küldi le a bort, nem fog bele menni. Én tehát ebben egyáltalában büntetendő cselekményt látni képes nem vagyok. De ha meg is engedem, hogy lehetnek rendkívüli esetek, midőn csakugyan lehet valakit akarata ellenére lerészegíteni: én nem fogadhatom el a javaslatot, sem az egyik sem a másik alakban azért, mert nem szeretek oly törvényeket hozni; melyek kivihetetlenek, végrehajthatlanok, ezt pedig olyannak tekintem. Ez rendkívüli zalatásokra fog alkalmat szolgáltatni s akkor tökéletesen mindegy, akár magánházban történik az, akár korcsmában. Nem tudom ezt helyeselni, mert előfordulhat az eset, hogy belép egy józan ember a korcsmába s lerészegszik;, ezért lehetetlen megbüntetni a korcsmárost, mert nem tudhatja, hogy az illetőnek mennyit kell innia, hogy lerészegedjék. Ismerek embereket, a kik 5—10 meszelytől sem részegednek le, s ismét másokat, kik 2—3 meszelytől lerészegednek. Az is nagyon nehezen lenne bebizonyítható, hogy az illető már részeg volt. Az egyik tann azt mondaná, én nem tartottam részegnek,, mert igen okos dolgokat mondott, a másik pedig azt mondaná, hogy részeg volt; egyébiránt, ha már részeg volt, mindegy, akár kis mértékben^. akár nagyban volt az. En, mondom, ezen okoknál fogva részemről nem fogadhatom el sem t. barátom, sem a jogügyi bizottság indítványát. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve,, a vitát berekesztem. T. ház! A 85. §. függőben maradt és nincs megszavazva és a t. képviselőknek, úgy látszik nincs kifogásuk az ellen, hogy ez megmaradjon ugy a mint van. Itt most csak a toldásokról van szó. Én tehát felteszem a kérdést és pedig következőképen. (Halljuk!) Ezen 85. §. ellen észrevétel nem tétetvén, azt a t. ház elfogadja. Ezután következnék az új szakasz beszúrása és pedig a jogügyi bizottság szövegezése szerint s ha a t. ház ezt nem fogadná el, akkor következnék Irányi Dániel képviselő ur módosítványa. Ha egy sem fogadtatnék el, akkor az indítványba hozott,, új szakasz egészen elmaradna. (Helyeslés,) Kérdem tehát a t. házat, hogy méltóztatik-e az új 86. §-t a jogügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni. (Elfogadjuk!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Baross Gábor jegyző (olvassa a jogügyi bizottság jelentését Madarász Józsefnek a 130. %-hoz tett módosítványára, nézve. A bizottság a 130. %-t a köve+kézb' szövegben ajánlja). „130. §. Azon magánosok, a kik zálogügyletekkel vagy azok közvetítésével iparszerüleg foglalkoznak, ha a zálogba vételre, a zálogba vett tárgyak nyilvántartására vagy kezelésére, nemkülönben a zálogügylet föltételeire nézve>