Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-136

•38 136. országos ül ég május 29.1879. lása ellenében, az igazságügyi bizottság szerke­zetének megvilágítására némelyeket a t. ház; figyelmébe ajánlani. A mint a felolvasott jelen­tésből is látható, a jogügyi bizottság nem hall­gathatta el, hogy némi aggálya van még azon megszorított szerkezetben is a törvényjavaslat elfogadása ellen, a mint azt a háznak ajánlja; mert kétségtelen, hogy ezen büntető szabványnak a kihágásokról szóló büntető törvénykönyvbe való felvétele némi zaklatásokra, sok esetben igen kellemetlen súrlódásokra is vezethet, de ezen aggályát legyőzte a jogügyi bizottság az által, a mi megint a jelentésben hangsúlyozva van, hogy a részegség lehető meggátlására szóló intézkedésnek a törvénybe való felvételét ép azért, hogy a meggátlás lehetőleg eszközöltes­sék, czélszerünek tekinti. Azonban odáig menni, mint Irányi Dániel képviselő ur eredeti indítvá­nya, hogy mi a vendégszerető házigazdát is, a ki névnapja vagy születésnapja alkalmával ven­dégeit szándékosan lerészegíti, megbüntessük: ez, t ház, azt hiszem, hogy messzebb vezetne, mint a mit a ezélszerü törvényhozás igényei követel­hetnek. A másik kifogása •— s úgy látszik erre Irányi Dániel képviselő ur nagyobb súlyt fektet — az, hogy a bizottság szövegezése szerint az, a ki részeg embernek még több italt ad, nem feltétlenül büntettetik; hanem ezért büntettetik csak a korcsmáros, illetőleg az, a ki szeszes italok eladásával iparszerüleg foglalkozik és büntettetik ezeknek megbizottja. Ennek indokolására bátor vagyok a t. ház­nak csak azt figyelmébe ajánlani, hogy ha az erkölcstelen lerészegítések nem a korcsmában történnének, ha Magyarországon korcsmákban nem részegeskednének : akkor bizonyára Irányi Dániel képviselő urnák sem jutott volna eszébe e részben még csak indítványnyal is fellépni. Az a részegeskedés, melyet a korcsmáros mozdít elő, az a depraváló; ennek ellenében kell a szi­gorú büntető jogszabvány szerinti intézkedés s ezért én a bizottság szövegezését ajánlom elfo­gadásra. (Helyeslése) Helfy Ignácz: T. ház! Véghetlenül sajná­lom, de én sem Irányi Dániel t. barátom sem a jogügyi bizottság javaslatát el nem fogadhatom, s kérem a t. házat, maradjunk meg az eredeti szöveg mellett; nem fogadhatom következő sze­rintem igen egyszerű oknál fogva. Először azért, mert az én felfogásom szerint arra, hogy bűnös cselekmény végrehajtassák, szükséges, hogy az az illető akarata ellenére, vagy akaratá­nak eró'szakolásával követtessék el. En azt állí­tom, hogy erőszakkal valakit lerészegíteni nem lehet, mert senkit arra kényszeríteni nem lehet, hogy igyék, s ha nem küldi le a bort, nem fog bele menni. Én tehát ebben egyáltalában bünte­tendő cselekményt látni képes nem vagyok. De ha meg is engedem, hogy lehetnek rendkívüli esetek, midőn csakugyan lehet vala­kit akarata ellenére lerészegíteni: én nem fogad­hatom el a javaslatot, sem az egyik sem a másik alakban azért, mert nem szeretek oly törvényeket hozni; melyek kivihetetlenek, végre­hajthatlanok, ezt pedig olyannak tekintem. Ez rendkívüli zalatásokra fog alkalmat szolgáltatni s akkor tökéletesen mindegy, akár magánházban történik az, akár korcsmában. Nem tudom ezt helyeselni, mert előfordulhat az eset, hogy belép egy józan ember a korcsmába s lerészegszik;, ezért lehetetlen megbüntetni a korcsmárost, mert nem tudhatja, hogy az illetőnek mennyit kell innia, hogy lerészegedjék. Ismerek embereket, a kik 5—10 meszelytől sem részegednek le, s ismét másokat, kik 2—3 meszelytől lerészeged­nek. Az is nagyon nehezen lenne bebizonyít­ható, hogy az illető már részeg volt. Az egyik tann azt mondaná, én nem tartottam részegnek,, mert igen okos dolgokat mondott, a másik pedig azt mondaná, hogy részeg volt; egyébiránt, ha már részeg volt, mindegy, akár kis mértékben^. akár nagyban volt az. En, mondom, ezen okoknál fogva részemről nem fogadhatom el sem t. barátom, sem a jog­ügyi bizottság indítványát. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve,, a vitát berekesztem. T. ház! A 85. §. függőben maradt és nincs megszavazva és a t. képviselőknek, úgy látszik nincs kifogásuk az ellen, hogy ez megmaradjon ugy a mint van. Itt most csak a toldásokról van szó. Én tehát felteszem a kérdést és pedig következőképen. (Halljuk!) Ezen 85. §. ellen észrevétel nem tétetvén, azt a t. ház elfogadja. Ezután következnék az új szakasz beszú­rása és pedig a jogügyi bizottság szövegezése szerint s ha a t. ház ezt nem fogadná el, akkor következnék Irányi Dániel képviselő ur módo­sítványa. Ha egy sem fogadtatnék el, akkor az indítványba hozott,, új szakasz egészen elmaradna. (Helyeslés,) Kérdem tehát a t. házat, hogy mél­tóztatik-e az új 86. §-t a jogügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni. (Elfogadjuk!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Meg­történik.) A többség elfogadja. Baross Gábor jegyző (olvassa a jogügyi bizottság jelentését Madarász Józsefnek a 130. %-hoz tett módosítványára, nézve. A bizottság a 130. %-t a köve+kézb' szövegben ajánlja). „130. §. Azon magánosok, a kik zálogügy­letekkel vagy azok közvetítésével iparszerüleg foglalkoznak, ha a zálogba vételre, a zálogba vett tárgyak nyilvántartására vagy kezelésére, nemkülönben a zálogügylet föltételeire nézve>

Next

/
Thumbnails
Contents