Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-136

136. országos ülés május 29. 1879. 39 kiadott avagy pedig a jogtalanul eltulajdonított •dolognak és a tetteseknek fölfedezésére vonatkozó hatósági rendeleteket vagy intézkedéseket megszegik: 300 frtig terjedhető péuzbüatetéssel, visszaesés esetében pedig, a mennyiben pedig utolsó büotetésök kiállása óta két év még nem telt el, egy hónapig terjedhető elzárással és háromszáz frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Ez utóbbi esetben a magánzálog üzlet folytathatása is birói Ítélet által betiltandó. E tilalom legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama pedig öt év." Elnök: Észrevétel ellene nem tétetvén, a t. ház méltóztatik a 130. §-t a jogügyi bizottság által javaslatba hozott szövegezés szerint elfogadni. E szerint, t. ház, a magyar büntető törvénynek a rendőri kihágásokról szóló része végképen le van tárgyalva. A mint a t. ház méltóztatott elhatározni, az új szakaszoknak beigtaíása a harmadik felolvasásnál fog megtörténni. Maradt még egy tollhiba is, mely szintén holnap, a harmadik felolvasásnál fog kiigazittatni. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Miután a törvényhozás másik háza épen ülést tart, méltóztassék megengedni, hogy ő Felsége által szentesített két törvényczikket kihirdetés végett bemutassak. Az egyik az 1 ö76: XXXIII. t. ez. 1. §-a 9. pontjának módosításáról, a másik a vágvölgyi vasútnak megvételéről szól. Kérem, méltóztassék ezek kihirdetését elrendelni. Elnök: A szentesített törvényezikkek fel fognak olvastatni. Baross Gábor és Beöthy Algernon jegyzők (felváltva olvassák a szentesített törvényczikkeket). Elnök: Az 1876: XXXIII. t. ez 1. §. S. pontjának módosításáról és a vágvölgyi vasút megvételéről szóló törvények legmélyebb hódolattal kihirdettetvén, hasonló kihirdetés végett a inéit, főrendekhez fognak áttétetni. Hogy ez megtörténhessék, a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó pontja azonnal hitelesíttetni fog. Baross Gábor jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: Észrevétel nem tétetvén, a jegyzőkönyv hitelesítve van. Következik a megállapított napirend szerint, az állandó pénzügyi bizottság jelentése az 1878. évi közösügyi rendkívüli kiadások fedezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Méltóztatik felolvasottnak venni? (Helyeslés.) Ha a jelentést felolvasottnak méltóztatik venni, az általános vitát megnyitom. Hegedűs Sándor az állandó pénzügyi bizottság előadója: E törvényjavaslat, melyet az állandó pénzügyi bizottság nevében van szerencsém a t. háznak elfogadásra ajánlani, három dolgot tartalmaz, először: a delegatiók által az 1878. évi közös háztartásban readkivüli hadi kiadások czímén 46.700,000 frtot szavazott meg. Ebből Magyarországra esik 14,676,000 frt. Ennek fedezésérői tehát gondoskodni kell. Ennek fedezésére nézve a magyar kormány a közös kormánynyal egyetértőíeg részben a katona-helyettesítési és rokkant-alapot vette igénybe, részben pedig ezen törvényjavaslatban póthitelt kér. Minthogy az 1879 : II. t. ez. tárgyalása alkalmával annak indokolásában a pénzügyminister kifejezte azon akaratát, miszerint kötelességszerűen fogja kérni a katonahelyettesítésí és rokkant-alapok felhasználására nézve a törvényhozás jóváhagyását: e törvényjavaslat egyik czélja ez, és ezt kéri a t. háztól. A többi része e javaslatnak az összegnek ekként fedezetlen maradt részének póthitel útján leendő fedezését, illetőleg az 1878. év terhére való elszámolását kéri a t. háztól. A harmadik: azon hiánynak fedezése, mely a katona-helyettesítési és a rokkant-alapok felhasználása által a közös háztartásban keletkezik. Ezekről van itt szó és intézkedés. Ezeket a t. háznak ajánlja a bizottság, de a törvényjavaslatot új szövegezésben mutatja be. Kérem azért a t. házat, méltóztassék azt általánosságban a részletes tárgyalás alajjjául elfogadni. Csanády Sándor: T. ház! Azt hiszem én, miszerint egyetlen tagja sincs a képviselőháznak, a ki a közelebb lefolyt 12 gyászos szenvedésteljes évek alatt (Derültség jobbfelöl) azon meggyőződésre jutott volna, miszerint az 1867-ben létre jött és az ez előtt pár évekkel önálló magy. jegybank felállíthatási és önálló vámterület létrehozatala jogáróli lemondás által még inkább megnehezített közösügyi kiegyezkedés, átok-csapásként ne nehezedett volna e nemzetre, mely hazánkat, nemzetüuket megfosztotta ezredéves önállóságától, függetlenségétől ; mely hazánkat osztrák tartománynyá sülyesztette: de ha mégis találkoznának a túloldalon a t. képviselő urak köztt olyanok, a kiket a multak szomorú tapasztalata nem győzött volna meg a közösügyeknek e hazára, e nemzetre nézve káros hatásáról, felkérem azon t. képviselő urakat, méltóztassanak Tisza Kálmán ministerelnök urnák az 1867-ki országgyűléstől kezdve 1875. évig e képviselőházban tartott beszédeit elolvasni, illetőleg tanulmányozni ; azon időbeni beszédeit, a midőn még a ministeri székekbe bej utóhatásért nem árusította el politikai meggyőződését, (Derültség jobbfelöl) lehetetlen, t. ház, hogy a túloldali közösügyes lovagok (Derültség) is meg ne győződjenek a közösügyeknek e hazára, e nemzetre nézve kártékony voltáról. Azonban, ha még nagy mesterük-