Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-160

402 100, országos ülés november 5. 1S7Í). tárgyalásának határán állunk. Igen nagy figyelemmel kisértem végig mind általánosságban, mind részleteiben, különösen az ezen oldalról intézett jogos támadásokat s annak alapján kifejlett terjedelmes vitát. Azonban mélyen sajnálom, hogy annyi sok szép férfias erő, ily idétlen törvényjavaslatra lett elpazarolva. De ez megtörtént, ezen nem lehet segíteni és most már a költővel elmondhatjuk: „Vándor, tekints vissza rémséges művedre". Ezen honrontó honosítási törvényjavaslatnál, a t. ház engedelmével egy nagyon parányi időre, én is visszatekintek és látom a hottentottákat, zulukat, kafferokat, a vitéz csaszlaui kalauzolás mellett befelé — az ezeréves küzdelmet becsülettel átélt, de saját honfiai által koldusbotra juttatott igaz magyar honfiakat pedig kifelé vándorolni. Ily szomorú képlet megakadályozására t. ház, nagyon érdemes volna egy indítványt lenni, mely ekként szólna: „a 49. §. hagyassák ki, ez felelne meg leginkább álláspontomnak; —- azonban még azzal is beérném, ha valaki ily módosítványt nyújtana be: „a jelen törvény végrehajtásával a jövő ministeriura, illetőleg a jövő belügyminister bizatik meg." A magam részéről ezen móclosítványt nem teszem, mert azon általában elfogadott és a közéletben oly sokszor valónak bizonyult közmondásra alapítom reményemet: ember tervez, Isten végez. Igen könnyen meg lehet, hogy a kormányelnök ur által benyújtott, immár letárgyalt s a közel jövőben már törvényerőre emelkedő ezen baljóslatú javaslat végrehajtására a jelenlegi belügyministernek már nem lesz ideje. Adja Isten! (Derültség.) Az is könnyen megtörténhetik — és én szivemből óhajtom, — hogy a kormány elnök ur tervelésébe az isteni gondviselés kezével bele firka] és a végrehajtást oly egyén kezei közé juttatja, a ki a magyar nemzet őszinte bizalmát el nem játszotta és azzal oly rútul nem élt vissza. Én részemről ily törvényjavaslatot, mely a magyar nemzet leghívebbjeit keblünkből száműzi, semmi részében sem fogadom el. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, ;i vitát berekesztem. A 49. §-ra nézve azon indítvány tétetett, hogy ezen szakasz hagyassék ki. Kérem azon t. képviselő urakat, a kik a 49. §-t a bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. T. ház! Hátra van még azon három indítvány tárgyalása, melyet a ház a honosítási bizottsághoz utasított. Én azt hiszem, hogy a honosítási bizottság azon helyzetben lesz, hogy a hozzá utasított indítványokat még ma letárgyalja, és holnap referáljon. A t. ház talán most méltóztatik dönteni a felett, kivánja-e a jelentést írásban beadatni és annak kinyomatását elrendelni, vagy pedig —. mint már több esetben történt, — a jelentés szóval adatnék elő és holnap azonnal tárgyaltatnék. (Zaj.) Szilágyi Dezső: Én csak azon megjegyzést kívánom tenni, hogy a zajban nem értjük az elnök ur szavát. Elnök: Eu azt voltam bátor mondani, hogy mint már több ízben történt, most is azon procedúrát lehetne követni, hogy a honosítási bizottság a hozzá utasított indítványokat tárgyalja le ma és holnap tegyen jelentést szóval és a nélkül, hogy ezen jelentés kinyomassék és annak tárgyalására új határidő kitüzessék, mindjárt holnap vétessenek tárgyalás alá a beadott módosííványok, a bizottság jelentésével együtt. Ez ellen nem történt kifogás. Van talán most valakinek észrevétele ? Szilágyi Dezső: T. ház! Azon alázatos észrevételem volna, hosjy a bizottságnak mindenesetre írásban kell jelentést tenni; de én a tárgyalás hátráltatását nem óhajtván, nem kivánom azt, hogy ezen jelentés csak akkor vétessék elő, mikor az már ki lesz nyomatva és szétosztva. Egyet azonban határozottan kívánnom kell, hogy t. i. a bizottság jelentése mellé, ha valamely módosítást indítványoz, azt Írásban adja be. (Helyeslés.) Elnök: Ebben a t. képviselő urnak tökéletes igaza van. Ha ugyanis határozott formulázásbau ad be a bizottság valamit, azt írásban kell beadnia, de abba méltóztatik belenyugodni, hogy holnap fog tárgyaltatni a bizottság jelentése. (Helyeslés.) Miután pedig a napirendnél vagyunk, méltóztassanak megengedni, hogy a holnapi napirendről már most beszéljek, mielőtt az interpellatió megtörténnék. (Halljuk!) E szerint a holnapi napirenden volna a honosítási bizottság jelentése, a hozzá utasított 2—3 indítványt illetőleg ; továbbá a mint már a tiszt, ház méltóztatott határozni, Tisza Kálmán ministereluök indítványa, miként Jegyen az 1875: I. t. ez. pontja értelmezendő. Azután következnék az igazságügyi bizottság jelentése, az osztrák-magyar bank privilégiumának a földhitelintézetre való kiterjesztéséről; harmadszor a megyék 1880. évi közigazgatási és árva-és gyámhatósági kiadása fedezéséről, negyedszer ő cs. és apostoli kir. Felsége legmagasabb udvártai tási költségeiről szóló törvényjavaslat. Beadatott már régebben a mentelmi bizottság jelentése, gróf Forgách Antal képviselő ur mentelmi ügyében. Ez kinyomatott és a t. ház tagjai köztt szétosztatott. Ezek után tehát ez következnék. És végre tárgyalás alá kerülne a Bosznia és Herczegovina közigazgatásáról szóló törvényjavaslat. Ezt egyébiránt nem a holnapi ülésre tüznők