Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-160
160. országos ülés november 5. 1879. 403 ki, hanem tekintve, hogy a ház tagjai legnagyobb része különböző bizottságokban különben is el van foglalva s ennélfogva méltányos, hogy nekik is időt engedjünk: {Helyeslés) pénteken nem tartatnék ülés még akkor sem, ha esetleg az elébb elősoroltakat nem is végeznők el holnap, hanem szombaton tartatnék ülés, a melyben az általam most elősoroltakból holnap le nem tárgyaltak és utána a Bosznia és Herczegovina közigazgatásáról szóló törvényjavaslat vétetnék fel, ha a tiszt, ház ebbe méltóztatnék belenyugodni; és természetesen a kérvények is. Madarász József: T. ház! Nekem csak az a kérésem van a t. házhoz, hogy ezt a bosnyák ügyet méltóztatnék a szombati napirendre ki nem tűzni, hanem kijelölni, hogy az a jövő hét elején, pl. hétfőn vétessék tárgyalás alá. (Helyeslés.) Elnök: Abban méltóztatnak a t. képviselő urak megegyezni, hogyha az általam elősorolt törvényjavaslatok holnap nem tárgy altatnak is le mind, pénteken nem tartanánk ülést (Helyeslés), hogy a bizottságok ülésezhessenek. Szombaton letárgyaltainak az, a mi a holnapi ülésből hátramarad és a kérvények. (Helyeslés.) Hétfőn pedig tárgyalás alá kerül a Bosznia és Herczegovina közigazgatása tekintetében szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat. {Helyeslés.) Lukács Béla: T. ház! A kormány által foganatosított hitelműveletek ellenőrzése nemcsak joga, hanem egyszersmind kötelessége a parlamentnek és, mint a ház tagja csak kötelességemet teljesítem, midőn a kormány által az előbbi években, 1876-tól 1879-ig foganatosított hitelmüveletek tárgyában, a t. kormányhoz, illetőleg a tisztelt pénzügyminister úrhoz kérdést intézek. (Halljuk !) Sok kölcsönpénzt szavazott meg az ország az előbbi évekbea. Igen sok törvényt hoztunk, melyek adósságcsinálásra vonatkoznak. Igen tekintélyes számot tesznek az ilynemű törvények törvénykönyvünkben. A pénzügyminister ur jelentéséből, melyet október 28-án a ház elé terjesztett a járadékkötvények darusításáról és a 153 milliós kölcsön visszafizetéséről, nem különben ugyancsak október 28-án tartott exposéjából némi tájékozást meríthetünk magunknak ezen hitel operácziókra nézve. Mindazáltal vannak oly körülmények, melyek kellő világításba sem azon jelentésben, sem az exposéban nem helyeztetnek, melyekre nézve a felvilágosítás szükséges. Én nem fogok most a négy éven át foganatosított hitelműveletek kritikájába bocsátkozni, lesz alkalmunk ezt tenni akkor, ha a t. kormány általános pénzügyi politikájáról lesz szó. Ma azonban kénytelen vagyok felvetni három kérdést és ezekre fogom megadni felszólalásomban lehető röviden a feleletet. Először: Mily összegig kapott a kormány a törvényhozástól felhatalmazást hitelműveletek kötésére ? Másodszor: Miként áll a kormány a felhatalmazásokkal, illetőleg mennyi pénzt vett fel kölcsönök utján ? A harmadik kérdés azután ezekből folyik; túllépett-e a kormány a törvényhozás által adott felhatalmazás körén, vagy nem? Midőn megadom a feleletet e kérdésekre, követem ugyanazon eljárást, melyet a t. pénzügyminister ur követett a maga jelentésében és exposéjábau, t. i. összefoglalom mindazon hitelműveleteket, melyek a jelenlegi régime alatt 1876-tól, ez évig köttettek. Egybefoglalom azért, mert azon operatiókat elkülönítve tárgyalni szerfelett nehéz lenne. De ragaszkodom azon adatokhoz is, melyeket a pénzügyminister ur jelentésében és exposéjában tudomásunkra juttatott és a hol azoktól eltérek, mindenütt meg fogom azt jegyezni. A kérdés tehát az, hogy az 1876-tól mostanig hozott törvények alapján, mennyire terjed azon összeg, melynek hitelműveletek utján való fedezésére a t. kormány fel volt jogosítva. Az ezen évek alatt időnként megszavazott kiadások három főcsoportra oszlanak, t. i. a 153 milliós kölcsön visszafizetésére, a boszniai occupátió által okozott rendkívüli kiadások és az évi deficitek fedezésére vonatkozó kiadások. A 153 millió frtos kölcsön visszafizetésére szükséges összegek előteremtésére a kormány nyilt felhatalmazást nyert. A törvényhozás felhatalmazta a kormányt, hogy szerezzen be bankértékben annyi pénzt, a mennyire szüksége lesz, hogy azon kötelezettségének megfelelhessen, hogy a í 50 millió forintos kölcsön esedékes kötvényei visszaváltassanak. Előre ezen összeget tudni nem lehetett. Ma tudjuk, mert a pénzügyminister ur jelentésében megmondja, hogy a 153 milliós kölcsön visszaváltására, leszámítva azon jelentéktelenebb összeget, mely a kisebb kincstári birtokok eladásából befolyt, szükséges volt 178 millió forint kerekszámban. A boszniai occupátió rendkiviili költségeire 1878—79-ben megszavaztatott a törvényhozás által 42 millió forint; miből 7 millió fedeztetett a közös activákból, minket megillető papírok eladása folytán, minek folytán ezen operatió által tulajdonképen 35 millió, 338,824 frt volt fedezendő. A harmadik csoportbeli kiadások közé tartoznak a deficitek 1876 tói 1879-ig. Az 1875. évi deficit nem jöhet tekintetbe, mert annak fedezése a 153 milliós kölcsönnek megmaradt készleteire lett utalva. Tekintetbe veendő azonban s ide számítandó az 1876. évi deficit, melyet a pénzügyministerrel egyetértőleg a zárszámadások alapján veszek fel és nem az előirányzat szerint, pedig nagy e tekintetben a különbség! mert azon deficit a háznak be lett jelentve, a ház tudomásul
