Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-160

384 160. országos ül is november 5. 1S7S). akaratával külföldön állampolgári kötelékbe fölvétetett, a magyar állampolgárságot id veszti." Szederkényi Nándor: T. képviselőház! Én részemről ellenzem ezen indítványt, már azon elvi álláspontnál fogva, melyet én is elfoglalok, hogy a magyar állampolgárság elvesztése csak rendkívüli körülmények köztt történhessék és a magyar állampolgárság fenntartása a magyar állam érdekében áll és hacsak a magyar állampolgár saját kifejezett akaratával az állampolgári kötelékből kilépni nem kivan, ő a hazának megtartassák. Mindenekelőtt tekintetbe veendő, hogy midőn valaki kivándorol és külföldön letelepedik, meglehet, hogy határozott szándéka van a hazába vissza nem térni, de meglehet, hogy egy-két év múlva a honvágy felébredvén benne, megváltoztatja szándékát. Nem látom tehát át. minek tegyünk nehézségeket arra, hogy az ilyen kivándorolt hazájába visszatérhessen, vagy, ha külföldön is magyar állampolgárnak akar tekintetni, ez lehetséges legyen. Főleg azon szempont indít engem ezen indítvány ellenzésére, hogy Magyarországnak nem áll érdekében minden mesterséges módot felhasználni arra, hogy esetleg a hazából távollevő fiai minden körülmények köztt a honpolgári kötelékből kizárassanak és nem áll érdekében azon már többször érintett tekintetnél fogva, hogy nem szabad a magyar honpolgárok számát kevesbíteni igyekeznünk s miután ez nem áll érdekünkben, ezen új indítvány pedig szándékosan oda ezéloz, hogy ezen hazafiak számának kevesbítése ily módon is eléressék, én részemről ezen új indítványt nem fogadom el és kérem a t. házat, hogy azt elfogadni ne méltóztassék. (Helyeslés a szélső balúri,.) Pauler Tivadar igazságügyminister : T. ház! (Halljuk!) A ki ezen törvényjavaslatot figyelemmel átolvassa, azon meggyőződést fogja szerezni, miszerint a kivándorlást, vagy a kiköltözést megakadályozni, vagy akármi módon inkább megszorítani, mint az állam érdeke kívánja, egyáltalán czélzatban nem volt. Gondoskodva van itt az elbocsátás mikénti megszerezheteséről; gondoskodva van, hogy és miként oldhatja meg valaki azon köteléket, mely őt előbbi hazájához, melyet elhagyott, vagy elhagyni szándékozik, fűzi. Ezen indítvány nem egyéb, mint — hajói fogtam fel — a t. ház által két izben eldöntött kérdésnek egy más alakban való ismétlése, t. i. hogy valaki lehet-e más állam polgára, a nélkül, hogy Magyarország állampolgára lenni megszűnt, vagy viszont, S mivel Mandel Pál képviselő ur indítványa csak arra ezéloz, hogy a ki más állampolgárává lett, ez által felbontsa előbbi kötelékét és igy, mint mondám, ezen fölfogásom szerint eldöntött tárgyat ismételve hozza szőnyegre, én részemről eze;i indítványt nem pártolom s kérem a t. házat, méltóztassék azt mellőzni. (Helyeslés jobhfelol.) Szilágyi Dezső: Én azt tartom t. ház, hogy az igazságügyminister ur tévesen fogta fel az indítványt. Nem arról van szó, hogy a két állampolgárságnak egy személybea való egyesítését meggátoljuk, hanem arról van szó, hogy a két állampolgárságnak az illető akaratával való egyesítése legyen kizárva. A kettő köztt pedig — a t. házat talán fölösleges figyelmeztetnem — nagy különbség van. A két állampolgárságnak egy személyben való egyesítése két okból állhat elő. Előállhat a törvényhozások különfélesége miatt az állampolgárság megszerzése és elenyésztetésére nézve. E felett hatalma egyetlenegy államnak sincs. Minden állam kénytelen tűrni, hacsak magát más államok törvényhozásínak alárendelni nem akarja, hogy előállhat az eset, hogy két állampolgári minőség egy személyben egyesittessék. Például Angolország törvénye ma is azt tartja, hogy egy ott letelepedett idegentől született gyermek : azon ország törvényei szerint angol állampolgár. Francziaország törvénye azt tartja, hogy egy külföldre ment és külföldön letelepedett francziának gyermeke mindaddig, míg az illető franczia polgár, vagy visszatérési szándékát le nem tette, vagy fel nem vétette magát azon idegen állam kötelékébe: marad franczia állampolgár. Ezen kettősségét az állampolgárságnak megszüntetni, mely a törvényhozások különféleségéből ered, egy államnak sem áll hatalmában. De igenis hatalmában áll egy dolog: t. L, hogy meggátolja azt, miszerint saját alattvalói, kik állandóan letelepednek idegen helyen, önként, saját akaratukkal ne szerezhessenek második állampolgárságot, vagy ha szereztek, akkor ne bírhassák az övét. Én azt gondolom t. ház, hogy ez igen helyes álláspont, mert elvileg teljesen képtelenség az állampolgárságnak egy személyben való egyesítése. Az engedelmességnek és hűségnek azon kötelessége, melylyel a maga állama iránt minden állampolgár tartozik, nem osztható meg két állam köztt és azért helyes álláspont nézetem szerint a törvényhozásra nézve az, hogy meggátolja a két állampolgárság keletkezését, a mennyiben annak keletkezése az illető személy akaratától függ. Ez az, t. ház, a mit Mandel "Pál képviselőtársam indítványa ezéloz s ennélfogva téves a minister ur felfogása, mintha itt a két állampolgárság lehetőségének elve kerülne szavazás alá. Nem az kerül szavazás alá, hanem az, ha vájjon magyar állampolgárnak meg legyen-e engedve, hogy a ki kiköltözött és állandóan külföldön letelepedett, megszerezze ott az állam-