Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-159

1E9. országos fii és november í. 1879. 371 nagy élvezettel végig hallgatott tiltakozást emelni azon szavak ellen, melyeket Simonja Ernő t. barátom mondott. Kinyilatkoztatta ugyanis Gulner Gyula képviselő ur. hogy egyikünk sem viseltetik nagyobb tisztelettel Kossuth Lajos iránt, mint ő. Ha csak ezért nyilatkozott csakugyan felesleges volt, mert ezt senki közülünk kétségbe nem vonta. Nem vonjuk kétségbe, hogy tisztelettel viseltetik Kossuth Lajos iránt mindenki e házban és e házon kivül is; mert vannak emberek, a kik nem kérik a tiszteletet, hanem parancsolják azt s ezen emberek egyike Kossuth Lajos. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nem is reflectálnék a t. képviselő ur nyilatkozatára, ha beérte volna saját érzelmei tolmácsolásával s nem találta volna szükségesnek egyúttal elhomályosítni mások érzelmeit; ez esetben különösen Simonyi Ernő t. képviselő társamét, kimondván, hogy ő Kossuth iránti tiszteletéből tulajdonképen csak politikai tökét akar csinálni és hoffV ezen tiszteletet mi nionopolizálni akarjuk. [Halljuk!) Az a kérdés, mikép érti azt a tőkecsinálást ? Ha úgy érti, hogy Simonyi Ernő képviselő ur, valamint mi mindnyájan tőkét akarunk csinálni Kossuth neve iránti tiszteletbői, a czélból, hogy az ő elveit az országban megszerettessük és terjeszszük mindaddig, mig diadalra jönnek, akkor igenis bevallom őszintén, hogy mi tőkét csinálunk belőle. (Helyeslés a szého baloldalon.) Ha azonban, azt érti alatta, hogy mi tőkét csinálunk belőle, hogy mi azt monopolizáljuk és kitüntetni akarjuk magunkat az által, hogy csak mi szeretjük Kossuth Lajost, erre nézve nincs senki e hazában, ki est állíthatná, mert e tekintetben sokkal inkább foghatnák ezt ő rá és t. barátaira, mert mi például soha sem találtuk szükségesnek oly nyilatkozatot termi, mint ő ma tett. [Helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! A tárgyhoz visszatérve, ismétlem, hogy leghelyesebb lenne elfogadnunk a Hegyessy Márton képviselőtársam által benyújtott módosítványt, mely szerint e 32. §. végkép kihagyandó volna, mert ez legkevésbé sem érinti és nem csorbítja az egész törvényt, a mint van. Azon esetben, ha ez elvettetik, a magam szavazatával járulni fogok Simonyi Ernő képviselő ur módosítványához, mely szerint ezen §. csakis a honosított magyar polgárokra vonatkozzék; de akkor is, ha ezen módosítvány elfogadtatik, arra szavazok, hogy a Gulner képviselőtársam által benyújtott szöveg szerint fogadtassák el, t. i, hogy kimaradjon belőle mindaz, a mi a közös miuisterekre s a mi Ausztria-Magyarországra vonatkozik, úgy hogy tisztán csak a magyar állampolgárságról legyen szó benne. [Helyeslés a szélső baloldalon.) Szilágyi Dezső: Két szempontból fel kell röviden szólalnom, először szavaim értelmének megmagyarázása végett; másodszor, mert személyem érintetett. Ami szavaim értelmét illeti,kijelentem, hogy úgy Németországban, mint Francziaországban ehhez hasonló intézkedés létezik és Ilelfy képviselő ur kijelentése ellenében azt mondom, hogy a mai napon is érvényes franczia jog szerint, a franczia polgár e polgári minőségét elveszti külföldre kiköltözés által, „la qualité de Franeais se perd par tous établissement fait en pays étranger sans esprit de retour." Azaz, ha külső cselekvénynyel az illető nem tanúsítja, hogy államához tartozni akar: „sans esprit de retour." A franczia törvény szerint külföldre település által elvész a franczia polgári jog. Ennyit szavaim értelmének megmagyarázására nézve, Beszéde folytában, — érdemeire szólni semmi jogom, — kétségtelenül személyemet illetőleg azon megjegyzést tette a képviselő ur, hogy én lealázót kívánok a politikai emigránstól, mert ezen emigránsoknak azon hatóságok előtt kellene jelentkezniök, melyeket el nem ismernek, xlrra figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy midőn e törvény meghozatik, a politikai emigránsoktól nem kívántatik egyéb, mint a mit önmaguktól személyök minden veszélyeztetése és legkisebb lealázása nélkül megtehetnek, (Félkiáltások a szélső baloldalon: Ez nem személyes kérdés!) hogy t. i. egy írott nyilatkozatban, tehát nem is személyesen, jelentsék ki. hogy magyar állampolgárok akarnak maradni. Nem kér tehát^ senkitől semmit, csak egyszerű kijelentést tesz. És ha a képviselő ur azon véleményben van, hogy ha az emigráns hazája törvényeinek engedelmeskedik, ebben lealázás van, (Elénk mozgás a, szélső baloldalon.) akkor — azt hiszem — ez annyit jelent, mint egyes személyt az ország és törvényei felé helyezni akarni és bizton hiszem, hogy ezen nézetében egyetlen egy emigráns sem osztozik. (Elénk helyeslés halfelől.) Veszter Imre: Azt hiszem, hogy a jelenleg tárgyalás alatt álló szakasznak talaj donképi iutentiója nem az emigránsokra vonatkozik. A szakasznak azon rendelkezésével, mely szerint állampolgárságát elveszíti, a ki 10 évig távol van, — ugy hiszem — azt akarnók elérni, hogy mentül kevesebb legyen azon honpolgárok száma, kik túlhosszú ideig külföldön laknak s 10 éven át feléje sem néznek a hazának. Az állampolgárság elveszítése tehát visszariasztó eszközül, quasi büntetésül volna alkalmazandó azokra nézve, a kik az évek egész hosszú során át nem laknak a hazában. De, t. ház! ha a 32-dik szakasznak e tárgy beli rendelkezése az említett irányban mindjárt hatályos volna is, én még akkor sem pártolhatnám