Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-135

28 185. országos ülés májns 28. 1879. nyesnek tartom a distinetiót, melyet méltóztatnak tenni, de még azon esetben is, ha ő Felségének volna, miut hadúrnak, kizárólagos joga arra, hogy az elhelyezést, vagyis dislocatiót ő intézze: akkor sem volna szükséges, hogy a disloeatióban és hasonló kérdésekben a közös hadügyministerium utján történjék az intézkedés Magyarországon, hanem ekkor is a honvédelmi miuister utjáu kellene intézkedni. Nem lévén tehát kapacitálva azok által, a miket erre vonatkozólag az átaláuos vitában saját megjegyzéseim ellen felhozatni hallottam, bátor vagyok, következetesen ahhoz, a mit az általános vitában mondtam, kérni a t. házat, hogy ezen kifejezést: „a közös hadügyministerrel egyetértőleg" kihagyni méltóztassék, és ez esetben a §. olykép módosulna, hogy a 3-ik sorban levő ezen szavaktól kezdve: „és pedig . . ." kimaradna a szöveg az 5-ik sornak bezárólag ezen szaváig „ egyetértőieg.'

; (Helyeslés a szélsőbalon.) Molnár Aladár jegyző (olvassa Mocsáry Lajos módosítványát). Szende Béla honvédelmi minister: Én részemről nem tudom ezen §-ban feltalálni azt, a mit az előttem szólott t. képviselő ur beleértelmezett. Itt nem a hadügyminister intézkedik, hanem intézkedik határozottan a honvédelmi ininister s ez — gondolom — ki fogja elégíteni a t. képviselő urat. Itt oly kérdésekről van szó, melyeket közösen kell egymás közt meghatározni. — Szükséges tehát, hogy megállapítsák egymás közt, a hadügyminister és a honvédelmi miuister, hogy jó-e még valamely laktanya, vagy nem, hogy elromlott-e már, vagy nem s igy kell, hogy egymás köztt megegyezzenek, ha nem akarjuk, hogy örökös háború legyen a honvédelmi miuister és a hadügyminister közt. A hadügyminister rendelkezése alatti csapatok elhelyezéséről lévén szó, e tekintetben őt is meg kell hallgatni és vele megállapítani, hogy az intézkedés mikép lesz legczélszerübb. Magát az intézkedést azonban a honvédelmi minister fogja megtenni. Csanády Sándor: Maga a honvédelmi minister ur oda méltóztatott nyilatkozni, hogy Magyarországon az elhelyezés felett a honvédelmi minister rendelkezik, természetesen ő Felségének befolyása mellett. Már ha ily szellemben méltóztatott nyilatkozni a honvédelmi minister ur, kérdem én, hogyan tudja ezzel ezen §-nak utolsó sorait megegyeztetni előbbeni nyilatkozatával, hogy a közös hadügyministerrel egyetértőleg határoz; mert nem tanácskozásról szól e szakasz, hanem határozatról. Én, t. ház, miután egyáltalán nem óhajtom, hogy Magyarországon a közös hadügyminister vagy az osztrák ministernek befolyása lehessen a katonaság elhelyezésére, elfogadom a Mocsáry képviselőtársam által beadott azon módosítást, hogy a közös hadügyministerre vonatkozó tétel hagyassák ki. Thaly Kálmán: T. ház! Éa megvallom, a t. honvédelmi min'ster urnik felszólalása után nagyon csodálkozom, hogy a t. minister ur és az előadó ur egészen ellenkezőt beszélnek. A t. minister ur azt moadottá, hogy mégis csak meg kell kérdezni a közös hadugymiaistert, midőn az ő kaszárnyáinak lerombolásáról van szó; az előadó ur pedig mondotta, hogy nem a közös hadügyministeré azok a kaszárnyák, mert azok a magyar állam pénzén építtetvén, a magyar kincstir tulajdonát képezik. Hát ha magyar kincstár tulajdonát képezik, akkor én a honvédelmi ministernek vindicálom azon jogot, hogy leromboltatásuk vagy megtartásuk felett határozzon. Egyébiránt, ha a honvédelmi minister a közös hadügyministerrel meg akar az elhelyezés módozataira nézve egyezni, előlegesen vagy utólag, az az ő dolga. (Helyeslés a szélső balon.) Megtörténhetik ez a nélkül, hogy ezen, a ministerek köztt való kölcsönös correspondenzia törvény által szabályoztassék. Ezért én pártolom Mocsáry t. barátom és elvtársam azon indítványát, mely szerint ezen közbevetett mondat, mint egészen felesleges, hagyassák ki. (Helyeslés a szélső balon.) Márkus István előadó! Kötelességem felvilágosítani azon félreértést, mintha a honvédelmi minister ur előbbi nyilatkozata az én mostani nyilatkozatommal ellentétben állana. A t. minister ur azt mondotta, hogy a közös hadsereg laktanyáira, vagy fióklaktanyáira nézve a közös hadügyministerrel egyetértőleg kell határozni; én meg azt mondottam, hogy a magyar állami kaszárnyák, a mennyiben ugyanis azok a magyar állam területén építtetnek, a magyar állam tulajdonát képezik, és a közös hadseregnek csak használatra vannak átengedve. De ez épen nem zárja ki, sőt megköveteli, hogy mindaddig, mig e kaszárnyák a közös hadsereg használatában vannak, a közös hadügyminister birjon azok fölött f bizonyos rendelkezési joggal. Általában, miután Mocsáry képviselő ur megemlítette, hogy éhez hasonló indítványokat fog tenni a többi szakaszoknál is — Mocsáry Lajos (közbeszól): Azt nem mondottam ! Márkus István előadó: Annál jobb, ha méltóztatik elálíani tőle; de akkor legalább mindazáltal mostani indítványára vagyok bátor megjegyezni, hogy ezen kérdésnél mégis szükséges a közös hadügyminister egyetértő közreműködése, mert kétségtelen, hogy a katonaság beszállásolásáról való gondoskodásnak az 1867-iki törvény alapján, mely a hadügyministert a hadsereg közigazgatásának vezetéseért felelőssé teszi, a közös hadügyministernek felelősség terhe alatt gyakorlandó kötelességét kell képezni. Kell tehát