Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-158

15S. országos ülés november 3. 1879. 341 leszármazás által. „Mindenki tudja, hogy itt tulaj­donképen az fejezendő ki, hogy magyar atyának törvényes gyermeke és magyar anyának törvény­telen gyermeke magyar állampolgár. Az osztrák törvénykönyv is egyszerűen azt mondja, hogy az osztrák állampolgárság az osztrák alattvalók gyermekeinek, születésüknél fogva sajátja. így szól a törvény szó szerint, igy szólanak a többi törvények is. Én tehát kimutattam, hogy itt szerkezeti hiányosság is fordul elő és ezt fel is fogta Dárday képviselő ur, a ki módosít­ványom ezen részét kiszakítva, azt külön módo­sítványba foglalta. A bizottság erre nézve is minden érvelés nélkül csak azt mondja, hogy az eredeti szövegezés jobb; ezek a t. előadó ur szavai; a mi a módosítványt stylaris szempont­ból illeti, a bizottság azt e szempontból sem fogadhatta el, mivel a törvénynek lehető könnyű és könnyen megérthető irálylyal szövegezettnek kell lenni s szerinte a bizottság a törvény­javaslat ezen szakaszát jobbnak, megfelelőbbnek tartja. Tehát megint ingyen állítás; még csak kísérlet sem tétetik az általam kifogásolt szöve­gezés indokolására. A harmadik szempont, mely módosítványom megtételénél vezényelt, fontosabb; az nem szer­kezeti, hanem meritórius. T. i. módosítványom azt tartalmazza, hogy a születés folytán magya­rok kategóriájában első sorban az uralkodó ház tagjai emlittessenek meg. Erre nézve a bizott­sági előadó ur mondott egy indokot, t i. hogy a felséges uralkodó ház tagjainak magyar hon­polgár! minősége a trónöröklési törvények által eléggé ki van fejezve. Megengedem; de kérdem a t. háztól, vájjon oly törvényjavaslatnál, mely a magyar állampolgári viszonyokat taxatíve akarja szabályozni, mely a benne foglalt clausula derogatoriában, mely a 47. §-ban foglaltatik, azt mondja : „A jelen törvény nyel ellenkező minden törvény és rendelet hatályon kivül helyeztetik" — czélszerü-e azt mondani, hogy nem veszünk fel egy bizonyos kategóriát azért, mert az e törvény elfogadása mellett is érintet­lenül marad? Én azt hiszem, e törvényjavaslat, mely taxatíve akarja meghatározni a magyar állampolgárságot, helyesebben tesz, ha mindazokat felveszi, kik magyar állampolgársággal bírnak. Én ezen pont felvételét a tökéletesség okáért szükségesnek tartom. A második pontot sem az előadó ur, sem a bizottság kellően nem méltányolták. Ez t, i. a 19. §-ra vonatkozik. A 19. §. t. i. egymással semmiféle hasonlatosságban nem álló két esetet tartalmaz. A második pont t. i azt mondja: ^a kik a magyar korona országai területén mint íelenezek találtattak és neveltettek, magyar állam polgároknak tekintendők." De kérdem, minél­fogva tekintetnek ezek magyar állampolgárok­nak? a bizottság erre a kérdésre megint nem válaszol, daczára annak, hogy erre alapítottam módosítványom indokolását. A Íelenezek, kik e hazában találtatnak, e hazában szuletteknek azért tekintetnek, mert feltesszük, hogy magyar szülőktől származnak. Tehát azért magyar hon­polgárok, mert vélelmeztetik, hogy magyar szülőktől származnak. Vagyis: nativi hungari. Ep ugy, mint a törvényes gyermekek szárma­zása az apa, a törvénytelen gyermekek szárma­zása az anya szerint döntetik el. E szerint nem tartoznak a 19. §-ban említettek közé, mert a Íelenezek nem honosíttatnak, hanem azon pilla­natban, midőn találtatnak, talán a születésüket követő első pillanatban is, igazi nativi hungari. Tartoznának tehát a törvény természetes logicája szerint a 3. §-ba. A mi illeti a 19. §. első bekezdésében említetteket, kérem a tisztelt házat, méltóztassék meghallgatni ezen §-t. : „a kik a magyar korona országai területén születnek." Ezek e javaslat szerint vélelmezett magyar honpolgárok. Kérdem, vájjon ezen, a magyar korona országainak terü­letén születtek szüleit, hogyan kell tekinteni ? Ezek tudva levők, vagy nem tudva levők. Ha nem tudva levők, vagyis ha a Íelenezek Magyarországon születtek és szülőik nem tudat­nak, akkor tartoznak 2-ik bekezdése alá. Ha szüleik tudatnak; akkor vagy honpolgárok, vagy nem honpolgárok. Ha honpolgárok; akkor a 3-ik §. értelmében születésüknél fogva magyar honpolgárok. Ha tudvalevőleg idegenektől szár­maznak ; akkor szülőik állampolgárságát kapják. Tehát ezen §-nak nincs semmi értelme, hacsak az nem akar itt mondatni., hogy e hazában idegenektől származottaknak, kik itt születtek és neveltettek, meg akarjuk könnyíteni a hon­polgárság megszerzését. Ezért én, külön az ipso jut-e történő megszerzés után, közvetlenül állítottam fel az általam javasolt másik szakasz tartalmát. Még csak egy megjegyzést kívánok tenni. Javas'atom még azon ujjífást is tartalmazza, hogy oly egyéneknek kik megszűntek honpol­gárok lenni, később, miután idegenekké váltak, született gyermekeiknek, megkönnyítendő a hon­polgárság megszerzése. Javaslatom az, hogy ily honpolgárok gyermekei bármikor megszerezhessék a magyar honpolgárságot. A bizottság azt vála­szolja, hogy a 43. §. úgyis fenntartja azon magyar honpolgárok gyermekeinek, kik elvesz­tették a magyar honpolgárságot, a visszaszerzés jogát; tehát a módosítvány egyik részét, mint a 46. §-ban foglalt visszaszerzés egyik módját, amúgy is a törvényjavaslatban lévőnek állítja. Azonban azon további javaslatot, hogy volt magyar honpolgárok születésükre nézve ide­gen gyermekeiknek adassék meg hasonló ked­vezmény, nem fogadja el. Okot ismét nem

Next

/
Thumbnails
Contents