Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-158

158. országos ülés november 8. l$7í). 339 Elnök: Madarász József képviselő urnak a magyar nyelv köteles tanításáról az összes népiskolákban febr. 19-én előterjesztett interpellatiója, mely a 66. ülésben 557. sz. a. a vallásés közoktatási ministerrel közöltetett, az e tárgyban hozott törvény által — ugy hiszem — el van intézve és a sorozatból törölhető. {Helyeslés) Baross Gábor jegyző (olvassa tovább az előterjesztést). Elnök: Wahrmann Mór képviselő urnak márczius 8-án benyújtott interpellatiója a dalmácziai megváltoztatott beviteli vámok iránt, mely a 106. ülésben 1096. sz. a. adott ministereinöki előleges válaszszal a ház által tudomásul vétetett, a kereskedelmi minister urnak e tárgyú törvényjavaslata által — úgy hiszem — szintén el van intézve. (Helyeslés.) Baross Gábor jegyző' (olvassa tovább az előterjesztést), Elnök: Tors Kálmán képviselő urnak ápril 2-áu benyújtott interpellatiója a nagy körúton építendő házak adómentességére vonatkozó 1871: XLIL t.-czikk módosításáról, mely a 106. ülésben 1116. sz. a. a belügyi és pénzügyi ministerekkel közöltetett: a napokban beadott e tárgyú törvényjavaslat által szintén el van intézve s igy a jegyzékből törölhető. (Helyeslés.) Baross Gábor jegyző (olvassa tovább a jegyzéket). Elnök: Bódogh Albert képviselő urnak június 7-én előterjesztett interpellatiója Bosniában Bihács vidékén a katonaság köztt mutatkozó scorbutról, mely a 142. ülésben 1638, sz. a. a honvédelmi ministerrel közöltetett: szintén tárgy nélkül valóvá vált s e szerint a jegyzékből törölhető. (Helyeslés.) Baross Gábor jegyző (olvassa tovább a jegyzéket). Almássy Sándor: Én nem tudom, hogy a t. elnök ur az én interpellátiómra vonatkozólag méltóztatott-e az előbbi kijelentését érteni, mert én, miután interpellátióm tárgyában mi sem történt, interpellatiómat tovább is fenntartom. Elnök: Megjegyzésem nem a képviselő ur interpellatiójára vonatkozott. Baross Gábor jegyző (olvassa tovább a jegyzéket). Elnök: Simonyi Ernő képviselő urnak és társainak a keleti pestis ügyében 1879. febr. 1-én benyújtott indítványa hasonlóképen tárgynélkülivé vált. (Helyeslés.) Baross Gábor jegyző (olvassa végig a jegyzéket. Elnök: A jelentés a ház irodájába fog letétetni betekintés végett. Grőf Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Van szerencsém benyújtani egy törvényjavaslatot, melynek benyújtását már a múlt alkalommal jeleztem: a védelmi adóról. Méltóztassék ennek kinyomatását és szétosztását elrendelni s azt a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Van szerencsém továbbá benyújtani egy törvényjavaslatot, a fogyasztási adóknak az eddig fennálló vámkülzetekbe való behozataláról. Ezen törvényjavaslat szükségképeni következménye a kereskedelmi minister ur által benyújtott törvényjavaslatoknak. Kérem ennek kinyomatását és szétosztását elrendelni s azt a közgazdasági bizottsághoz utasítani. Elnök'. A pénzügyminister ur által benyújtott törvényjavaslatok ki fognak nyomatni és kiosztatni s az első a pénzügyi, a másik a közgazdasági bizottsághoz fog utasíttatni. Következik a napirend: A magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. A t. háznak a múlt alkalommal hozott határozata szerint legelőször is visszatérünk most a harmadik szakaszra, mely a Hoffman Pál és Dárday Sándor által beadott módosításokkal együttesen fog tárgyaltatni. Baross Gábor jegyző (olvassa a törvényjavaslat 3. %-át. Olvassa a, Hoffmann Pál — és Dárday Sándor képviselők által beadott módosításokat). Elnök: Ha a bizottság jelentését felolvasottnak méltóztatik venni, akkor az előadó urat illeti az első szó. Péchy Jenő előadó: T. ház! Hoffmann képviselő ur a törvényjavaslat szerkezetét és irályát kifogásolván és megtámadván, a most felolvasott módosítást nyújtotta be a házhoz. A honosítási bízottság a módosítást tárgyalás alá vévén, kénytelen ismét az általa már megállapított és beterjesztett szöveghez ragaszkodni, miután a benyújtott módosítást sem szerkezetileg jobbnak, sem irályilag helyesebbnek, sőt még rövidebbnek sem találja a benyújtott eredeti szövegnél. A módosítás 2-ik pontját az eredeti törvényjavaslat 3. §-ában, 3-ik pontját az eredeti törvényjavaslat 4. §-ában, a 4-ik pontját az eredeti törvényjavaslat 19. §-ában és végre 5-ik pontját az eredeti törvényjavaslat 5. §-ában sokkal könynyebben, érthetőbb és rövidebb szerkezetben fogalmazva találhatjuk meg és a bizottság azon véleményben van, hogy a törvényjavaslat, eltekintve a stylistika művészetétől, inkább érthetően legyen fogalmazva, hogy azt necsak a jogtanár és a tudós, hanem a köznép is megérthesse. (Helyeslés a középen.) Ennélfogva a módosítás szerkezeti és irályi kifogását nem fogadja el és a törvényjavaslat eredeti szerkezetét ugyanazon alakban és irályban kéri meghagyatni. A mi a módositványnak két tartalmi líjítását illeti: ezek elseje a módosítvány első §-ának