Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-135

135. országos ülés májas 28. 1879. 27 tározniok; a másik fél delegatiójára pedig ez a passus pressiót gyakorolni aligha fog. Ezen felül még az a nehézség is fennforog, hogy az állami laktanyák sajátkép nem közös tulajdont képeznek; a mennyiben a delegationalis tárgyalások alapján kifejlődött az a principium, hogy a mindegyik állami területen lévő lak­tanyák nem a közös monarchiának, hanem az illető államnak képezik tulajdonát; ugy, hogy a Magyarország területén lévő állami kaszárnyák Magyarország állami tulajdonát képezik és vi­szont ; és e laktanyák a katonaságnak csak hasz­nálatában állanak; de a mikor a katonák hasz­nálatukkal felhagynak, nem adnak túl rajta a közös költségvetés javára, hanem átszolgáltatják, ugy miként ez már több várral is történt, — Magyarország pénzügy ministerének, tehát a ma­gyar állami kincstárnak. Méltóztassanak már most meggondolni, vájjon a t. képviselő ur által ajánlott fogalmazásból nem keletkezik-e compli­catió és vájjon ez nem fogja-e a gyakorlatban kifejlődött elvet megdönteni? Ezen aggodalmaimnál fogva nem fogadhatom el a módosítványt. A mi a vegyes bizottságok definitióját illeti, nincs ellene elvi ellenvetésem; mert a praxis egész­ben véve ép ugy fejlődött ki, mint a hogy Pulszky t. képviselő ur módosítványa szól. — Csak azt a megjegyzést vagyok bátor tenni, hogy a bizottság kebelében, a hol én magam, mint előadó is, fel­vetettem azt a kérdést, nem volna-e itt helye a vegyes bizottságok összeállítása iránti részletes intézkedésnek, azt a meggyőző választ kaptam, hogy bizonyos esetekben igen nagy nehézséget okozna, ha kimondanók, hogy a vegyes bizott­ságokban egyenlő számmal legyenek katonai ki­küldöttek a polgári kiküldöttekkel; mert a katona­ság a dolog természeténél fogva legtöbb esetben beéri azzal, hogy egy tag által képviseltesse a katonaság érdekeit. És ha elfogadnók azon módo­sítványt, mely szerint a katonai és polgári egyé­neknek egyenlő számúaknak kell lenniök, esetleg felesleges költségeket okoznánk, a mennyiben ily bizottságok tartása alkalmával napidíjak és úti­költségek szoktak fizettetni. De megjegyzem még azon felül, hogy a vegyes bizottságok ugy, a hogy a véderő-bizottságok a törvényjavaslatot átalakí­tották, sohasem határoznak végérvényesen, hanem csak véleményt mondanak, s igy, ha csak egy katonai személy van is jelen, az teljesen képes a katonai érdekeket képviselni. Tekintettel tehát kivált a mostani gyakorlatra, nem tartom okve­tetlenül szükségesnek a vegyes bizottságok defi­nitióját. A mi Joannovics t. képviselő ur módosít­ványát illeti, bátor vagyok kijelenteni, hogy tel­jesen egy nézetben vagyok vele, olyannyira, jhogy én voltam az, a ki a „férhely" szó ellen kifogást tettem a bizottságban s helyette két­három más szót is ajánlottam. De ott ellenem egy nagy tekintélyre, az akadémiára történt hivat­kozás, mint a mely a honvédség megállapított szótárát átvizsgálta, és jóváhagyta, ugy hogy a „férhely" az akadémia jóváhagyásával egy év­tizeden át polgárjogot nyert szó. Mind a mellett azonban részemről ezen módosítványhoz, mely a magyar nyelv szellemének megfelel, hozzájáru­lok. (Tetszés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyez­ve, az 5. §. feletti vitát berekesztettnek nyilvá­nítom. Az a) pont ellen és az utolsó előtti bekez­dés ellen adattak be módosítványok. A §. többi részei ellen nem tétetett észrevétel s igy azt elfo­gadottnak nyilvánítom. Fel fognak olvastatni az a) pontra beadott módosítványok. Baross Gábor jegyző (olvassa Pulszky Ágostnak az a) ponthoz tett rnődosítványát és Mocsdry Lajos jobbítványát). Elnök: A kik az 5. §. a) pontját a véd­l erő bizottság szövegezése szerint elfogadják, mél­tóztassanak felállam. (Megtörténik) A többség elfo­gadta és ezzel a módosítvány és az almódosít­vány elesett. Következik a szavazás az utolsó előtti bekezdésre. Baross Gábor jegyző (olvassa, Pulszky Ágost rnődosítványát az utolsó előtti bekezdéshez). Elnök: Kérem azon képviselő urakat, a kik az utolsó előtti bekezdést az eredeti szöveg sze­rint elfogadják, méltóztassanak felállani. (M< g­történik.) A többség nem fogadta el. E szerint az utolsó előtti bekezdés Pulszky Ágost képviselő ur módosítványáva! elfogadtatott. — Következik Joannovics képviselő ur módosítványa. Baross Gábor jegyző (olvassa Joannovics György rnődosítványát). Elnök: Méltóztatnak elfogadni Joannovics képviselő ur rnődosítványát? (Elfogadjuk!) Elfo­gadtatott. E szerint az 5. §. elfogadtatott Pulszky képviselő urnák az utolsó előtti bekezdéshez tett módosítványával és Joannovics képviselő ur módo­sítványával. Baross Gábor jegyző (olvassa a 6. %-t). Mocsáry Lajos: A 6. §-ban fordul elő először, hogy a közös hadügyminister egyeíértő­íeg intézkedik a honvédelmi minisíerrel, neve­zetesen a laktanyák és fióklaktanyák végleges elhatározásánál. Bátor voltam már az általános vitában kifejteni, hogy az elhelyezési és élelme­zési kérdésekben Magyarországon az intézkedést csak a magyar honvédelmi minister által tartom megengedhetőnek. — A közös hadügyministernek közbenjárását, vagy mint mondják, egyetértésének kikérését egyáltalában nem tartom megengedhető­nek. Azt hallottam az általános vitában, hogy egé­szen más dolog az elhelyezés és más a beszállá­solás; mellőzve azt, hogy részemről teljesen önké­4*

Next

/
Thumbnails
Contents