Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-157
330 157. országos ülés október SÍ. 1879. lag tisztán területi jelleggel bir, a mely felelősségi viszonyban ez országgyűléshez nem áll, a mely egyedül és kizárólag ellenőrző orgánuma a felségjogok gyakorlatának az egész magyar államban. Harmadszor ebből elutasíthatlanul következik az, hogy a mennyiben az 1868: XXX. t.-ez.-ben a végrehajtás a honosságra és honpolgárságra nézve fenn van tartva, a magyar állam egyik országának ezen végrehajtás fenntartása nem foglalhat magában oly új, az egész magyar államot illető uralmi jog adományozását a területi hatóságoknak, a mely új jogot, a mint ezt, reméllem, a horvát képviselő urak megelégedésére is ki fogom mutatni, következményében azon hatóságokat, területi jellemökből, melynek fenntartására ők oly nagy súlyt helyeznek, egészen kivetkezteti; hanem a végrehajtás kifejezés az 1868: XXX. t.-cz. alapelvei szerint értendő csakis oly végrehajtási cselekvényekre, melyet ama hatóságok, területi hatalmukkal, területi közjogi jellegök teljes megóvásával végezhetőek. Ha ezeket a szempoutokat, t. ház, a melyek elutasíthatkmul következnek és a melyek alkotmányunk alapelveit képezik és az 1868: XXX. t.-cz,-ben le vannak rakva, alkalmazzuk a kormány javaslatára, a mely jeleideg a kisebbségi vélemény, mit fogunk találni? A kormányjavaslata megadja a horvátországi bánnak és a vég vidéki országos hatóságnak azon jogot, hogy a magyar állampolgárságot adományozhassa. Megadja tehát egy, az egész magyar államot megillető felségjognak gyakorlását ezeu tisztán területi hatóságoknak ; megadja pedig ellenére alkotmányunk azon alapelvének, hogy uralmi jogot ezen országgyűlés ellenőrzése nélkül senki nem gyakorolhat; megadja oly hatóságoknak, melyek ezen országgyűléssel semmiféle közjogi viszonyban nem állanak, ellenőrzése alá sem azelőtt nem tartoztak, sem ma nem tartoznak, sem a t. horvát képviselő urak kívánsága szerint a jövőben sem fognak tartozni. Ennélfogva én azt hiszem, t. ház, hogy ez határozottan beleütközik az 1868: XXX. t. ez. alapelveibe, mert ezen törvényezikk szerint a horvát bán méltósága igaz, Horvát - Szlavónországok területén legmagasabb, de mégis tisztán területi hatósággá nyilvánítja. A horvát bán nem felelős ennek az országgyűlésnek, csak a horvát országgyűlésnek. Állásának elérése, vagy elvesztésére ennek az országgyűlésnek semmi befolyása, csak a horvát országgyűlésnek. Csak a horvát országgyűlés van hivatva a horvát bán minden egyes actusait ellenőrizni, csak a horvát országgyűlés van hivatva a bán felett bíráskodni. Most mondják meg önök, t. uraim, Horvátországból, ha önök helyeslik azt, hogy a horvát bán területi jellegéből kivetkeztessék és az egész magyar államot illető felségi jog gyakorlójává tétessék: akarják-e elfogadni ennek szükségszerű következményét? akarják-e elfogadni azt, hogy a horvát bán közvetlen felelőssége ezen országgyűlés előtt megállapittassék ? Akarják-e elfogadni azt, hogy ennélfogva a horvát bán állásának elérésére ezen országgyűlés politikai magatartása közvetlen döntő hatással legyen? Akarják-e annak consequentiáját vonni, hogy a horvát bán ezen jog gyakorlatában álló tetteinek közvetlen ellenőrzésére ezen országgyűlés legyen hivatva, ily tettek miatt ezen országgyűlés bíráskodjék fölötte ? Ez kivetkőztetése volna a horvát bánnak területi jellegéből, összes közjogi állásából. Ha ezt nem akarják, akkor nem akarhatják azon alkotmányellenes másik dolgot sem, hogy egy felségjogot, egy az egész magyar államot illető felségjogot ugy gyakoroljon, hogy azért ne legyen felelős senkinek, különösen alkotmányunk alapelvei szerint ezen országgyűlésnek, a mely minden felségjog gyakorlását ellenőrzi, absolute felelős ne legyen. Ebből a dilemmából nincs menekülés azon magyarázat szerint, a melyet a 30. t. ez. 10. §-naka kormány javaslata ad. Itt csodálnom kell, t. ház, hogy a kormány törvényjavaslata még a határőrvidéki hatóságot is fel akarja ruházni evvel a joggal. Itt egy olyan tisztán területi jellegű, egy oly hatósággal van dolgunk, a mely alkotmányunk keretén teljesen kívül áll. Az egészen ideiglenes jellegű és téved az igen t. ministere]nők, midőn azt hisz 1 ", bog}" azon országos hatóság egy általa világosan nem idézett törvény czikkben bennfoglalta tik. Én jól ismerem azon törvényezikkeket, melyekre a ministerelnök ezé] ózni méltóztatott. Ebben a házban a törvényezikk megalkotásánál magam voltam az előadó. Azok nem egyebek, mint az 1873. évi XXVII. és XXVIII. t. cz.-kek. De a t. ministerelnök ur szem elől téveszti, hogy ezen törvényczikkek a volt határőrvidék csak azon részeire vonatkoznak, a melyek már tökéletesen polgárosittattak; azon részeire, a melyek a polgári kapcsolatba még bele nem olvasztottak, ezen törvén yczikkek egyáltalán nem terjednek ki. Azon okokhoz tehát, melyeknél fogva én közjogi lehetetlenségnek tartom, hogy egy, az egész magyar államot illető felségjogot a horvát bán gyakorolhasson, a határőrvidék területi hatóságára nézve — még azon további ok is hozzájárul, hogy azon hatóság tisztán ideiglenes jellegű, hogy felelősség nélküli, hoiy alkotmányunkba belleillesztve nincs; ennélfogva azon alaptételhez minden körülmények köztt ragaszkodnunk kell, hogy az egész magyar államot illető felségjognak felelőtlen gyakorlása rá ne ruháztassák. {Elénk helyeslés balfelöl.) Én jól tudom, t. ház, hogy ezen okoskodás ellenében a ministerelnök ur és mások is a törvény positiv szövegére hivatkoznak, hivatkoznak
