Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-156

c)Qg 158. országos ülés kozva. Csak kettőt akarok megjegyezni. A törvényjavaslat 19. §-ába lefektet egy elvet, melyet én alapjában nem akarok kifogásolni, de a melyet ugy, mint itt meg van testesítve, nemcsak szabatosnak nem, de károsnak és alkalmatlannak tartok. Az indítvány ezen elvet szabatosabban formulázni, módosítani igyekszik s egyszersmind ezen megszerzési módot, — mert ez az ötödik megszerzési mód, — miről bölcsen hallgat a törvényjavaslat, szerves kapcsolatba hozza az állampolgárság megszerzésének egyéb módjával. Ezen egy szempont mutatja már, hogy ezek együttesen, egymásra való hatásuk szempontjából tárgyalandók s ezen okból kérem a t. mim'sterelnök urat, hogy ha egyáltalában figyelemre méltóknak tartja azon érdemleges indítványokat, melyek egymással összefüggésben előadattak, méltóztassék abba beleegyezni, hogy azok a §§-ok, melyekre ezen indítvány vonatkozik, t. i. a 3., 4., 5. és 19. §§. most ne tárgyaltassanak, hanem tárgyaltassanak akkor, ha ezen indítvány raeghányása, megvizsgálása után a bizottság jelentést tesz : mit tart elfogadhatónak azon szerkezeti és érdemleges javítások közöl, melyeket Hoffmann t. képviselő ur javaslatba hozott. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen értelemben elfogadni Molnár Aladár képviselőtársam indítványát. (Helyeslés balfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Csupán azért szólalok fel, mert az imént ugy ellenem, mint az igazságögyminister ellen az hozatott fel, hogy a dolgot érdemlegesen nem vitattuk meg. Nem vitattuk meg, t. ház, azért, mert mindenekelőtt a fölött kell tisztába jönni, a karja-e a ház a törvényjavaslat tárgyalását a raódosítvány vitatása nélkül elhalasztani, vagy sem? mert az indítvány nem ugy tétetett, hogy a. módosítvány elvei megvitattatván, ha szükséges, szerkesztés végett utasíttassák a bízottsághoz; hanem ugy tétetett, hogy az megvitatás előtt azonnal utasítandó a bizottsághoz. Ekként a dolog érdemét illetőleg szólani, ily indítványnyal szemben, nem tarthattuk szükségesnek. Én, tiszt. ház azt hiszem, hogy a miket a t. képviselő ur i Imondott, azok nem ellenkeznek azokkal, a miket én mondottam, mert én is épen azt mondottam, hogy lehet indítvány, mely bizottsághoz utasítandó és lehet indítvány, mely nem utasítandó oda, midőn megtétetik, hanem akkor, midőn az abban foglalt eszmék iránt nyilatkozatok történtek ugy, hogy a bizottság bizonyos tájékozottsággal bírjon e tekinte ben. Ezen szempontból tartottam és tartom most is ezen indítványt a bizottsághoz nem utasítandónak. De most mégis egy kérdést intézek a tisztelt képviselő úrhoz: ugy érti-e ezen bizottsághoz utasítást , hogy a törvényjavaslat további szakaszainak tárgyalása szűnjék meg? (Közbeszólások bal/elől: Nem!) vagy pedig ugy, október 80. 1879. hogy a törvényjavaslat tovább tárgyaltassék ? (Közbeszólások balfelöl: Igen!) A szabályok megengedik, hogy tovább tárgyaltassék. Azon föltevésben tehát, hogy a t. képviselő urak nem fogják ennek folytán minden egyes §-nál mondani, hogy ezt sem lehet tárgyalni, mig a niódosítványról nem referált a bizottság s a visszautasítás csak a megjelölt négy szakaszra vonatkozik, magam reáállok. hogy az indítvány elfogadtassák. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: A tisztelt ház tehát méltóztatik elfogadni Molnár Aladár képviselő ur indítványát, mely szerint a 3., 4., 5, és 19. §§-ok Hoffmann Pál és Dárday képviselő urak erre vonatkozó indítványaikkal együtt a bizottsághoz utasittatnak. (Elfogadjuk!) E szerint következnék a 6. §. Baross Gábor jegyző' (olvassa a 6. §-t). Gr. Apponyi Albert: T. ház! Én ezen szakaszra nézve egy kérést vagyok bátor intézni a t. házhoz és csak azon esetre, ha ezen kérésemhez hozzájárulni nem méltóztatnának, lennék bátor módosítványomat előterjeszteni. Kérésem pedig oda irányul, hogy ezen szakasz tárgyalása hagyassék függőben a 17. §. tárgyalásáig, illetőleg azzal együttesen tárgyaltassék. Oka ezen kérésemnek igen világos: a 6. §. czélzást foglal magában egy elvi fontosságú intézkedésére a törvénynek, mely azonban csak a 17. §-ban nyer kifejezést és mely szerint a honosításnak egy új, közjogunkban eddig ismeretlen neme, a fejedelmi kegy utján hozatik be. Én czékzerűnek tartom, hogy ezen elvi kérdés felett, a melyre határozott nézetem van és a mely iránt indítványt is fogok tenni, a 17. §. érdemleges tárgyalásánál folyjon a vita; ha ehhez a t. ház hozzájárulni kegyeskedik, a 6. §. a 17. §. tárgyalásáig függőben tartatnék. Erre kérem mindenekelőtt a t. ház határozatát. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Én azt hiszem, hogy meg is lehetne a dolgot fordítani s miután a 6. §. említi a 17. §-t, méltóztassék a t. ház elhatározni, hogy olvastassák fel most a 17. §. is és tárgyaltassék a 6. §-szal együtt. (Helyeslés.) Baross Gábor jegyző (olvassa a 17. %-t). Gr. Apponyi Albert: Tiszt, ház! Miután elhatározni méltóztatott a t. háznak, hogy érdemlegesen akarja tárgyalni e két szakaszt, bátor vagyok módosítványomat mindkét szakaszra nézve, mely ugyanazon elvnek ad kifejezést, benyújtani. A 17. §. azt a határozatot tartalmazza, hogy a haza körül szerzett rendkívüli érdemekre való tekintettel, a ministerium javaslatba hozhatja ő Felségének a honosság megadását kir. oklevél által, bizonyos, a törvényben különben fentartott feltételek teljesítése nélkül. Én itt szakítást látok közjogunk traditióival, még pedig jó traditióival, minden elvi okokból