Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-155
155. országos ülés „Utasítsa a t. ház a törvényjavaslatot a jogügyi bizottsághoz a végett, hogy annak szövegét gondos revisió alá vegye és ennek nyomán szabatosabb és rövidebb szerkezetet állapítson meg és mutasson be." Ez indítványnak elfogadása folytán nem sok időveszteség állana be. A jogügyi bizottság némi iparkodással, néhány nap alatt elvégezhetné e munkálatot és a t. ház, talán már a jövő héten azon helyzetben lenne, hogy a törvényjavaslatot tárgyalhassad Én azt hiszem, hogy kivétel nélkül a háznak minden tagja, a háznak bármely részén ül, abban kezet foghat egymással, hogy adjuk meg a törvényeknek, melyek e házból kikerülnek, a lehető tökélyt, s ne engedjük, hogy a törvény méltósága szenvedjen a kifejezés gyarlősága folytán. Adjunk a törvénynek oly szerkezetet, mely a törvény méltósága és erejének megfelel. Ha korunk legnagyobb juristája a törvényről azt mondotta, hogy a törvény absolut hatalommal felruházott szószerkezet; akkor legyen ezen szószerkezet a lehető legtökéletesebb, szóljon a legfőbb hatalom, midőn szól, azon szavakkal, melyeket a fennálló viszonyok és tudomány s a concrét irodalom színvonala megkíván. Ez indítványomat nem ellenzéki szempontból, de tisztán azon, e tárgyban mindnyájunknál uralkodó szempontból teszem, hogy e törvényjavaslat nyerhesse meg azon formát, mely annak sikeres keresztülvitelére nélkülözhetetlen. Ajánlom javaslatom elfogadását {Helyeslés balfelöl) B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa Hoffmann Pál indítványát). Scitovszky János: T. ház! A jónak ellensége levén a jobb, mi, kik a bizottságban az ellenzék egy árnyalatát képviseltük, azon meggyőződés által voltunk áthatva, hogy e törvényjavaslaton úgy stylaris, mint elvi és lényegi kérdésekben javítani lehet s azért bocsátkoztunk annak tárgyalásába, mert tudtuk, hogy ezzel egy oly szükségnek felelünk meg, melyet mindenki elismer. Akkor, midőn e törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedését óhajtottuk, nem is tudtuk azt másként magunk előtt indokolni, mint azzal, hogy javítunk azon annyiban, a mennyiban lehetséges és lényegben megtisztul tan iparkodunk a javaslatot a ház elé hozni, olykép javítván rajta, hogy legalább olyan alakban kerülhessen a ház elé, hogy változatlanul törvényerőre emelkedhessek. Mi az imént előadott indítványban álláspontunktól lényeges eltérést nem látunk s ezért, igen szívesen járulunk Hoffmann képviselőtársam indítványához; mert a bizottságban elfoglalt álláspontuak oda irányult, hogy elvi kérdésekre fordítottak figyelmünket s igy nem törődhettünk sokat a stylaris módosításokkal, mert attól kellé tartanunk, hogy a bizottság figyelmét ezekkel igénybe véve s ezek által lényeges eltéoktóber 2i». 1879. 275 rést idézvén fel, keresztülvinni nem sikerülend elveinket, a mi egy tekintetben sikerült; számos kérdésben azonban nem és igy kisebbségi véleményünkbe foglaltuk azon elvi kérdéseket, a melyek minket a többség álláspontjától elválasztottak. Ezeknek indokolásától, a mennyiben azok a kisebbség véleményében és Szederkényi Nándor t. képviselőtársam beszédében bővebben érintetnek, elállva, én a párt nevében kijelentem, hogy ezen indítványhoz hozzájárulok. {Helyeslés balfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: Szemben az itt elmondottakkal, nem ugyan párt nevében, hanem a magam nevében leszek bátor nézetemet elmondani. Mindenekelőtt Hoffmann képviselő urnak előadására kívánok egy pár megjegyzést tenni. A t. képviselő ur hibáztatja a bizottságok Összeállítását, hibáztatja ez alkalommal főleg azért, mert mint mondja, azokból oly férfiak, a kik sem a kormánypárthoz, sem valamely szervezett ellenzéki párthoz nem tartoznak, kihagyattak. Én nem akarom most vitatni, hogy mennyiben szükséges minden egyes töredékre refleetálni; de egyre nézve felelhetek s ez az: hogy épen ebben a bizottságban nemcsak a szervezett ellenzéki pártok közül, hanem azon jeles férfiak közül is, a kik ma egy párthoz sem tartoznak, volt tagja a szóban levő bizottságnak. Ezen bizottságra nézve tehát az ellenvetés ezen szempontból sem helyes. A mi a t. képviselő urnak azon vádját illeti, hogy a bizottság e törvényjavaslatra nem fordított elég időt és ezt indokolhatni hiszi a bizottság előterjesztéséből, méltóztassék megengedni: a bizottság igen lelkiismeretesen több napon keresztül tárgyalta a javaslatot és a képviselő úrral szemben hivatkozom a bizottság minden tagjának loyalitására, senki sem lesz, ki azt mondhatná, hogy bármely részről is úgy lettek volna sürgetve a tárgyalások, hogy bárminemű észrevételek megtételében bárki is akadályozva lehetett volna. (Igaz /) A t. képviselő ur hibáztatja és ezen hibát kívánja pótoltatni, hogy e törvényjavaslat nem utasíttatott a jogügyi bizottsághoz. Hogy ezen törvény megalkotásánál, a jogügyi téren kivált szakértőkre is okvetetlenül szükség van, azt tudom, tudtam s érzem; de méltóztassék a bizottság tagjainak névsorát megnézni, azt hiszem, hogy még e tekintetben sem lehet kifogást tenni, mert ott általánosan elismert szakférfiak is voltak. A jogügyi bizottsághoz e törvényjavaslatot utasítani nem lehetett, nézetem szerint legalább, azért, mert a jogügyi bizottság oly ügyekkel van hivatva foglalkozni, a melyek a magyar korona összes területére nem egyformán terjesztendők ki és, mert itt oly törvényről vau szó, a
