Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-149

149. országos Blés Nem lehet helyeselni azt sem, hogy a véderőre vonatkozó törvény két külön kategóriába soroztassék, még pedig olyformán, hogy az egyik rövid idő múlva lesz benyújtható, a másik pedig azon ködös távolban levő javaslatok közé tartozik, melyekkel a kormány tüzetesen foglalkozik és a melyek nem nagyon hosszú idő múlva fognak benyujtatni. ügy látom, a minister ur szétválasztja a létszám érvényének meghosszabbítását azon reformoktól, melyek a véderő tekintetében szükségesek. Én ezen szétválasztást természetellenesnek és helytelennek tartom és csak abból tartom megmagyarázhatónak, liogy a t. kor • mány a reformokra nézve nem lévén képes megállapodni, külön terjeszti elő azt, a mit sürgősnek tart, tudniillik a létszám meghosszabbítására szólót. És épen az kétségtelenül egyik mulasztása a kormánynak. A mi még a további észrevételeket illeti, azaz, hogy itt ugy értettem nagyfontosságú törvényjavaslatok, pl. a magyar állampolgári jog megszerzésének és cíenyésztének szabályozásáról szóló törvényjavaslat, fognak benyujtatni. Egeknek, különösen az utóbbinak — ha jól értettem a ministerelnök urat — rögtönös tárgyalása fog kívántatni a nélkül, hogy ezen nagyfontosságú ügyben a törvényjavaslat előzetesen közzététetaék a közvélemény előtt és azon szakerőknek, melyek az országban, de nem ezen házban vannak, alkalom nyújtatnék a javaslat fölött nyilatkozni, pedig az ilyen törvényjavaslatok épen olyanok, hogy a mennyire mélyen érezzük azok megalkotásának szükségét, oly mélyen érezzük — a múlton okulva — annak is szükségét, hogy azok először a szakértő közvélemény által a maguk részleteiben tüzetesen meghányassanak. (Helyeslés halfelöl) A ministerelnök ur egész előterjesztését én abban foglalom össze, hogy ámbár a javaslatoknak meglehetős nagy sorozatával állunk szemben: a végeredmény mégis az, hogy kivéve azon, már a múlt ülésszakról maradt két zárszámadási jelentést, különben a kormány semmivel sincs készen, még azokkal sincs készen, a melyekkel tudjuk, hogy azokra nem szabad az országgyűlést kényszerhelyzetbe hozni. — Es miután ezeknek el kell intéztetni ezen év végéig : legalább annyit megvártunk volna, hogy az ívj ülésszak megnyitásának első napján a kormány kész törvényjavaslatokat terjeszszen elő. .(Helyeslés a baloldalon.) Ez az, a mit mondani akartam; különben pedig részint a bizottságokra vonatkozó indítványát a ministerelnök urnak, melyet, gondolom, külön fog előterjeszteni és a mely külön fog tárgyaltatni, részint a többi pontokra nézve, különösen azokra, hogy ezen oldal mit tart ezen ülésszakban sürgősen felveendőnek: fenntartom KÉPVH. NAPLÓ 1878 — 81. VII. KÖTET. október 8. 187». *I5 jogomat és mindnyájunk jogát, hogy ez iránt nyilatkozhassunk. (Helyeslés balfelb'l.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! csak egy-két igen rövid megjegyzést akarok tenni. Első megjegyzésem az, hogy a védtörvény iránti intézkedések elkülönítése semmi körülmények között nem nevezhető természetellenesnek, mert ezen intézkedéseket az 1868-iki törvény különítette el, meghatározott időponthoz kötvén egy részüknek érvényét, és nem kötvén meghatározott időponthoz a többinek érvényét. Ezen megkülönböztetés tehát magában az 1868-ki törvényben rejlik. A mi a másikat illeti, legyen nyugodt a t. képviselő ur, épen azon törvények, melyeknek érvénye az év végéig a törvényhozás által meghosszabbítandó, készen vannak. De én azt gondoltam, hogy azon képviselő arak legalább, kik a mostani közjogi alapon állanak, nem fogják a kormánynak rósz néven venni azt, hogy követni akarja azon ez ideig rendszerint követett praxist, hogy bizonyos, a monarchia két államában eg}

7

aránt meghozható törvények ugyanazon napon nyújtatnak be. A másik rész törvényhozása pedig, úgy tudom, csak a mai napon nyílik meg. Ebben is lelhet tehát a képviselő ur magyarázatot. Es végül meg kívánom jegyezni, hogy az iráni, hogy a ház minő sorrendben tárgyalja a törvényjavaslatokat, ma nem tehettem, nem is akartam tenni indítványt. A törvényjavaslatok különböző természetűek levén, azoknak előkészítése az e czélból megválasztott bizottságok által megtörténhetik, s ha azt akarjuk, hogy a munka folytonos legyen, meg is kell hogy történjék egyidejűleg. Azután, hogy melyiket akarja először tárgyalni a ház, ez iránt, úgy mint eddig, ezentúl is akkor fog a ház határozhatni, midőn a bizottsági jelentések előterjesztetnek. Ezeket még megjegyezvén, kérem, méltóztassanak most jelentésemet tudomásul venni s ha majd a bizottságok iránti indítványok is megtétettek, az iránt határozni s talán egyelőre is, vagy ha tetszik, majd akkor, kimondani azt, hogy a bizottságok alakuljanak meg és az illető tárczaministerekkel egyetértőleg, saját munkálkodás! idejüket állapítsák meg, úgy, hogyha ugyan a t. ház elhatározza is, hogy 10—12 napig ülést nem tart, midőn a ház ismét összejön, legalább már némely ügyekre nézve legyenek tárgyalható jelentések. [Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a ministerelnök ur előterjesztését tudomásul venni? (Tudomásul veszszülcf) Senki nem szólván ellene, a. ministerelnök úr előterjesztése tudomásul vétetik. 88