Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-142

148. országos ülés június 7.1879. Jg5 iásáról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Baross Gábor jegyző (olvassa). Elnök: Felkérem azon képviselő urakat, a kik a kisbirtokosok orsz. földhitelintézetéről szóló törvényjavaslatot az imént felolvasott szövegben elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház elfogadja. A törvényjavaslat e szerint végleg el lévén fogadva, a főrendekhez fog átküldetni tárgyalás és ezives hozzájárulás végett. Hogy ez mielőbb megtörténhessék, és az igazoló-bizottság Kaezvinszky Ede képviselő választási jegyzőkönyvét még ma tárgyalás alá vehesse, a jegyzőkönyvnek ezen két tárgyra vonatkozó pontja hitelesítés végett fel fog olvastatni. Baross Gábor jegyző' (olvassa). Elnök : Észrevétel nem tétetvén, a jegyzőkönyvnek ezen része hitelesíttetik. Következik a megállapított napirend szerint a mentelmi bizottság jelentése Kohonczy Gedeon ' és Üehtritz Zsigmond b. képviselő urak mentelmi | ügyében. Baross Gábor jegyző (olvassa a mentelmi bizottság véleményét) : A bizottság azon véleményét terjeszti a képviselőház elé elfogadás végett, hogy Rohonczy Gedeon és báró Üehtritz Zsigmond orsz. képviselők mentelmi jogaiknak fel nem függesztése mellett, a budapesti kir. törvényszék által — kihallgatíatásuk, illetőleg vizsgálat alá helyeztetésük iránt — kért engedély meg ne adassék. Végül felemlítendőnek tartja a bizottság, hogy Kiss Miklós volt orsz. képviselő mentelmi jogának fel- vagy fel nem függesztése felett véleményét a képviselőház elé azért nem terjesztette, mert Kis Miklós országos képviselő állásáról időközben leköszönt. Teleszky István : T. ház! Részemről a mentelmi bizottság jelentését nem fogadhatom el és bátor leszek röviden a t. ház előtt ezt indokolni. A mentelmi bizottság b. Üehtritz Zsigmond és Rohonczy Gedeon képviselő urak kiadatását a következő okokból véli megtagadandónak : 1. mert „a tényállás és a bizottsággal közlött iratok áttekintése után, a párbaj bűntettének tényálladékát megállapítva nem látja, és ennek megállapítása — a bűntény természeténél fogva — nagy nehézségekkel járna." Ezen indokolás ellenében bátor vagyok csak felolvasni a jelentésnek a tény állására vonatkozó adatait, a hol az mondatik, hogy „báró Duka Péter kihallgatása folyamán előadta, hogy párbajt vívott és megsebesült, azonban a párbaj többi részeire vonatkozó fölvilágosítást határozottan megtagadta. Nóvák Antal m. kir. honvédtörzsorvos előadta, hogy "ő a Rohonczy Gedeon EÉPYH. NAPLÓ. 1878—81. VII. KÖTET. és báró Duka Péter között vívott párbajnál mint orvos közreműködött, tanuként báró Üehtritz Zsigmond, gr. Teleki Domokos és Kiss Miklós szerepeltek." Én azt gondolom, t. ház, hogy a mentelmi bizottság által előadott ezen tényállás nincs összhangban azon további deductióval, hogy a párbaj tárgyi tényálladékát nem látja megállapítva. Egyébiránt szerény véleményem szerint, a párbaj tárgyi tényálladékának megállapítása sem a t. mentelmi bizottságnak, sem a háznak hatásköréhez nem tartozik, hanem arra illetékes bíróságok vannak hiratva. Ezt tehát én részemről a mentelmi jog fel nem függesztésének indokául el nem fogadhatom. Második indokolásul szerepel az, hogy a bizottság véleménye szerint „a párbaj bűntettének büntethetősége — a már szentesített, de még életbe nem léptetett büntető-törvénynek életbe léptéig — vita tárgyát képezheti." Ha a t. mentelmi bizottság ez alatt azt érti, hogy vitatkozni mindenen lehet, akkor én ezt elfogadom, (Derültség) hanem hogy a büntető törvénykönyv életbelépte előtt constans és kivétel nélküli gyakorlatunk a párbajt mint ilyent büntette, midőn az a bíróság elé került, és a tárgyi és anyagi tényálladék megállapittaíott, azt gondolom, elvitatni nem lehet. Egyébiránt ennek illetékes fóruma majd a törvényszék fog lenni. Harmadik és utolsó indok ez : „Minthogy végre a képviselőház hasonló esetekben rendszerint az illető országos képviselők mentelmi jogaiknak felfüggesztését megtagadta." Én nem tudom, t. ház, hogy azt lehet-e mondani, hogy rendszerint megtagadtatott a képviselőház által az ilyen esetekben a kiadatás, de gondolom, hogy egyik mentelmi ügyből. melynek különböző nuanceai lehetnek, a másik mentelmi ügyre praecedens következtetést vonni nem lehet. Én részemről nagyon tudom, hogy minő ür van a párbajt illetőleg a társadalmi és állami felfogás között; de nem gondolnám, hogy a képviselőház méltóságával összeegyeztethető lenne az, hogy midőn a párbaj az állam törvényei szerint büntetendő cselekményt képez, és midőn semmi olyan körülmény fenn nem forog, melyből a háznak eminens privilégiumát, a meDtelmi jogot meg kell bírálni, hogy t. i. jogtalan zaklatás esete forog-e fenn: akkor én részemről tartozom egyéni meggyőződésemnek azzal, hogy ezen rövid indokolás után kijelentsem, hogy a mentelmi bizottság jelentését el nem fogadom, hanem annak ellenében a következő elíenindítványt vagyok bátor benyújtani: „Határozza el a ház, hogy Rohonczy Gedeon és b, Üehtritz Zsigmond képviselők mentelmi jogának felfüggesztése mellett, a budapesti királyi törvényszék altul kihallgatásuk, illetőleg vizsä4