Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-141

141. országos ülés j»nius 6. 1879. 179 nös súlyt fektetek arra, hogy tulajdonképen hitel tekintetében nem is lehet beszélni arról, hogy mi a kisbirtok, és mi a nagy birtok. Ha azt mondjuk, nogy kisbirtok az, a mely 5-től 100 holdig terjed, a mi a theoriában van elfogadva, akkor legalább némileg megismerhetjük a minőségét és mennyiségét a kisbirtoknak, de midőn itt azt mondjuk, hogy kölcsön adatik 300 írttól 6000 írtig, az által épen nincs biztosítva, hogy tulajdonképen kisbirtokos, vagy nem kisbirtokos kapja-e azon hitelt, és hogy milyen soliditás mellett. E tekintetben tehát már magában az alapszabály tervezetben nem helyesen megválasztottnak tartom a hitelösszeg korlátozását; nem jelentetvén, hogy mi tulajdonképen a kisbirtok. És ezért is, de különösen üzleti szempontból szükségesnek tartom azt, hogy az alapszabályokban biztosittass ék ez, és ne törvényben örökittessék meg. (Helyeslés jobbfeWl.) Az élet fogja bebizonyítani, hogy menynyiben fogja a kisbirtok hitelérdeke kívánni ezen korlát megtartását. Ezek azok, miket itt tekinkintetbe kell venni. Különben itt többször lett hangsúlyozva egy dolog, mire reflectálnom kell, és ez a nagy földhitelintézettel való verseny. Itt minden oldalról legmélyebb elismeréssel lön kiemelve a földhitelintézet érdeme, de egyszersmind hangsúlyozva annak ereje is. (Helyeslés.) No, már egy kifejlett, európailäg elismert, consolidált intézettel szemben miként lehet egy újonnan alakuló és önök által ott (a bafaözépre mutatva) annyira degradált intézet versenyétől tartani, azt én megvallom, nem vagyok képes megérteni. (Elénk helyeslés jobbfelöl és a szélső balon.) Elnök : Szólásra senki sem lévén feljegyezve, felteszem a kérdést: Méltóztatik-e a t. ház a beadott indítványt elfogadni? Szavazás előtt még egyszer fel íog olvastatni az indítvány. Molnár Aladár jegyző' (olvassa az indítványt). Elnök: Fölkérem azokat, kik az imént felolvasott indítványt elfogadják, méltóztassanak felállam. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el az indítványt. Baross Gábor jegyző (olvassa a 3., 4., 5. és 6. %%-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa, a 7. §-/). Hegedűs Sándor előadó: T. ház! Itt nyomdahibából kimaradt egy szó a második sorban, t. i. a „jóváhagyás" szó elébe „előleges" szó teendő. Kérem, méltóztassék ezen módosítást elfogadni. Gaál Jenő: T. ház! A 7. §. azon jogot adja a kotmánynak, hogy az alakuló közgyűlés egybehivása előtt, az alapszabályokon a szükséges módosításokat megtehesse. Ezen szakasz alapján tárgyalta az alapszabályokat a pénzügyi bizottság és a jogügyi bizottság és állapodott meg azon irányelvekben, a melyeknek figyelembevételével az alapszabátyok módosítandók lesznek. T. ház! Ha az emberek egyáltalában csalhatatlanságot vehetnének igénybe ; vagy valamely I intézmény fejlődésének útját előre meg lehetne I határozni, akkor más intézkedésre, mint a melyet ezen szakasz tartalmaz, talán nem lenne szükség. De midőn azt látjuk, hogy oly tervek is, a melyeket legalább alkotóik helyeseknek, tökéleteseknek tartanak, a gyakorlatban nem válnak be : akkor nem lehet valami nagy bizalmunk az olyan intézkedések iránt, a melyekért a felelősséget egész terjedelmében senki sem akarja elvállalni. Én ennélfogva ilyen körülmények köztt nagyon helyesnek tartanám egy olyan rendelkezés felvételét a törvénybe, a mely megadja a lehetőséget, hogy ha később kitűnnék, hogy ezen szervezet nem helyes, azon változtatni lehessen. Ilyen rendelkezésnek tartanám azt, hogy ha a kormánynak megadatnék a jog, miszerint ezen alapszabályok módosítását kívánhassa később is, az alakuló közgyűlés megtartása után. Ilyen intézkedés egy olyan intézetnél, mint a minő a szóban levő, a mely által az ország hitele és jó hírneve annyira érdekelve van, teljesen jogosult és más részről annyival inkább van értelme ennek, mert az alapszabály értelmében, ha az alapítók alapítványaikat visszakapják, az intézetből kilépettnek tekintendők, és igy az alapszabályok nem gondoskodnak arról, hogy később, ha az adósok száma nagyon megszaporodnék, idővel azok ne legyenek az intézet fel j tétlen urai. Később az ilyen intézkedést nagyon nehéz volna keresztül vinni a megszerzett jogokkal szemben, míg most az nehéznek nem mondható és teljesen alkalmas, hogy több oly aggodalmat oszlasson el, melyeket az előttünk fekvő szervezet keltett fel. Mindezeknél fogva ugy az intézet, mint a felelős kormányzat és a meg nem nyugtatott törvényhozók érdekében, bátor vagyok indítványozni, hogy a törvényjavaslat 7. §-a következő bekezdéssel pótoltassék: ,,Az. intézet felállítása után pedig, ha a kormány az alapszabályok valamely rendelkezésének káros voltáról meggyőződött, felhívására a közgyűlés azt módosítani tartozik, az ilyen módosítás azonban az alapítók jogait nem érinti." Bátor vagyok ezen módosítványt a t. ház becses figyelmébe ajánlani. Molnár Aladár jegyző (olvassa a módosítványt) . Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy e most beadott indítványhoz ne csak a most szó9 9,*