Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-141

\ gQ 141. országos ülés június 6. Vil% ban levő intézet szempontjából, de általában minden sociabs téren létesített és létesítendő intézet szempontjából mondjak agy pár szót. (Halljuk!) Mi lenne azon intézetből, a hol pedig egyeseknek anyagilag is hozzá kell az alapításhoz valamivel járulni, ha erro vonatkozólag felvétetnék a törvénybe: ime, te intézet, megalakultál az alapszabályok alapján, beadattak az anyagi járulékok szintén az alapszabályok alapján, de a mely perezben a kormánynak tetszik, ez alapszabályok akármelyik pontját halomra döntheti? Én azt hiszem, hogy ilyen törvényes intézkedés mellett, sem nálunk, sem másutt nem akadnának emberek egy ily intézet alapítására. Én nem tehetek róla, de az ilyen intézkedést bármely intézettel szemben — még ott is, a hol pénzről nincs szó, —• magának az egyesülési jognak szempontjából tökéletesen helytelennek kellene deelarálui. Méltóztassanak megbocsátani, ez már a második ily indítvány, a mely beadatott. Az egyik meg akarta kötni az intézetnek szabad mozoghatását, melyre pedig minden intézetnek szüksége van; a másik azt akarja kimondatni, az alapítók ellenében, hogy ti megkaphatjátok ugyan az intézetet, de arról nem lehettek biztosak, melyik napon jut eszébe a kormánynak épen olyat rendelni, a mit, ha tudtatok volna, soha sem alapítottatok volna. Ha ilyen módosítások fogadtatnának el, csakugyan igazat kellene adnom azon t. képviselő uraknak, kik azt mondják, hogy ezen intézet nem lehet életre való. De a kik azt hiszik, hogy az lehet, és akarják, hogy az legyen, ilyen, az életrevalóságot tökéletesen kizáró indítványokat, azt hiszem, elfogadni nem fognak. (Helyeslés.) Hegedűs Sándor előadó : Én saját indítványából kívánom niegezáfolni a t. képviselő urat. 0 azt mondja: „az alapítók jogait nem érintve." A közgyűlés tagjai az alapítók és az adósok. No már, ha az alapítók jogait a t. képviselő ur meg akarja őrizni, akkor ez indítványt elfogadtatni nem kívánhatja. Lielitenstem József; G-aál Jenő t. képviselőtársam szerintem helyes indítványa ellenében a t. ministerelnök ur többek köztt azt mondta, s ebben culminált ellenvetése, hogy ama ínódosítványt az egyesülési jog szempontjából nem tartja elfogadhatónak, mert az korlátozná a magán részvénytársulatok önkormányzási jogát. T. ház, ne méltóztassék ezen kérdést megítélni az általánosság szempontjából. Ha általánosságban szólunk szövetkezetekről részvénytársulatokról, magán hitelintézetekről, akkor a t. minister urnák igaza lehet. De midőn arról van szó, hogy egy országos jelleggel ellátott intézet alkottassák állami támogatás és felügyelet mellett, külön kedvezményekkel, melyek bizonyos létező törvényes intézkedések alól ki veszik az intézetet, midőn az állam a maga pénzéből bocsát rendelkezésére az intézetnek tetemes állami segélyt, akkor azt gondolom, nem jön összeütközésbe az igazságossággal és egyesületi szabadsággal azon kívánság, hogy ha esetleg az alapszabályok módosítását a kormány szükségesnek látja, annak eszközlését követelhesse. Azt mondja a t. ministerelnök ur, hogy ennek folytán, ha t. i. megszorításokat tehetne a kormány, az alapszabályokban, be fogna következni az, a mit rni állítunk, hogy az intézet nem életképes. Én azt hiszem, hogy a ki ily intézet alapításához járul, nem félhet attól, hogy a kormány kívánni fogj a az alapszabályok módosítását, mert a kormány csak akkor kívánja ezt, mikor azt szükségesnek látni fogja; és ha az intézet üzlete nem fog a közérdek szempontjából módosítást kívánni, bizonyosan nem fog a kormány sem alapszabályváltozást követelni. Minthogy tehát az indítványban nem látok oly valamit, a mi az egyesülési joggal összeütközésben vau, részemről kérem a t. házat, méltóztassék azt elfogadni; mert jelen esetben ily intézkedésre szükség van. (Helyeslés jobbfelöl.) Bujanovics Sándor: T. képviselőház! Csak a t. előadó urnák bátorkodom pár szóval válaszolni. O az indítványt magából az indítványból akarta megczáfolni, és azt mondja; minthogy ott van az indítványban, hogy az alapítók jogai nem érintetnek, az indítvány önmagát czáfolja meg. Felteszem a t. előadó úrról, hogy érti azon hozzátétel czélzatát, a hol az alapítók jogairól van szó. Ugyanis védeni akarja ezen hozzátétel az alapítók anyagi érdekeit, de nem akarja annyira kiterjeszteni az alapítók jogait, hogy az üzlet részére vonatkozó alapszabályok ne módosíttathassanak. (Felkiáltások a jobboldalon: Szavazzunk !) Csanády Sándor: T. képviselőház! Szándékom volt a beadott indítványra nézve felszólalni, azon oknál fokva, mert nem hittem, hogy legyen képviselő e házban, a ki oly kevéssé respectálja a társulati jogokat, hogy azokat a kormány önkényétől akarta végrehaj thatókká tenni. De nem szóllaltam volna fel, ha a tisztelt ministerelnök ur nem nyilatkozott volna oly szellemben, a mely szellemben nyilatkoztam volna magam is. (Derültség.) Örvendek, hogy ily szellemű nyilatkozatot hallhattam a ministerelnök úrtól. (Élénk derültség.) De okot ad felszóllalásomra Lichtenstein képviselő urnák azon nyilatkozata, melyben azt kívánta, hogy a kormány ha időközben meggyőződnék arról, hogy az alapszabályok talán nem felelnének meg a czélnak, azokat változtat-