Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-141

141. országos ülés jtrníns 6. 1879. 175 tervezet, mely ezen czél megvalósítására törekszik, én részemről addig, mig valaki ennél jobbat nem proponál, a szerintem jót elfogadom azért, mert a czélt elérai akarom. [Élénk helyeslés jobbfelöl.) Bnjanovies Sándor: T. képviselőház! csak szavaim rectificatiójára kérek pár percznyi türelmet. (Halljuk!) T. képviselőtársam Apáthy István nr akkép magyarázta felszólalásomat, hogy én a törvényjavaslatot a magam részéről elfogadom. Én, t. képviselőház, kijelentettem, hogy mert a czélt biztosítva nem látom, nem járulhatok a törvényjavaslathoz. {Ügy van! baljelöl.) Javaslatomnak positivuma, ha a t. ház megengedi, még ezen hozzátételt, hogy fektesse a kormány a súlyt a vidéken alakítandó előleg-egyletekre, részesítse bizonyos kedvezményekben, nyújtson azoknak bizonyos előlegeket, helyezze azokat törvényhatóságok ellenőrzése alá, de ne alapítson egy központi intezetet. Én ezt a részletet — be kell vallanom gyengeségemet — előadásomból kifelejtettem. Elnök: Szólásra senki nem lévén feljegyezve, az általános vitát bezárom. Szó illeti az előadó urat. (Felkiáltások: Eláll!) Hegedűs Sándor előadó: T. ház! Minthogy három különböző ellenjavaslat és egy határozati javaslat van beadva, nekem, mint előadónak kötelességem azokra reflectálni. {Halljuk!) Legelőször azonban kénytelen vagyok a pénzügyi bizottságnak és nem magamnak, tudományos reputatiója érdekében, Helfy Ignáez képviselő urnák egy megjegyzést tenni, a ki a pénzügyi bizottságnak azt a szemrehányást tette, hogy jelentésében azt merte, állítani, miszerint az a combinátió, mely itt javasoltatik, a tudomány és gyakorlati élet előtt új. 0 azt mondta, hogy könyvtárának csak egy kis részét hozta magával, s ebből akarja bebizonyítani, hogy ez állítás nem áll és könyvtárának ezen kis részéből Idézte Reifeisen, a rajnai előleg-egylet alapítójának egyik röpiratát, melyben ajánlja, hogy kisértsék meg a centrálisátiót a rajnai földhitelegyletekre nézve. Ez is tehát csak egy ajánlat egy röpiratban s ennél többet fel nem hozott; a tudomány élőit pedig egy röpirat még nem vehető oly tekintélynek, hogy ne lehessen azt mondani, hogy a tudomány e tekintetben még ilyet nem ismer. A gyakorlati élet tekintetében pedig hivatkozott egyetlen egy példára: a Rustieal Credit-Anstalt-ra, a melynek ő maga három lényegesen Különböző főtényezőjét hozta elő: az egyik az, bogy nyerészkedő intézet, a másik az, hogy zálogleveleivel némi premiumot ad s a harmadik az, hogy nem tisztán előleg-egyletek közvetítik a hitel ügyletet jelzálogkölcsön tekintetében is. E három tény eléggé bizonyítja, hogy a pénzügyi bizottság állításait a képviselő ur meg nem czáfolta. Azonban, t. ház, e tekintetben nem akarok kiterjeszkedni mindazon észrevételekre, melyek itt a javasolt és csak nagy körvonalokban vázolt intézet életképessége mellett és ellen felhozattak, mert a mely pont minden argumentatiókban, mely a javaslat ellen felhozatott, arra fektettetett, hogy a kölcsön úgyis drága lesz. Ezt senki kétségbe nem vonta és ha elfogadjuk is számítás alapjául a 12°/°-ot, melyet György Endre és Bujanovics Sándor t. képviselő urak itt felmutattak, ha ők maguk is elismerik, hogy vannak 30%-os kölcsönök s mégis azt állítják, hogy igy sem lehet a kisbirtokosokon segíteni, azt hiszem, relatív dolgot állítanak absolute, mert az nem azt teszi, hogy a kisbirtokos azonnal lábra állítható, ha 12%-os pénzt kap 30%-os helyett, hanem mindenesetre jobb hitelviszonyok közé jut, a mit még ily túlzott számítás mellett is lehet állítani; mert ha csak felét fogja fizetni a kamatlábnak, már akkor is jobb viszonyok közé jut. De különösen nagy tévedésben vannak az ellenargumentálok akkor, mikor indokolásukat folytonosan a régi alapszabály-tervezetre fektetik és igy György Endre t. képviselő ur elborzad attól, minő hatáskörük lesz az előleg-egyleteknek, melyeket húsz tag 50 kros heti betéttel alapít, s Gaál Jenő és Lichtensteín József azt állítják, hogy ezek banküzletet fognak folytatni s nem méltóztattak tekintetbe venni, hogy még az eredeti alapszabály szerint is szigorú megszorításnak vannak a központi intézet részérői alávetve, s hogy különösen a pénzügyi bizottság javaslata nagy korlátot szab e tekintetben és ugy a központi intézet, mint az előleg-egyleteknél a banküzletek csak ideiglenesen heverő pénznek értékesítésére vannak bizonyos arányig korlátozva és azt hiszem, hogy ha általában beszélünk földhitelintézetekről, ennyit legalább még a banküzletben is meg lehet azoknak engedni, mert ha ideiglenesen heverő pénzeiket nem értékesíthetik kellő biztosíték és soliditás mellett, akkor természetesen az egész kezelési költség visszaháramlik egész súlyával a földhitelre, azt teszi drágábbá, és igy a ezéltől messzebb esünk, mint ezen expedienssel. Azonban nem szándékozom e tárgyban polemizálni, csak azon három javaslatra kell még néhány megjegyzést tennem, melyek a bizottság javaslataival szemben benyujtattak

; Az egyik Gaál Jenő képviselő ur javaslata. Ő azt kívánja az általa benyújtott javaslatban: mondja ki a ház határozatilag, hogy a súly fektettessék a földhitelre és a létesítendő intézet csak lehetőleg szűk korlátok között folytasson banküzletet. Én azt hiszem, hogy a pénzügyi bizottság által elő-