Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-140

140. országos ül«':s junius S. 1879. 143 Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Méltóztassanak megengedni, hogy mindenekelőtt a t. Irányi képviselő ur által felvetett két kérdésre válaszoljak. (Halljuk!) Először is azt kérdi a t. képviselő ur, mi van czélba véve, az-e: hogy az alapszabályok tárgyaltassanak vagy nem? Azt hiszem, hogy a pénzügyi bizottság jelentésében határozottan hangsúlyozva van, hogy a bizottság nem azért nyújtja be az alapszabályokat, hogy azok ponionkint végig tárgyaltassanak, hanem azért, hogy a t. ház a tervezett intézet szervezete felől tudomást szerezhessen. Szükséges volt pedig ez alapszabályokat beterjeszteni annál inkább, mert azokban néhány oly lényeges intézkedés foglaltatik, mely a törvényjavaslatban nincs meg. így nevezetesen, hogy csak egyet említsek, a törvényjavaslatban nincs szó arról, mi legyen a kölcsönök minimuma és maximuma, mig az alapszabályokban ez meg van határozva. Ez pedig az egész tervezet lényeges sarkpontját "képezi. A pénzügyi bizottság sem tárgyalta ez alapszabályokat pontonként, nem is tett rajtok módosításokat, hanem csak bizonyos irányelveket állapított meg, melyekre nézve, mint jelentésében is megvan, kívánja, hogy midőn a kormány élni fog azon jogával, mely a törvényjavaslat 7. §-ában van említve, s az alapszabályok megerősítésére vonatkozik, azok figyelembe vétessenek. Ez volt a pénzügyi bizottság felfogása, mely nézetem szerint teljesen helyes. Azon hasonlítás, melyet a képviselő ur felhozni méltóztatott nem egészen áll, s ez intézetre nézetem szerint nem is alkalmazható. O iiffvanis hivatkozik a vasutakra. Bocsánatot kérek, a vasutaknak engedélyokmányait szokta tárgyalni és beezikkelyezni a ház, de alapszabályait nem. Mondotta továbbá a t. képviselő ur, hogy a bank alapszabályai törvénybe igtattattak. De a banknak, a bankjegyek kibocsátása által, egy oly nagy előjogot adott az állam, melyet a most szóban levő intézetnek adandó kedvezményekkel összehasonlítani épen nem lehet. De azon szempontból sem tartanám alkalmasnak az alapszabályoknak itten való tárgyalását, mert az alapszabályokhoz másoknak is van szólása. Szükséges az alapítók hozzájárulása, s azoknak az aláírás alkalmával szerzett jogai épségben tartása, a mi a törvényhozás által való tárgyalásnál figyelembe vehető nem volna. De továbbá azon szempont is figyelembe veendő, hogy az alapszabályok itteni tárgyalása által egy törvény alkottatnék, mely kell hogy állandó legyen, mig az alapszabályoknak a kormány jóváhagyásával módosíthatóknak kell lenniök, mert ha minden egyes módosításnál a törvényhozás működését vennak igénybe, ez az üzletnek ártana és nem volna gyakorlatilag alkalmazható. Ezen szempontoknál fogva arra kérem a t. házat, ne méltóztassék az alapszabályokat pontonkénti tárgyalás alá venni. A mi a második kérdést illeti, melyet a t. képviselő ur hozzám intézett, hogy vájjon mi összeköttetésben van a létesítendő intézet a fennállott hasonnemíí intézettel, bátor vagyok határozottan kijelenteni, hogy — ámbár a fennállott intézet hasonnevű ugyan, de a létesítendővel nem egészen azonos nevíí, mert az nem „országos" — a két intézet egymással semminemű összeköttetésben nincs. A létesítendő intézetet életbeléptetni feladata lesz az alapítóknak és a közgyűlésnek, mely áll az alapítókból és a záloglevél-adósokból. Ezek fogják életbeléptetni az intézetet, — mely méltóztassanak ezen nyilatkozatomat tudomásul venni — a fennállott, nem is egészen hasonnevű intézettel semmiféle összeköttetésben nincs. Ezeket a t. képviselő urnák válaszolva, bátor leszek áttárni magára a törvényjavaslatra. (Halljuk!) Hogy szükséges és kívánatos ily intézet életbeléptetése, az nemcsak e képviselőházban, hanem sok más helyen is minduntalan hangsúlyoztatott, hog3

r a kisbirtokosok az uzsorások '%, kezeiből megszabadíttassanak. Ha az életbeléptetés szüksége elismertetik: a legalkalmasabb időpontnak az életbeléptetésre a jelen időszakot tartom. Ezen véleményben vagyok azért, mert van egy millió frt erejéig menő alapítvány az intézet számára és pedig oly alapítvány, mely hogy nem pusztán a papíron levő összeg, az iránt meggyőződhetik bárki, a ki az aláírók névsorát megtekinti, minthogy a legsolidabb és a legjobb hitelnek örvendő nevek vannak aláírva, és így bizonyossággal lehet számítani az aláirt összeg befolyására. De alkalmas a jelen időpont az életbeléptetésre azért is, mert az intézetnek a kezdet nehézségeivel kell küzdenie, a jelen időpont pedig kedvező arra, hogy a záloglevelek könyebben elhelyeztethessenek. Végre alkalmas a jelen idő az életbeléptetésre nézetein szerint azért is, mert nagy érdekeltség mutatkozván az egész országban az eszme iránt : kilátás van arra, hogy az intézet nemcsak anyagi támogatásban fog részesülni, hanem a vidéki értelmiség körében fognak akadni olyanok, kik fölkarolva az ügyet, terjesztik azt az országban és biztosítják az életbeléptetést. Hogy az intézetnek nehézségekkel kell majd küzdenie, az nem szenved kétséget, mert kisebb, í és különösen zálogleveles kölcsönök nehezebben |