Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-139

139. országos ilés jnnitrs á. 1879. JCJ9 községeken segítem; mert alig lesz több a semminél. A módosítvány által proponált szöveg mellett tehát a törvény intentiója ép ugy kijátszható, mintha méltóztatnak megtartani az eredeti szöveget. Épen azért azon nézetben vagyok, hogy a módosítás nem fogna segíteni a dolgon és hogy a valódi segítség, ha a törvény intentiójával szemben visszaélések csakugyan következnének be, nincs másban, mint abban, ha akkor majd a törvényhozás utólag kötelezőleg, de egyúttal részletesen megállapítja azon intézkedéseket, melyekre most csak felhatalmazást ád a törvényhatóságoknak, A módosítványon kivül beadott indítványra nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy az oly általánosságban van tartva, hogy a benne formulázott kérdés, a pénzügyi bizottság aligha volna képes javaslatot tenni. Azt tartom, sokkal helyesebb bevárni a dolog fejlődését a gyakorlati életben arra nézve, hogy mely megyék, mily költséggel és mily módon képesek kaszárnyáikat felépíteni s viszont mely megyék nem képesek ezt állami támogatás nélkül megtenni? minthogy semmiféle más módon, — legalább semmiféle előleges felvételekre alapított országos operaíum utján — nem volnánk képesek a valódi szükségletet constatálni. A tapasztalat fogja megmutatni, hogy szükséges-e az állami támogatás s akkor módjában lesz a törvényhatóságoknak kérelmekkel, illetőleg a kormánynak javaslatokkal fellépni. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék a beadott indítványt mellőzve, az eredeti szerkezetet megtartani. {Helyeslés.) Elnök: Szavazás előtt fel fognak olvastatni a beadott módosítványok. Molnár Aladár jegyző' (olvassa Csapó Kálmán rnódosítvdnyát és indítványát). Elnök: Kérem azon képviselő urakat, kik a §-t a véderő-bizottság szövegezése szerint elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) A többség elfogadja a 3. §-t a véderő-bizottság szövegezése szerint s igy a módosítvány és az indítvány elesik. Antal Gyula jegyső (olvassa a 4. %-t mely észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa az 5. %-t). Irányi Dániel: T. képviselőház! A pótadó kulcsának az egyenes államadók vannak kijelölve; az arányt azonban, melyben ezen adók egyes nemei alapján a kivetés történni fog, a megyei törvényhatóság fogja meghatározni, azon kikötéssel azonban, hogy a házadóra legalább 7s és legfelebb VB vettessék ki. Azt még értem, t. ház, hogy előbb meghatároztatik a törvényben, hogy milyen legyen az a mennyiség, mely a házadóra mindenesetre kivetendő; de hogy a megyékre, a törvényhatóKÉPVH- NAPLÓ 1878—81. VII. KÖTET. ságokra hagyatik fenn az, hogy a többi adónemekre nézve az arányt ők szabják meg, — annak okát nem vagyok képes belátni. Én azt gondolom, hogy a többi adónemekre mindenesetre aránylag kellene kivetni ezt a pótadót. Mert nincs arra semmi ok, hogy például ezen megyére miért vettessék több, vagy kevesebb földadó, a másik megyében meg kereseti adóra. Én arra egyáltalán nem látok okot. Mert ha léteznék is ok, hogy a házadó bizonyos mértékben inkább legyen megterhelve, a mennyiben oly pótadóról van szó, mely eddig is a házakat leginkább terhelte; ámde azért, mert valamely igazságtalanság megszűnik, nem kell, hogy ezen igazságtalanság bizonyos mértékben — ha kisebb mértékben is — folytattassék. De azt, hogy a többi adónemekre miért ne lehessen határozott arányban kivetni ezt a pótadót, azt nem értem. Az indokolásban, a mely előttünk fekszik, arra nézve semmit sem találok s annálfogva felkérem akár a t. belügyminister urat, akar az előadó urat, méltóztassék ennek okát a házzal közölni. (Halljuk!) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Én ez indokot, mely engem az intézkedésnél vezetett, igen röviden elmondhatom^ valamint azt is, hogy az indokolásban miért nem terjeszkedtem ki arra bővebben. Arra nézve, hogy a házadót illetőleg valami megállapittassék, maga az előttem szólott t. képviselő' ur elmondta, az okát s azt hiszem, hogy abban is igazat fog adni, hegy lehetetlenség egyformán meghatározni az ország összes törvényhatóságaira nézve, mennyi legyen az, a mi a házadót terhelje. Lehetetlen pedig azért, mert a házadó aránya a többi adóhoz képest minden törvényhatóságban különböző; ezen különbözetek pedig Vio Vis-től V> vagy 1

/

3 közt mozognak. Ily nagy különbözettel szemben, azt hiszem, nem lett volna igazságos egyformán megállapítani az adót, hanem helyes volt a törvényhatóságokra biztsi, hogy a helyi viszonyok szerint állapittassék meg, fenntartva a kormáiy, illetőleg az országgyűlés jóváhagyását. De a többi adónemekre, nézetem szerint, hasonlag ez volt az irányadó. Mert hiába próbáltam és próbálja akárki meghatározni, hogy. felteszem, a házadóra pótlékul a költség 7s-a, a földadó Vg, a személyes kereseti adóra 7s-a vetendő ki, stb. Ha igy a törvénybeli meghatározzuk, vagy akár egyformává tesszük a részleteket, melyeket mindegyik adónem az összes költségből viselni tartozik — ez a legnagyobb igazságtalanságot idézné elő. Mert minden egyes adónem aránya minden törvényhatóságban egészen különböző, azért azt hiszem, hojy a helyi viszonyoknak szükséges figyelembevételéről tanúskodik, ha az mondatik, hogy mindenütt az illető hatóság az ottani viszonyoknak 17