Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-139
<J28 I39 ' orszílpes ül elnök ur Csapó t. képviselő ur indítványára és módosítványára vonatkozólag előadott, csak néhány megjegyzést tenni. Mindenekelőtt azon kérdést illetőleg, a mely a módosítványban foglaltatik, hogy vájjon bizonyos esetekben, hogy ha a megye területének egy része az építést óhajtja, a megye hozzájárulása ne facultativ, hanem kényszerítőleg legyen kimondva, erre vonatkozólag megvallom, hogy a t. ministerelnök urnák érvei nem látszanak előttem teljesen olyanoknak, melyek a kötelező hozzájárulás ellen határozottan szólanának. Az igen t. ministerelnök ur hivatkozott arra, hogy a megyék legnagyobb része eddig is ilyen pótadót kivetni, illetőleg segélyével a laktanyák építéséhez más alakban hozzájárulni kész volt; nem lehet tehát feltenni, hogy mikor ezt kisebb teherrel teheti, mikor nagyobb a díj, melyet szedhet, erre ne legyen hajlandó. Másodszor megemlítette a t. ministerelnök ur, hogy a megyék ellen nagy igazságtalanságot tanúsítanánk, illetőleg azokat vastag önzéssel vádolnék, ha felteim ók, hogy egyes községek miatt a megyék nem volnának hajlandók a költségekhez járulni. De, t. ház, ha a dolog csakugyan igy áll, akkor semmi kár nincs abban, ha az a törvényben kötelezőlcg felvétetik, a mit a megyék különben is hajlandók cselekedni: ha pedig csak egy eset van is, melyben valamely vármegye igazolatlanul meg akarja tagadni a hozzájárulást, ezen kötelező §. — mely semmit sem árt ott, hol a megyék úgy is készek -— ezen esetben segít a dolgon. A t. ministerelnök ur megemlítette, hogy a törvényhozásnak úgy is módjában áll ezen akkor segíteni. De mikor egy tökéletesen ártatlan módosítványnyal előre segíthetünk a dolgon: miért tegyük ki magunkat egy növelláris pótlás szükségének! Megvallom, nem hiszem, hogy általánosságban jogos volna a megyékre nézve a bizalmatlanság, illetőleg azon önzés vádja, mely e tekintetben felmerült. De lehetnek egyes megyék, sőt vannak, a melyeknek viszonyai a beszáliásolás tekintetében egészen sajátlagosak: t. i. a megyék configuratiójánál fogva területűknek aránylag csak igen kis része állandóan alá van nem azon megye szempontjából, de egy más megye szempontjából a beszállásolásnak vetve; pl. bele nyúlik valamely megyének egyes része — concret esetet is nevezhetnék — egy más törvényhatóságba s épen azért a megye ezen csücske beszáílásolásra használtatik. Már ha e községek a megyétől segélyt kérnek, igen könnyen megtörténhetik, hogy e félreeső rész leszavaztatik, s ennek az érdekéért a többség nem hajlandó áldozni. Ezen segíthetünk e módosítvány elfogadásával. Még egyet vagyok bátor megjegyezni. Eddig ás június i. 1879. a megye sokkal könnyebben segíthetett a beszállásolásból egyes községekre eredő bajokon,, mint ezen túl; azon egyszerű oknál fogva, mert eddig könnyen tehette át egyik községből a másikba a beszállásolt katonákat. Most e tekintetben keze meg van kötve, mert csak a beszállásolási körön belül intézkedhetik, e beszáliásolás! kör pedig az előbbeni törvény értelmében s taktikai berendezés tekintetében is helyesen, elég: szűkre van szabva. Tehát a viszonyok az előbbeniekhez nem hasonlók. A mi a másik indítványt illeti: én magam is elismerem, hogy az építkezési költségek tekintetében nem eléggé ismeretesek a viszonyok. Nem eléggé ismeretes az, hogy a megyék minő feltételek mellett kaphatnak pénzt arra, hogy erre vonatkozólag valamely definitív intézkedést lehessen tenni. De épen azért bátor vagyok a t. ház figyelmébe ajánlani Csapó képviselőtársam indítványát, mert az nem czéloz egyebet, mint hogy e kérdés a pénzügyi bizottsághoz utasitíassék, mely a körülményeket megvizsgálja. Nem szükséges, hogy ez most rögtönözve történjék, erre van idő őszig, a ministerium addig elkészítteti az adatokat és a pénzügyi bizottságnak módjában lesz a ház elé ez iránt javaslattal lépni,. Ajánlom a t. háznak a módosítvány elfogadását. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Szólásra nem lévén senki feljegyezve. a vitát berekesztem. Márkus István előadó : Csak néhány szóra vagyok bátor a t. ház figyelmét igénybe vennL Nem vonhatom kétségbe azon aggodalmaknak bizonyos mértékig való jogosultságát, melyeknek ezen módosítványt támogató Pulszky képviselőtársam kifejezést adott. Sőt magam voltam az, ki a bizottság figyelmét az aggodalmak tárgyát képező eshetőségekre felhívtam. Azonban a beadott módosítvány egyáltalán nem szünteti meg a forrását azon aggodalmaknak. E módosítvány első bekezdésében azt proponálja, hogy a megye ne csak felhatalmaztassék, de köteleztessék is az érdekelt községeknek a laktanyák építésében való támogatására. A c) ponthoz pedig a következő új bekezdést ajánlja: „Ha a laktanya építését a megye vagy egyes járás katonai férőhelyéül kijelölt községeinek többsége kívánja, a törvényhatóság a támogatást meg nem tagadhatja; jogában áll azonban a jelen törvényben szabályozott módok közül bármelyiket szabadon választani." Méltóztassék most már azon esetet feltenni, hogy egy megye községeinek többsége csakugyan nincs érdekelve a beszállásolásnál és csakugyan el van határozva előnyét kizsákmányolni és a sújtott községeknek segítségére nem lenni: ily esetben a megye teljesen eleget tehet a törvény betűjének és megszavaztat bizonyos minimalis támogatást, mely azonban igen keveset fog a terhelt
