Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-138

13S. országos ülés majns 31. 1879. Q<^ Almássy Gábor: T. ház! Én csakis a ministerelnök ur néhány észrevételére akarok megjegyzést tenni. A ministerelnök ur azon észrevételre, hogy ezen törvény nem alaptörvény, s ennélfogva a közös ügyet nem affieiálja, ellenvetéseket téve, pártját fogja az osztrákoknak és azok érdekeinek. Megvallom, én jobban szerettem volna és inkább elvártam volna a t. ministerelnök úrtól, azon felvilágosítást ha adta volna, hogy mennyi kaszárnya építtetett magyar pénzen a magyar adózóktól befolyt pénzen a Lajtháu tul, a melyek levonásra kerülhetnének és méltányosan követelhetők; igy a magyarok védelmét elvárnám a ministerelnök ur részéről; és azzal a védelemmel, a melylyel a lajthántúliak magok is tudtak védekezni, ne fárassza a t. ministerelnök magát azért, hogy Magyarországnak pénzügyi érdeke ellen Ausztria érdekeit itt is pártolja ; midőn alkalma van kimutatni azt, hogy itt is tetemesen károsodunk a szálláspénzben azért, mert a Lajthán túl ami pénzünkön építtetnek kaszárnyák. Továbbá a t. ministerelnök ur roszalja azt, hogy itt a szálláspénzek megállapításáról van szó és azt mondja, hogy a városok már előnyben vannak abban, hogy kevesebbet mutattak ki, midőn a a házbér-illeték bemutatását kérték tőlük s azon oknál fogva, hogy ne adóztassanak meg nagyon, kevesebbet vallottak be és igy elégedjenek megázzál a nyereséggel, a mit igy nyertek. Köszönöm. Én azt hiszem, t. ministerelnök urnák csakugyan tudnia kellene azt és nem arra a fokra állítani a városiakat, a melyen az a szegény falusi nép, a mely nem meri bevallani házbérét, nehogy megadóztassák nagyon; a ministerelnök urnák ezt tudnia kellene, és én nem tudom, kit akar félrevezetni, hogy itt már nyertek a városok; mert az adókulcsul nem fog sohase szolgálni, a mit bevallottak; és igy a városok semmit sem nyertek, tehát nem elégedhetnek meg a nyereséggel. Legyünk méltányosak és igazságosak; azon teherrel, a mely őket nem illeti, ne róvjuk meg. Ennélfogva én elfogadás végett nem Hosztinszky képviselő ur indítványát ajánlom, a mely csak félig javítana a helyzeten, félrendszabály, hanem ajánlom és pártolom Mocsáry t. képviselőtársam indítványát. Elnök: Szólásra nem lévén feljegyezve senki, a vitát a 25. §. felett bezárom; szólási joga van még a t. előadó urnák. Márkus István előadó: T. ház! A kérdés fontosságánál fogva, szükségesnek tartom még a szavazás előtt felszólalni; mert nem szeretném, hogy a történt felszólalások után a vita berekesztessék azzal a benyomással, mintha a képviselőházban a városok érdekei kellő figyelemben és megfontolásban nem részesültek volna. S itt mindjárt bátor vagyok megjegyezni, hogy nézetem szerint nincs igaza Thaly képviselő urnák, ha a városok érdekét puszta localis érdeknek s igy Hoszti.nszky indítványát egyedül localis érdekek kifolyásának tekinti. Én a városok érdekét s lehetőleg kedvező helyzetük biztosítását nagyon is országos érdeknek tartom; de ennek tartotta a véderő-bizottság is; és épen ezért e kérdés különös megfontolás tárgyát képezte a bizottság kebelében. Két szempont volt itt tekintetbe veendő. Az egyik azon előnyök szempontja, a melyeket a beszállásolás a városoknak nyújt; a másik a hátrányok szempontja, a melyek épen ez okból a városokra nehezednek. A bizottságnak tekintetbe kellett venni azt, hogy a városok helyzete a jelen törvényjavaslat által sokszorosan javul; először is az által , hogy leginkább a városokban vannak a katonák eddig is laktanyákba beszállásolva; s miután ezentúl a régi laktanyákért is az új törvény felemelt megtérítései fognak fizettetni, ezen felemelt megtérítések első sorban a városok javára fognak esni. A bizottság szükségesnek tartotta, hogy egyes nagyobb állomásokra nézve, mert hisz 200 és több állomást nem lehetett elősorolni, kitüntettessenek azon lakbér-emelkedések, melyekben az illető városok részesülni fognak. Az erre vonatkozó kimutatás a biz. jelentéshez van csatolva, és a t. ház megg3^őződhetett arról, hogy a legtöbb város helyzete rendkívüli mértékben javul az új törvény által. De azonkívül vannak a városoknak még közvetett előnyei az állandó beszállásolásból, melyek a bizottság kebelében részletes fejtegetés tárgyát képezték, de a melyek annyira ismeretesek, hogy ezúttal nem akarok reájuk visszatérni. Hogy egyébiránt a t. ház mennyire figyel a városok érdekeire, megmutatta épen akkor, mikor a minap Juhász Mihály képviselő ur módosítványát a regak.-tulaidoiiosok jogaira nézve elfogadta; mert azt hiszem, hogy azon módosítvány, melyet Juhász István képviselő ur beterjesztett, kizárólag vagy leginkább a kir. városoknak fog előnyére válni; és Juhász képviselő ur, ha számításba veszi azon nyereséget, melyet az ő saját városa az ott elszállásolt katonaság révén csak mint regale-tulajdonos élvez: bizonyára el fogja ismerni, hogy már ebben is bizonyos ellensúlya van azon hátrányoknak, a melyeket a beszállásolás a kir. városokra ró. De másrészt azt állítom, hogy viszont a hátrányok most már jelentékenyen leszállittattak a törvényjavaslatban,. Mert az által, hogy a lakbérek jelentékenyen felemeltettek, a katonai havidíjasok sokkal kcnynyebben fognak önmaguk lakást bérelhetni és sokkal kevésbbé lesznek arra utalva, hogy a községtől kívánják a lakás szolgáltatását, megkönnyhitetett. A bizottság tudatával bir annak, hogy bizonyos esetekben még a törvényjavaslat 13*