Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-121

121. országos ülés május 10. 1S79. 71 nagy adóterheket még magasabbra emeljük, és a nemzetet az anyagi végpusztulás örvényébe merítsük; hanem igenis az a kötelességünk, hogy a körülményekhez képest igyekezzünk a létező adókat lejebb szállítani, s mert ily újabb szükségtelen hivatalok felállítása által az adómennyiség csak szaporodnék, — mert kimondom egész őszinteséggel, miként azon hivatalnokokban, kik a kormány közbejöttével neveztetnek ki, nincs bizalmam és nem is lehet, annálfogva, mert azoknak működését figyelemmel kisérvén, csakis a visszaesést látom mindenütt: ehhez képest én a törvényjavaslat ezen szakaszát nem fogadhatom el, és annak kihagyását kérem. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát berekesztcttnek nyilvánítom. Szólási jog illeti az előadó urat. B. Perényi Zsigmond előadó: T. ház! Hogy azok, miket Csanády képviselő ur az imént hozott fel, mikép illeszthetők az általános -vita keretébe, azt felfogni nem vagyok képes. {Helyeslés és derültség jobbfelől.) De különben is az egész felszólalást annyiból sem érthettem meg, mert én nem bírtam belőle kivenni, hogy ő egyáltalán mit akax? Azt akarja-e, hogy ezen állomások egyáltalán ne szerveztessenek, vagy pedig álláspontja azért elütő ezen törvényjavaslattól, mert nem kinevezett, hanem választott erdő-felti gyei őket akar behozni. Ha már most tisztába jöttünk a felett, hogy az ily állomások felállítása mindenesetre szükséges, hogy ezekre alkalmas, qualificált egyénekről kell gondoskodni, mert mindenesetre ezek ingyenes hivatalnokok nem lehetnek; (Helyeslés jobbfelől) a kérdés tehát az, hogy vájjon kinevezés, vagy választás után érhető-e el az, hogy ezen állomások kevesebb teherrel legyenek szervezhetők ? Ezen szervezés tekintetében a bizottság kebelében is merültek fel ellentétes nézetek, de azt ott senki sem állította, hogy ily állásokra egyátalán véve nem lenne szükség. S ez okból nem is vagyok képes felfogni Szederkényi képviselő ur álláspontját ezen törvényjavaslattal szemben. Mindenütt, a hol erdő-törvény behozatott, ily erdőfelügyelői állások is behozattak, s nem is képzelhető, hogy ezen törvényjavaslatnak számos intézkedései mikép lennének végrehajtandók akkor, ha szakemberek, felügyelők nem fognák gyakorolni az ellenőrzést. A mi az ebből eredő kiadások magasságát illeti, ez iránt a kereskedelmi minister ur szives volt a bizottság körében combinativ számítást tenni, mely szerint ezen állások szervezése, hozzá számítva a központban szükséges újjászervezést, körülbelol 80—100 ezer frtot fog igénybe venni. Ebből azonban leszámítandó azon 40—50 ezer frt, mely a fizetendő büntetéspénzek azon részéből fog fedeztetni, mely az ezen törvény értelmében crealandó erdei alapba fog befolyni. S ez alapos számítás, mert az államerdőségeknél ily czímen ma is 30—40 ezer frt gyűl be évenként; hihető tehát, hogy ha általánosságban vesszük hazánk erdőit, hogy ezen büntetés pénzeknek az erdei alap számára begyűlő része legalább 100—120 ezer frtot fog tenni. Igaz, hogy remélhetőleg ezen összeg évről évre csökkenni fog. Csökkenni fog, — ha ezen törvény szabványai szigorúan fognak végrehajtatni — népünk culturális haladásával s mert remélhetőleg a népnek az enyém és tied körüli fogalmai talán tisztulni fognak; de akkor is kérdem, midőn ily fontos és mindenki által szükségesnek elismert törvény végrehajtásáról van szó, midőn egy körülbelol 400 milliót tevő nemzeti vagyonról van szó, vájjon nem-e kötelessége a törvényhozásnak, — bármily pénzügyi helyzetben legyünk —• egy évenkénti 40—50 ezer frtnyi áldozatot meghozni azért, hogy ezen magasabb czélnak elégtétessék. Azon aggodalom, hogy ezen állások sinecurák lesznek, s hogy ezen erdőfelügyelőknek és segédszemélyzetüknek alig lesz teendőjük, ez igen téves felfogás; mert ha a következő §§-ban előirt hatáskört vesszük, ha felvesszük, hogy ezen erdőfelíigyelőknek folytonos figyelemmel kell kisérni az illető kerületekben az összes erdőkezelést és e felett mintegy a főfelügyeletet kell gyakorolni, akkor mindenesetre el kell ismerni, hogy elegendő nagy hatáskörrel fognak birni, és hogy nekik és segéd-személyzetüknek csakugyan sok teendőjük lesz. Megvallom nem vagyok képes felfogni, hogy ily állások szervezése nélkül miként lehet hinni azt, hogy ezen törvénynek nagyon fontos és igen számos intézkedései keresztülvitessenek, ha csak nem akarjuk azt, hogy e törvény papíron maradjon; minthogy pedig azt hiszem, hogy ez czélja senkinek nem lehet, kérem a t. házat, hogy e §-t elfogadni kegyeskedjék. (Helyeslés jobbfelöl) Br. Kemény Gábor földmivelés-, ipar-és keresk. minister: T. ház! Tisztán azon kérdéshez ragaszkodva, melyet Szájbély Gyula képviselő ur hozzám intézett, leszek bátor arra egy pár szóval válaszolni. Azt kérdi a t. képviselő ur, minő utasítást fognak kapni a kinevezendő erdőfelügyelők és vájjon állásukat policiálisnak tekintem-e vagy nem ? Ezt illetőleg bátor vagyok magára a törvényjavaslatra hivatkozni, a mint azt már egy párszor tettem. A 30-ik és következő §-okban a kir. erdőfelügyelők hatásköre és teendői szabatosan körül van irva. A 30. §. az erdőfelügyelők feladatáról szól és igy hangzik (olvassa): „A királyi erdőfel-