Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-121

íés májas 10. 1879. 70 121. országos ül előmenetelt, hanem visszaesést mutatnak. — Például a tanfelügyelők a megye eljárását majd­nem paralysálja. En moadhatom, hogy mióta a tanfelügyelői intézmény fennáll, azon kerületben, a melyben lakom, ezen tanfelügyelő egyszer fordult meg egy fél órára és azon községben, melyben én lakom, a jobb módú és intelligensebb gazdaemberek gyermekeiket a zsidó tanítóhoz kénytelenek küldeni, hogy irni, olvasni meg­tanuljanak, mert a községi rendes tanítótól nem tanulhatnak semmit. És ilyen eset számos van a hazában. Tehát azt hiszem, hogy a kormány által a maga kezére vont tanfelügyelők fel­állítása csak az ügynek kárára van. A esendbiztosokat a kormány szintén magához ragadta a megyétől és kérdem, vájjon jobb lábon áll most a közbiztonság? Nem. Sőt több esetben olyan káros összeütközések történ­nek, mint magam tapasztaltam, mikor az alispán rendeletet küldött a csendbiztosnak, a ki azt felelte rá, hogy az alispán neki nem parancsol, mert őt a főispán nevezte ki. A megyei mérnö­köket is magához ragadta a kormány és én a kormánypárthoz tartozó alispántól hallottam, hogy nagy akadály a mostani rendszer, mely­nél fogva a mérnökök a kormány által vannak kinevezve. De magam is tapasztaltam. Árok­szállás és Vámosgyörk között a távolság mind­össze két mértföld és ezen szolnokmegyei csinált ut annyira el van hanyagolva, mióta a királyi mér­nök gondozása alatt áll, hogy minden kő ki van fordulva. Én tettem is ez iránt panaszt, de semmi orvoslást nem nyertem. És minden közegnél, a mely a kormány kinevezésétől függ, csak ezen visszaesést tapasztaljuk, azt hiszem, hogy az erdőfelügyelőknél nem fogunk jobban járni s én sokkal czélszerűbbnek, olcsóbbnak tartanám, ha a megyékre biznók ezek megválasztását. Tisza Lajos t. képviselő ur azt mondja, hogy a választások utján majd nemszakértők is állíttatnának oda. Engedelmet kérek, hiszen a candidátió ugy meg van kötve, hogy oda csak a főispán mulasztása, bűne folytán juthatna nem szakértő ember. A mi azon nagy kilátásokat illeti, a melye­ket Tisza Lajos t. képviselő ur itt felhozott, hogy ezek az erdőfelügyelők nem csak arra vannak hivatva, hogy a törvényt megtartassák, hanem kulturális szempontból is, hogy emeljék az erdőművelést, erre nézve nem ez az ut, mert ezek az erdőfelügyelők, ha hivatásuknak meg akarnak feleim, erre nem érnek rá, ezt társadalmi utón sokkal jobban lehet elérni, oly módon, mint a hogy ez az előtt volt. Az nem az erdőfelügyelők feladata, és nem is fogják azt megtenni: Ennélfogva ezen §. kihagyását párto­lom. [Helyeslés a szélső balon.) Csanády Sándor: T. képviselőház! A szőnyegen levő törvényjavaslat tárgyalása alkal­mával mondott beszédekből és nyilatkozatokból örömmel győződtem meg arról, miszerint egyet­lenegy tagja sincs e háznak, ki elérkezettnek nem látná az időt arra nézve, hogy egy, az erdőkre vonatkozó törvény alkottassák. A különb­ség közttünk, kik ez oldalon ülünk, és a kor­mánypárti képviselő urak közt csak az, miként mi ezen erdőfelügyelői intézményt a nélkül akar­juk életbe léptetni, hogy ez által teher rovatnék az államra, a nemzetre. Mi életbe akarjuk léptetni oly közegek közreműködése által, kik nem függnek a kor­mány önkényétől, nem függnek a kormányi kinevezéstől. Mert miként az előttem szólott Almássy Sándor képviselőtársam is kimutatta, a. tapasztalat bebizonyította azt, miként a kormány által kinevezett közegek működése csak hátrá­nyára van az államnak, hátrányára van a haza egyes polgárának. Mi azon szempontból indultunk ki, hogy ezen intézmény felállítása által ne róvjunk újabb terhet az országra. Hiszen maga a ministerelnök ur, a midőn hosszú évek során követett politi­kai hitelveinek feladásával becsempészte magát a ministerelnöki székbe (Mozgás a jobboldalon) ezen bűnös tettét azzal igyekezett menteni és a közvéleményt az által akarta a maga részére megnyerni, illetőleg tévútra vezetni a nemzetet a jövőre nézve is, (Mozgás a jobboldalon) miként ő csak azért fogadta el a ministerséget, illetőleg a ministerelnökséget, hogy az állam, bevételei és kiadásai köztti egyensúlyt helyre­állítsa. Fájdalom, t. képviselőház, a minister­elnök ur kormányával együtt ez országgyűlési teremben, és igy a nemzet, Európa és a világ szine előtt tett igéretét nemcsak hogy be nem váltotta, hanem időszakonkint az adók felemelése által még nagyobbszertí terheket rótt a nemzetre. Szaporította az állam-adósságokat, (Ugy van! a, szélsőbalon) és a helyett, hogy az állam bevéte­lei és kiadásai köztti egyensúlyt helyreállította volna, egypár száz millió forinttal szaporította az államadósságokat, és még hozzá, uraim, a deficitet is néhány millióval magasabbra emelte. (Ugy van! a szélsőbalon.) Már kérdem én, ha a ministerelnök ur újabb meg újabb hivatalokat állít fel, és az oly ügyek elintézését is, melyek az állam terheltetése nél­kül lehetnének keresztülvihetők, újabb nagy fize­téssel ellátott közegek közbejöttével akarja esz­közölni: hogyan fogja beváltani a nemzet színe előtt tett ígéretet? Én, t. képviselőház, miután úgy vagyok meggyőződve, hogy nekünk nem az a feladatunk, nem az a hivatásunk, hogy az újabb hivatalok felállítása által a már is elviselhetlenné vált

Next

/
Thumbnails
Contents