Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-121
121. országos ülés májú* 10- 1879. 69 mértékben vannak erdők, oly annyira, hogy ide <egy-egy erdőfelügyelőt sistemisálni valóban nem lett volna indokolva; de másfelől bátor vagyok azt állítani, hogy épen az ily törvényhatóságoknál talán nagyobb fontossága van az ott elszórtan meglevő erdők fenntartásának közegészségügyi tlimatikuä és közgazdasági szempontból, mint azon vidékeken, hol igen sok erdő van. A között az alternatíva között lett volna tehát a törvényhozás, hogy vagy szervezzen állomásokat oly helyre, hol kevés lévén a teendő, a szervezett állás csakugyan sine cura lett volna, vagy pedig, hogy fölügyelet nélkül hagyja épen azon területeket, hol főfontossága van a meglevő erdőségek fönntartásának, nemcsak, hanem talán a beerdősítésnek is. Ennélfogva már ezen szempontból is czélszeriíbbnek látszott nagyobb kerületekre osztani az országot. Ezen kerületek beosztásánál azután lehet tekintet arra, hogy mig egyfelől az erdőfelügyelő megkapja a tért a kellő munkára, másfelől az országnak egyik vidéke se maradjon felügyelet nélkül. A másik szempont, a mely nézetem szerint teljesen indokolja azt, hogy ily állomások szerveztessenek, az, hogy ezen erdőfelügyelőkuek ig^n fontos a teendőjük. Az állam érdeke megköveteli ennélfogva, hogy ez állásokra lehetőleg oly kitűnő szakközegek nyeressenek meg, kiknek saját collegáik között a tekintélyt nemcsak hivatalos állásuk, de már azon közelismerés, melyben mint szakférfiak részesülnek, adja meg. Egészen más modorban léphet fel az ily ember egy nagyobb uradalom erdészével szemben, mintegy — talán magában véve képes, alkalmas, de mint szakközeg az elismerésnek még ezen fokán nem álló egyén. Már pedig azt nem fogja senki sem elvitatai, hogy sokkal könnyebben lehet 12 —12 ily egyént kapni állandósított állomásra, mint csekélyebb fizetéssel —• mert a megyék csakugyan nem dotálhatják ugy tisztviselőiket — 50—60 embert, még hozzáteszem választás utján betöltendő állomásokra, melyből valaki a nélkül, hogy szakképzettsége kétségbe vonathatnék, a választás esélyei következtében könnyen kieshetik. Ezek mind oly indokok, t. ház, melyek a törvényjavaslat tervezete mellett szólanak. Tovább megyek. Én is súlyt fektetek arra, a mit az előttem szóló Szájbély képviselő ur mondott. Én is azt hiszem, hogy ezen felügyelőknek nemcsak tulaj donképeni rendőri feladatuk lesz; nekik feladatuk lesz culturalis czélokat előmozdítani, feladatuk lesz egyes erdőbirtokosokat saját javukra, saját előlijükre meggyőzni egyik-másik eljárás helyességéről; feladatuk lesz egyes vidékeken a társulást elősegíteni a befásítás szempontjából. Mindezek rájuk várnak és ha ők hivatásukat helyesen fogják fel, nagyon üdvös eredményeket fognak felmutathatni. Szerintem ez intézmény szervezése az első lépés lesz arra, hogy az ország különböze) vidékein kísérleti állomások állíttassanak fel. Ezen feladatnak kell az erdőfelügyelőknek élére állaniok. Ily kísérleti állomások vannak Németországban, vannak különösen Bajorországban és itt igen sok értékes adatok gyűjtettek már, melyekre a tudomány egész határozottsággal hivatkozhatik. Mindezen szempontokból bátor vagyok a törvényjavaslat szövegét elfogadásra ajánlani. Egyúttal bátor vagyok megjegyezni az előttem szólott Madarász József képviselő ur beszédére, hogy én reám — megvallom — azon tekintetből, hogy ezen törvényjavaslatot hogyan Ítéljük meg, semmi befolyása nincs azon körülménynek, hogy esetleg a kormánypárt tagja vagyok-e vagy sem. Ezt az ügyet azt hiszem, pártkérdéssé tenni nem lehet. A fölhozott insinuatiókra, melyek utoljára is nem a pártot illették, talán fölösleges is felelni. Elvesztették már azok hatásukat kívül a házon is, itt a házban pedig bizonyára teljesen hatástalanok. {Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Még csak ezt akarom megjegyezni Szájbély Gyula képviselő ur előadására, a ki azt mondotta, hogy talán a minister és a törvényjavaslat készítői ezen törvényjavaslatot a bölcsesség quintessentiájának tartják, melyből egy jotát sem kell engedni, hogy attól valaki valamit a bölcsesség quintessentiájának tartson, addig, hogy az olyanok által, a kik a dolgok természeténél fogva nem foglalkoztak annyit az ügygyei, mint az illető szakminister és a törvényjavaslat készítői, mindjárt módosíttatni engedjék: igen nagy távolság van. És azt hiszem, azt megint követelni nem lehet mindenkitől, hogy ha valamit legjobb meggyőződése szerint helyesnek tart, azt védje is és mindaddig mellette álljon, mig mások által más valaminek helyességéről meg nem győzetik. És azért azt hiszem, hogy abból, hogy a minister ur és pártja védelmezi ezen törvényjavaslatot, még nem következik, hogy azt a bölcsesség quintessentiájának tartsák, mert oly törvényt, mely a bölcsesség quintessentiája lenne, sem a képviselő ur, sem más e házban még nem csinált és fájdalom nem is fog csinálni. Ajánlom a javaslatot. (Helyeslés jobb fel fii.) Almássy Sándor: T. ház! Én ezen felügyelőknek kormány által való kinevezését határozottan ellenzem és pedig most már tapasztalásból, mert mindazon közegek, melyeket a kormány a megyei autonómiától a maga kezébe vett át, azt tapasztaljuk, hogy nem haladást és