Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-120

1-0. országos ülés május 9. IS79. 63 nézve, hogy miért nem járulhatok indítványához, és most Gulner képviselő ur beszédjéből hasonló argumentomokat meríthet. Absolute nem fogadhatom el azon tételt, hogy a jó administratio követelné, hogy a megyei közigazgatási bizottsághoz utaltassák valamely ügy közvetlen elintézése. E tekintetben egészen osztom Gulner képviselő ur nézetét. Miután a megyében egy állandó bizottság, mely az igazgatás ellenőrzésére és keresztül vitelére van hivatva, létezik, s az igen jelentékeny részében a megyei bizottság kifolyása, a mennyiben saját maga választja tagjait, azért szívesen bizom én ezen kérdések elintézését e közigazgatási bizottságra. Éhez nem is kívánok többet szólani, hanem kívánok azon indítványhoz, melyet imént nyújtott be Gulner Gyula képviselő ur. A törvénynek ezen intézkedése, mely szerint ne annyi példányban állittassék ki a gazdasági terv, a hány megye területére terjed "ki az illető erdőbirtok, tisztán a pénzviszonyokban rejlik. Néha egy üzemterv, mely egész ujjnyi vastagságban rubrikázott papirosból áll, tele számokkal és mellékelt térképekkel: pénzbe, sok pénzbe kerül. Ezen kiadások elkerülésére volt a dolog igy contemplálva. Azonban, hogy azon intézkedés, melyet Gulner képviselő ur ajánlott, sokkal helyesebb és practicusabb, elismerem, és ahoz hozzájárulok. Thaly képviselő ur irályi módosításához hozzájárulnék, ha az által tisztábban látnám az eszmét kifejezve, de igy nem járulhatok hozzá. Thaly Kálmán (közbeszól): Az egész törvényjavaslat roszul van stilizálva! (Igaz! ügy van! •a szélsőbalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a 25. és 26. együtt tárgyalt §§-ok fölötti vitát berekesztettnek jelentem ki. Fel fognak olvastatni az ezen §§-hoz beadott módosítványok. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a Szederkényi és Gulner által beadott módosüványokat). Elnök: Miután módosítványok adattak be az első és harmadik bekezdéshez, illetőleg az 1. pont második bekezdéséhez, azokat egyenkint kell szavazás alá bocsátani. Kérem azon képviselő urakat, kik a 25. §. első bekezdését változatlanul elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta, s ennélfogva Szederkényi Nándor erre vonatkozó módosítása elesik. Következik az 1. pont. Ennek első bekezdése ellen nincs módosítás beadva, azt tehát elfogadottnak nyilvánítom. Következik az 1. pont második bekezdése, melyhez Gulner képviselő ur adott be egy módosítványt. Kérem tehát azon képviselő urakat, kik ezen harmadik bekezdést, úgy a mint szövegezve van elfogadják, méltóztassanak felállani. (Senki sem áll fel.) E szerint Gulner módosításával fogadtatik el ezen második bekezdés. A többi bekezdések ellen észrevétel nem tétetvén, azokat elfogadottaknak nyilvánítom. Hasonlóképen a 26. §. elsa bekezdése ellen sincs észrevétel, azt is elfogadottnak nyilvánítom, a második bekezdés helyett azonban Thaly Kálmán képviselő ur a következő szövegezést ajánlja. Beőthy Algernon jegyző (olvassa Thaly Kálmán módosító anyát). Elnök: A kik a 36. §. 2-ik bekezdését az erdőügyi bizottság szövegezése szerirt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Felkiáltások: Thaly szövegezését fogadjuk el!) E szerint elfogadtatik Thaly képviselő ur módosítványa. A többi bekezdés ellen észrevétel nem tétetvén, e szerint a 26. szakasz ezen módosítványnyal elfogadtatott. Baross Gábor jegyző (olvassa a 27-ik szakaszt, a mely észrevétel nélkül elfogadtatik, továbbá olvassa a 28. szakaszt). Szederkényi Nándor: T. ház! Ezen §-t nem fogadhatom el azért, mert ha elvből pártolója volnék is annak, hogy erdőfelügyelők állíttassanak fel, e § oly határozatlan, és oly érthetlen alakban tartalmazza ezen intézmény mikénti keresztülvitelét, hogy egyáltalában ahoz még igy sem járulhatnék hozzá. (Halljuk! a szélső baloldalon.) Hogy miként fogja felosztani a tisztelt minister ur az országot kerületekre, arról semmi felvilágosítás nem foglaltatik még az indokolásban sem, valamint arról sem, hogy mennyib« kerül ezen intézmény. Már pedig az országot mégis csak érdekli, mikor egy, költséggel járó új közigazgatási apparátus hozatik létre, hogy tudja előre, hogy a törvényhozás ezen törvény végrehajtásában és ezen apparátus létrehozásában mily nézettől vezéreltetik, hogy miként czélozza ezen kerületeket szervezni, miként czélozza ezen állomások létrehozását, mely költségek azok, a melyek már eleve kilátásba vannak helyezve. Igaz, hogy a t. minister ur, úgy nagyjából terjesztett elő egy számítást, hozzá tette azonban, hogy ezt nem ugy mondja, mintha már az ea:y bizonyos megállapodott nézetnek tekintethetnék, hanem csak mint hozzávetőleges számítást, a melynek ellenében én is tehetek egy számítást, p. o. hogy azon erdőfelügyelő intézmény egy pár száz ezer frtba fog kerülni. Azt fogja kérdeni a minister ur, hogy hogyan ? Attól függ először, hogy milyen fizetések állapittatnak meg; másodszor, hány lesz ; harmadszor, milyen apparátussal fog ez járni; negyedszer, az erdőfelügyelők mellett lesznek-e még másodfelügyelők, alantas közegek? Ez mindig felfogás dolga. Aztán a szaktudomány elő fog